A LATIN NYELV ÉS A GREGORIÁN ÉNEK FÖLLENDÜLÉSE MAGYARORSZÁGON?
Az alábbiakban Rihmer Zoltánnak a liturgikus levelezőlistára írt sorait tesszük közzé. Kérjük, hogy aki az ott megfogalmazottakra tárgyilagos választ tud adni, legyen szíves alább, megjegyzés formájában megosztani velünk tapasztalatait. A kérdés azért különösen fontos, mert Magyarországon a közelmúltban tudomásunk szerint a római rítus régibb változata volt az a keret, amelyen belül a latin nyelv és a gregorián ének használata terén föllendülés volt tapasztalható, ez azonban nem a nevezett dokumentum hatására történt. Ezen felül aggasztó, hogy a nemzetközi egyházi nyilvánosság előtt esetleg éppen olyan fejlemények igazolnák a Szentatya törekvéseinek magyarországi sikerét, amelyeket a hazai egyházvezetés legalábbis a legkisebb mértékben sem látszik támogatni.
Kedves Listatagok!
Ezekben a hetekben tartják Rómában a Püspöki Szinódus XII. Rendes Ülésszakát az Isten Igéjéről. Mint az közismert, az előző ülésszak témája az Eucharisztia volt, ennek munkája nyomán adta ki a Szentatya Sacramentum caritatis című szinódus utáni apostoli buzdítását, amely tartalmában gyakorlatilag egy liturgiáról szóló enciklika. Tegnap délután a szinódus közgyűlésén Angelo Scola bíboros, velencei pátriárka — egy nemzetközi felmérés tanulságait levonva — ismertette e pápai dokumentum fogadtatását azelmúlt egy évben. Olasz nyelvű jelentését a szinódusi hírlevél ma reggel tette közzé: http://www.vatican.va/news_services/press/sinodo/documents/bollettino_22_xii-ordinaria-2008/xx_plurilingue/b14_xx.html
Ebben sok érdekes megfigyelés mellett az alábbi, minket közelebbről érintő mondatot olvasom (3. pont vége):
„In Ungheria l’Esortazione ha favorito una certa ripresa dell’uso della lingua latina e del canto gregoriano.” — „MAGYARORSZÁGON A BUZDÍTÁS A LATIN NYELV ÉS A GREGORIÁN ÉNEK BIZONYOS MÉRTÉKŰ ÚJBÓLI HASZNÁLATBA VÉTELÉT MOZDÍTOTTA ELŐ.”
Bár én itthon élek, ez a kijelentés számomra némi meglepetést okozott. Nagyon örülnék neki, ha igaz volna, ám ezt magamtól sajnos nem tudom eldönteni. Ezért szeretném megkérdezni a lista olvasóitól: hol és milyen mértékben látják, tapasztalják „a latin nyelv és a gregorián ének bizonyos mértékű újbóli használatát” — egyszerűbben fogalmazva: vannak-e olyan helyek, ahol korábban nem volt latin nyelvű liturgia, most pedig van, ill. ahol korábban nem volt gregorián ének, most pedig van, ráadásul ez a pápa Sacramentum caritatis apostoli buzdításának hatására történt? (Mindez természetesen a római liturgia rendes, vagyis VI. Pál és II. János Pál pápák által megállapított formájára vonatkozik, hiszen a korábbi rítust egy másik pápai dokumentum, a Summorum Pontificum motu proprio szabályozza, amelynek hatásáról 2010-ben külön felmérés fog készülni. Ez két különböző dolog, amelyet nem szabad összekeverni.) Budapesten több olyan helyről tudok, ahol rendszeresen van latin nyelvű szentmise gregorián énekkel (pl. a Budavári és a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébániák vasárnapi nagymiséi), ezek azonban már sok évvel a Sacramentum caritatis előtt is megvoltak. Vannak-e újabbak, és ha igen, hol? Minden észrevételért és információért nagyon hálás volnék.
Köszönettel és üdvözlettel:
Rihmer Zoltán
Az alábbiakban Rihmer Zoltánnak a liturgikus levelezőlistára írt sorait tesszük közzé. Kérjük, hogy aki az ott megfogalmazottakra tárgyilagos választ tud adni, legyen szíves alább, megjegyzés formájában megosztani velünk tapasztalatait. A kérdés azért különösen fontos, mert Magyarországon a közelmúltban tudomásunk szerint a római rítus régibb változata volt az a keret, amelyen belül a latin nyelv és a gregorián ének használata terén föllendülés volt tapasztalható, ez azonban nem a nevezett dokumentum hatására történt. Ezen felül aggasztó, hogy a nemzetközi egyházi nyilvánosság előtt esetleg éppen olyan fejlemények igazolnák a Szentatya törekvéseinek magyarországi sikerét, amelyeket a hazai egyházvezetés legalábbis a legkisebb mértékben sem látszik támogatni.
Kedves Listatagok!
Ezekben a hetekben tartják Rómában a Püspöki Szinódus XII. Rendes Ülésszakát az Isten Igéjéről. Mint az közismert, az előző ülésszak témája az Eucharisztia volt, ennek munkája nyomán adta ki a Szentatya Sacramentum caritatis című szinódus utáni apostoli buzdítását, amely tartalmában gyakorlatilag egy liturgiáról szóló enciklika. Tegnap délután a szinódus közgyűlésén Angelo Scola bíboros, velencei pátriárka — egy nemzetközi felmérés tanulságait levonva — ismertette e pápai dokumentum fogadtatását azelmúlt egy évben. Olasz nyelvű jelentését a szinódusi hírlevél ma reggel tette közzé: http://www.vatican.va/news_services/press/sinodo/documents/bollettino_22_xii-ordinaria-2008/xx_plurilingue/b14_xx.html
Ebben sok érdekes megfigyelés mellett az alábbi, minket közelebbről érintő mondatot olvasom (3. pont vége):
„In Ungheria l’Esortazione ha favorito una certa ripresa dell’uso della lingua latina e del canto gregoriano.” — „MAGYARORSZÁGON A BUZDÍTÁS A LATIN NYELV ÉS A GREGORIÁN ÉNEK BIZONYOS MÉRTÉKŰ ÚJBÓLI HASZNÁLATBA VÉTELÉT MOZDÍTOTTA ELŐ.”
Bár én itthon élek, ez a kijelentés számomra némi meglepetést okozott. Nagyon örülnék neki, ha igaz volna, ám ezt magamtól sajnos nem tudom eldönteni. Ezért szeretném megkérdezni a lista olvasóitól: hol és milyen mértékben látják, tapasztalják „a latin nyelv és a gregorián ének bizonyos mértékű újbóli használatát” — egyszerűbben fogalmazva: vannak-e olyan helyek, ahol korábban nem volt latin nyelvű liturgia, most pedig van, ill. ahol korábban nem volt gregorián ének, most pedig van, ráadásul ez a pápa Sacramentum caritatis apostoli buzdításának hatására történt? (Mindez természetesen a római liturgia rendes, vagyis VI. Pál és II. János Pál pápák által megállapított formájára vonatkozik, hiszen a korábbi rítust egy másik pápai dokumentum, a Summorum Pontificum motu proprio szabályozza, amelynek hatásáról 2010-ben külön felmérés fog készülni. Ez két különböző dolog, amelyet nem szabad összekeverni.) Budapesten több olyan helyről tudok, ahol rendszeresen van latin nyelvű szentmise gregorián énekkel (pl. a Budavári és a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébániák vasárnapi nagymiséi), ezek azonban már sok évvel a Sacramentum caritatis előtt is megvoltak. Vannak-e újabbak, és ha igen, hol? Minden észrevételért és információért nagyon hálás volnék.
Köszönettel és üdvözlettel:
Rihmer Zoltán
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése