2008. március 13.

A sötét matutínumról a nagyhét szerdáján,
csütörtökjén és péntekjén

Cæremoniale Episcoporum iussu Clementis VIII. Pont. Max. novissime reformatum. Omnibus Ec­clesiis, præ­ci­pue au­tem Metropolitanis, Cathedralibus, & Collegiatis, perutile, ac necessarium. Ex typographia lin­gua­rum ex­ter­na­rum, Roma 1600. Lib. ii. Cap. xxii. = Achil­le Maria Triacca — Manlio So­di: Cæ­re­moniale Epi­sco­po­rum. Editio princeps. (1600). Libreria Editrice Va­ti­cana, Città del Vaticano 2000. (Monu­men­ta Liturgica Con­­cilii Tridentini 4) 230–234.

1. Virágvasárnap után semmi olyan ünnepi szertartás nincs, amely magyarázatra szorulna, egészen a sötét zsolozsmákig. Mert jóllehet kedden és szerdán ünnepélyes misét szokás tartani, és ezeken elénekeltetik a mi Urunk kínszenvedése, ugyanolyan módon kell mindent végezni, mint ahogyan más köznapokon föntebb kifejtettük a püspök jelenlétében vagy távollétében.
2. A passiót pedig úgy kell énekelni, amint a megelőző vasárnapnál jeleztük, mind ami a szolgálattevők öltözetét, mind ami számukat, mind ami a többi szertartási elemet illeti.
3. Szerdán viszont huszonegy órakor vagy ahhoz közel a püspök palástban a templomba megy a kanonokok kíséretében, és belépve a templomba befedi fejét a palást csuklyájával; ha érsek, akkor ne vigyenek előtte keresztet e három nap matutínumai alatt.
4. A templom, az emelvény, az oltár és a püspöki szék maradhatnak földíszítve, amint a megelőző vasárnapon voltak, vagy annál kissé egyszerűbben, és a leckeoldalon állítsanak föl egy háromszögletű gyertyatartót, amely tizenöt közönséges, kb. egy font súlyú gyertya elhelyezésére alkalmas. Ezeket kevéssel a püspök megérkezése előtt gyújtsák meg az oltár gyertyáival együtt, amelyek ugyanolyan közönséges viaszból készülhetnek.
5. A püspök, miután elmondta a szokásos imádságokat, menjen a székéhez úgy, hogy közben saját maga húzza palástja végét a földön, és ne segédkezzék neki egyetlen kanonok sem, hanem csak néhány káplán álljon körülötte karingben. Ha pedig jobban tetszenék neki, hogy a karba menjen a kanonokok közé, dicséretes volna.
6. Miután a püspök rövid ideig pihent a maga székében, fölkel, és vele együtt mindenki, és fedetlen fejjel végigmondja az oltár felé fordulva a Pater noster-t, az Ave Ma­ria-t és a Credo-t. Ezután saját maga visszahúzza fejére a csuklyát, és így áll, míg az ő biccentésére a kar nem énekli el a Zelus domus tuæ antifónát, amelynek végeztével és a zsoltár elkezdése után leül, és a káplánok eligazítják a palástja rojtjait. Ugyanígy a kanonokok és mindenki más is leül.
7. Az egyes zsoltárok végén a szertartó vagy valamelyik káplán a köteles tiszteletadások után egy alkalmas eszközzel a kezében odamegy a triangulumhoz, és eloltja az evangéliumoldalon lévő, szélső gyertyát. A következő zsoltár végén egy másikat olt el a másik oldalon, és így tovább, fölváltva a két oldalon, eloltja minden nokturnus és a laudes egyes zsoltárai után az egyes gyertyákat.
8. A nokturnusok harmadik antifónájának befejeztével és a verzikulust követően a püspök fölkel, leveszi a csuklyát, és a válasz eléneklése után csöndben elmondja a Pater noster-t, mint föntebb. Ezután befedi a fejét, leül, és vele együtt mindenki.
9. Akkor a kántorok a köteles tiszteletadásokkal az oltár és a püspök felé odamennek a kórus közepén vagy az adott templom szokása szerinti helyen előkészített olvasóállványhoz, ott eléneklik a Siralmakat, és utánuk ugyancsak az oltár és a püspök felé elvégzett tiszteletadással távoznak.
10. A második és a harmadik nokturnus olvasmányait vagy ugyanígy kántorok, vagy kanonokok éneklik a templom szokása szerint, a fiatalabbaktól elkezdve, és mindenki csak egyet.
11. A Benedictus-ra a püspök fölkel és leveszi a csuklyát, és fölkel vele együtt mindenki. Míg éneklik az Ut sine timore verset, a szertartó vagy valamely káplán egy megfelelő eszközzel eloltja az egyes versek után az oltár minden gyertyáját, fölváltva a két oldalon, az evangéliumoldalról kezdve, és vele együtt minden más világítóeszközt is el kell oltani, kivéve az Oltáriszentség előtt.
12. Amikor ismétlik a Benedictus-antifónát, a szertartó vagy valamelyik káplán leveszi a triangulum csúcsáról az egyetlen, még égő gyertyát, és anélkül, hogy eloltaná, magasra emeli az oltár leckeoldalán, majd amikor elkezdődik a Christus factus est pro no­bis, elrejti az oltár mögött vagy más módon.
13. Eközben a püspök föláll a székéből, letérdel az oltár előtt előkészített térdeplőre, és vele együtt letérdel mindenki. A kar erre mindjárt elkezdi csöndben a Pater no­ster-t, majd a Miserere zsoltárt megzenésítve vagy fájdalmas hangon elmondva.
14. Ennek végeztével a püspök térden állva és fejét kissé meghajtva vagy a könyvből, vagy emlékezetből fennhangon elmondja a Respice quæsumus stb. könyörgést a Qui te­cum zárlatig, amelyet csöndben mond.
15. A könyörgés után a szertartó a zsámolyát vagy a könyvét rövid ideig ütögetve zajt kelt, és ugyanezt teszik a többiek, míg a szertartó az addig elrejtett, égő gyertyát elő nem hozza középre: ekkor mindnyájan abbahagyják a zörgést.
16. Ezután a püspök és mindnyájan fölállnak, és kivonulnak ugyanúgy és ugyanolyan sorrendben, ahogyan bejöttek.
17. Ugyanezt kell megtartani a két következő sötét matutínumban, azzal a különbséggel, hogy az oltárról, a püspöki székről, minden emelvényről és padlófelületről le kell venni a szőtteseket. A püspöki széken ugyanakkor maradhat egy párna, ha a püspök saját kényelmére úgy kívánja. És ügyelni kell arra, hogy a hórát késői órában, azaz napnyugta után végezzék.


Kiegészítések

Adrian Fortescue — J. B. O’Connel — Alcuin Reid OSB: The Cere­mo­nies of the Roman Rite Described. Saint Michael’s Abbey Press, London 2003. (valamint saját megjegyzések)

1. Az esztergomi rítusban saját rubrikák vonatkoznak a Kyrie puerorumra és a pro­cesszióra, ld. alább.
2. Az 1951 óta érvényes szabályok szerint a hórát nem szabad anticipálni, legföljebb a székesegyházakban, amelyekben másnap reggel a krizmaszentelés miséje következnék; a hóra végén elmarad a zörgés és a Miserere zsoltár; a hóra végeztével nincs kivonulás, hanem mindenki egyenként távozik (először a magasabb rangúak). Ezekre a módosításokra nem leszünk tekintettel.
3. A liturgikus szín (ez itt csak az oltárfölszerelést érinti) viola, azaz nálunk fekete.
4. A bevonulás sorrendje: szertartó, ministráns (ha van, most nem lesz, mert semmi dolga), a két korátor, officiáns, majd a teljes kar ereszkedő rangsorban.
5. Nem szolgálnak akolitusok, sem tömjénvivő, ennek megfelelően nincs gyertya be- és kivonulásra, a kilencedik olvasmányra és a könyörgésre, és nincs tömjénezés a Benedictus alatt.
6. Orgonakíséret nincs (nagycsütörtökön helyenként szokásban volt).
7. Az antifónákat nem preintonálják: mindegyiket a korátorok kezdik a saját helyükről vagy a plánum közepéről, a kar folytatja az antifónát, majd ismét a korátorok kezdik a zsoltárt, és a két félkar zsoltáronként felváltva folytatja. Nálunk a plánum közepéről intonálják az antifónákat felváltva, és az esedékes korátor ülőhelyével szemközti félkar kezdi a zsoltár második félversét!
8. A szertartó a fölolvasók balján áll (máskor is).
9. A verzikulusokat a korátorok éneklik ketten, középről.
10. Az officiáns nem visel palástot, rendes helye a karban van, az első helyen.
11. Az officiáns nem olvassa a kilencedik olvasmányt.


A Kyrie puerorum és a processzió

1. A Traditor autem antifóna visszatérése alatt a „pueri” kimennek középre, térdet hajtanak, fölállnak, majd letérdelnek a szentélylépcsőre. Amint az antifónának vége, elkezdik a Kyrie-ket. A gyertyaoltogató visszatérhet a helyére az oltár mögül.
2. Szintén a Traditor autem antifóna visszatérése alatt a „diaconi” és a „sacerdotes” a „pueri”-t maguk elé engedve kimennek középre, térdet hajtanak, majd az előbbiek a Jézus Szíve-oltárhoz, az utóbbiak a Szent József-oltárhoz vonulnak, és annak lábazatára letérdelnek. A Kyrie-k után a „diaconi” éneklik a Domine miserere akklamációt, a „sa­cerdotes” pedig a trópusokat.
3. A Traditor autem antifóna után a teljes kar többi tagja is letérdel a helyén, és a korátorok vezetésével onnan énekli a „sacerdotes” után a Christus Dominus … szavakat.
4. Az utolsó Christus Dominus alatt a szertartó és a két korátor fölállnak és a hajó közepére mennek, ahol megállnak az oltár felé fordulva: elöl egymás mellett a két ko­rá­tor, mögöttük középen a szertartó. Amint a Kyrie puerorum befejeződött, a ko­rá­to­rok intonálják a Rex Christe factor omnium himnuszt, amelyet a teljes kar folytat. Ennek minden egyes strófája után a „pueri” újra eléneklik a Kyrie eleison … szavakat.
5. A kórusban, a szentélylépcsőn és a két mellékoltárnál ezalatt mindenki föláll. A ce­lebráns beáll a szertartó és a két korátor közé, a többiek pedig az ülésrendnek megfelelően fölsorakoznak két sorban az oltár felé fordulva úgy, hogy a korátorok előtt közvetlenül a káptalani tagok legyenek. Miután így fölálltak, a szertartó jelére térdet hajtanak, majd befelé (mindenki a mellette álló felé) megfordulnak, és a himnuszt énekelve, a szertartó vezetésével a Szent Rita-kápolnához vonulnak az előcsarnokba.
6. A kápolna előtt a celebráns letérdel az ott előkészített térdeplőre, és körülötte ugyancsak letérdel mindenki. A celebráns —ha a kar nem készült többszólamú feldolgozással— a himnusz végeztével elmondja prózában a Miserere zsoltárt, csöndben a Pater noster-t (előtte Kyrie eleison, Christe eleison, Kyrie eleison), majd a Respice quæsumus könyörgést prózában, a konklúziót csöndben végezve el, Amen nélkül.
7. A könyörgés után a kar föláll és utat enged a szertartónak, aki elindul visszafelé. Követi a celebráns és a két korátor, utánuk a káptalani tagok, majd a többiek. Mindjárt a fölállás után a korátorok intonálják a Hymnum dicamus Domino himnuszt, amelyet a kar visszafelé közösen énekel, a „pueri” strófánkénti Kyrie-ivel. A kórus közepére érve mindenki térdet hajt, és visszamegy a karban elfoglalt helyére, ahol állva marad.
8. A himnusz végeztével mindenki letérdel, a celebráns prózában elmondja a Deus mi­sereatur zsoltárt, csöndben a Pater noster-t (előtte Kyrie …) és prózában, csöndes kon­klú­zióval a Re­spi­ce quæsumus könyörgést. Utána minden gyertyát eloltunk. A gyer­tya­oltogató bemegy a szentélybe, a főoltár előtt térdet hajt, majd bemegy a főoltár mögé az égő gyertyáért. Folytatódik a CE szerinti leírás a 15. ponttól.

Fordította és kiegészítette: F.M.

Nincsenek megjegyzések: