2015. november 25.

Bemutatkozott az USUARIUM


Az usuarium.elte.hu nyitóoldala
     A Magyar Tudomány Ünnepe 2015 alkalmából a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Egyházzenei Kutatócsoportja tartott szakmai estet a Régi Zeneakadémia nagytermében 2015. november 17-én, kedden 18 órától. Az egyetemen folyó kutatómunkáról számolt be elsőként a kutatócsoport vezetője, Kovács Andrea, másodikként munkatársa, Szoliva Gábriel OFM, végül az Egyházzene Tanszéken is oktató Földváry Miklós ismertette az ELTE-n folyó liturgikai kutatások friss eredményeit. Az Egyházzene Tanszék kórusa illusztrálta az előadásokat a szóba kerülő zenei tételek előadásával.
     Földváry Miklós István a nyugati liturgiatörténet forrásainak új adatbázisát, az USUARIUM-ot mutatta be. A világviszonylatban is egyedülálló honlap megszületéséhez egyrészt az a fölismerés volt szükséges, hogy a forrásokat nem koruk vagy őrzési helyük, hanem az őket használó közösségek szokásrendje (úzusa) alapján érdemes csoportosítani. Másik feltétele a digitális technológia robbanásszerű fejlődése volt, amely lehetővé tette korábban elképzelhetetlen mennyiségű forrásmásolat őrzését és egységes szempontú leírását. 


A gyűjtemény összeállítása és feldolgozása

A gyűjtemény összeállítása és földolgozása néhány, a korábbi megközelítésekkel gyakran szakító módszertani elvet követ:
  1. Biztos identitás: a források közül előnyben kell részesíteni azokat, amelyeknek eredetét maga a forrás közli, és ez az eredet központi intézményhez (székesegyház, szerzetesrend, apátság) kötődik. 
  2. Tipológiai háló – teljes lefedettség: a gyűjtésnek arányosan le kell fednie a latin rítusterület egészét, azaz lehetőleg minden valaha létezett központi intézményből és minden szertartástípusról be kell szerezni megbízható forrásokat
  3. Fordított kronológia: az úzus jellemző vonásait a késői, nagyobb mennyiségben fönnmaradt és biztosabb identitású források felől kell visszakövetni a régibb és ezért kisebb számban megmaradt, töredékesebb, bizonytalanabb identitású források felé.
  4. Marker ordók: különös figyelmet kell fordítani azokra a szertartástípusokra (ordók), amelyek kívül esnek a mise és a zsolozsma éves rendjén, mert ezeknek nemcsak szövegei és dallamai, hanem szerkezete is változékony; ezért alkalmasak arra, hogy azonnal fölismerhető jellegzetességeikkel segítsék típusokba rendezni az európai hagyományokat.
  5. Szövegközpontúság: a liturgiát elsősorban mint szöveges tételek sorozatát kell megragadni, mert ez a réteg közelíthető meg leginkább az írott források segítségével, így megadja az alapvető tájékozódási kereteket a gyérebben adatolt tartalmak, pl. dallamok, gesztusok vizsgálatához.


Háromszintű feldolgozás

Az USUARIUM tartalmát egyfelől ingyenesen hozzáférhető digitális forrásmásolatok, másfelől a források háromszintű feldolgozása jelenti. E három szint a következő:
  1. Katalógus: az anyag leírása és rendszerezése a kutatás szempontjából releváns szempontok (pl. ország, úzus, műfaj, kor) szerint. 
  2. Indexek: a források tartalmának egységes rendszerű leírása, különös tekintettel azokra az ordókra, amelyeket az adott könyv tartalmaz, jóllehet a műfajtól elvileg idegenek. Ez biztosítja, hogy egyetlen liturgikus tartalom se lappangjon, ne maradjon rejtve a kutatók előtt.
  3. Konspektusok: a források tételjegyzék szintű leírása a liturgikus szövegek kezdőszavai, műfaja és asszignációja (az egyházi éven belüli liturgikus szerepe) alapján.
     A háromféle, egyre részletezőbb feldolgozás megközelíthető az egyes források felől mint tartalom- és tételjegyzék, de az egyes tartalmi kategóriák és tételkezdetek felől is mint az egész anyagra kiterjedő tárgymutató.
     A honlap működésének gyakorlati bemutatása után, amelyet az Egyházzene Tanszék diákjainak és oktatóinak a megfelelő tételekhez kötődő éneke kísért, az USUARIUM elgondolója így összegezte a honlap és a mögötte álló munka jelentőségét:
     Az USUARIUM mindenekelőtt eszköz a kutatók számára, hogy a liturgiatörténet legkülönbözőbb kérdéseire hiteles, teljességre törő és jól rendszerezett választ kapjanak. Az eszköz kidolgozása ugyanakkor egy olyan rendszer megalkotását tette szükségessé, amely képes kezelni és összehasonlítani a hagyományos nyugati liturgia összes szertartástípusának összes változatát. E tekintetben azt jelenti a liturgiatörténet szempontjából, amit Linné vagy Mengyelejev rendszerező munkája jelentett a természettudományokra nézve. 


Nincsenek megjegyzések: