LELKI NAP GÖDÖLLŐN

2008. október 30-án, csütörtökön (köznap) Kovács Ervin Gellért atya lelkinapot tart Gödöllőn a Szent Mihály Laikus Káptalan tagjai, néhány szkóla és minden további érdeklődő részére. A tervezett program a következő:



- 9:00
- régi rítusú énekes szentmise
- tercia
- 1. elmélkedés
- szilencium
- 2. elmélkedés
- szexta
- ebédszünet és pihenő
- 14:00
- 3. elmélkedés
- nóna
- szilencium
- 4. elmélkedés
- 18:00
- vesperás a premontrei közösséggel

A lelki napra a premontreiek Fácán sori templomában fog sor kerülni (megközelítéséhez ld. a vízkereszti matutínum hirdetését; Budapestről a 8:05-kor induló gyorsvonat a legalkalmasabb). A kishórákat és a vesperást a Premontrei diurnáléból végezzük. A szerény, hideg ebédhez az alapanyagot a szervező biztosítja, az elkészítésben a jelenlévők közreműködésére számítunk. Remélve, hogy minél többen meg tudtok jelenni, kívánunk imádságos fölkészülést:

V.L.

A tegnap közzétett hirdetéshez képest a november 2-i, jövő vasárnapi szentmise helye és időpontja megváltozott: az országúti ferencesek Szent István protomártír-plebániatemplomában (1024 Budapest, Margit krt. 23.), délután fél 4 órai kezdettel lesz megtartva.

SZENTMISÉK NOVEMBER 1-ÉN ÉS 2-ÁN

2008. november 1-én, szombaton, Mindenszentek ünnepén a vasárnap szokásos helyen és időben, azaz a Belvárosi Főplebániatemplomban délután fél 4 órai kezdettel énekes szentmise lesz a hagyományos római rítus szerint.

Másnap, 2008. november 2-án, a pünkösd utáni 25. vasárnapon viszont – zenekari próba miatt – elmarad a szokásos szentmise. Helyette, ha másként addig nem hirdetjük, a gellérthegyi pálos Sziklatemplom Szent István-kápolnájában lesz megtartva este fél 7 órai kezdettel. Az olykori változásokért (ezek természetesen nem rajtunk, hanem a plebánia vezetésén múlnak) elnézést kérünk. Az elhunyt hívekről való megemlékezés, azaz „Halottak napja” ebben az évben november 3-ra kerül át.

A LATIN NYELV ÉS A GREGORIÁN ÉNEK FÖLLENDÜLÉSE MAGYARORSZÁGON?

Az alábbiakban Rihmer Zoltánnak a liturgikus levelezőlistára írt sorait tesszük közzé. Kérjük, hogy aki az ott megfogalmazottakra tárgyilagos választ tud adni, legyen szíves alább, megjegyzés formájában megosztani velünk tapasztalatait. A kérdés azért különösen fontos, mert Magyarországon a közelmúltban tudomásunk szerint a római rítus régibb változata volt az a keret, amelyen belül a latin nyelv és a gregorián ének használata terén föllendülés volt tapasztalható, ez azonban nem a nevezett dokumentum hatására történt. Ezen felül aggasztó, hogy a nemzetközi egyházi nyilvánosság előtt esetleg éppen olyan fejlemények igazolnák a Szentatya törekvéseinek magyarországi sikerét, amelyeket a hazai egyházvezetés legalábbis a legkisebb mértékben sem látszik támogatni.

Kedves Listatagok!

Ezekben a hetekben tartják Rómában a Püspöki Szinódus XII. Rendes Ülésszakát az Isten Igéjéről. Mint az közismert, az előző ülésszak témája az Eucharisztia volt, ennek munkája nyomán adta ki a Szentatya Sacramentum caritatis című szinódus utáni apostoli buzdítását, amely tartalmában gyakorlatilag egy liturgiáról szóló enciklika. Tegnap délután a szinódus közgyűlésén Angelo Scola bíboros, velencei pátriárka — egy nemzetközi felmérés tanulságait levonva — ismertette e pápai dokumentum fogadtatását azelmúlt egy évben. Olasz nyelvű jelentését a szinódusi hírlevél ma reggel tette közzé: http://www.vatican.va/news_services/press/sinodo/documents/bollettino_22_xii-ordinaria-2008/xx_plurilingue/b14_xx.html
Ebben sok érdekes megfigyelés mellett az alábbi, minket közelebbről érintő mondatot olvasom (3. pont vége):
„In Ungheria l’Esortazione ha favorito una certa ripresa dell’uso della lingua latina e del canto gregoriano.” — „MAGYARORSZÁGON A BUZDÍTÁS A LATIN NYELV ÉS A GREGORIÁN ÉNEK BIZONYOS MÉRTÉKŰ ÚJBÓLI HASZNÁLATBA VÉTELÉT MOZDÍTOTTA ELŐ.”
Bár én itthon élek, ez a kijelentés számomra némi meglepetést okozott. Nagyon örülnék neki, ha igaz volna, ám ezt magamtól sajnos nem tudom eldönteni. Ezért szeretném megkérdezni a lista olvasóitól: hol és milyen mértékben látják, tapasztalják „a latin nyelv és a gregorián ének bizonyos mértékű újbóli használatát” — egyszerűbben fogalmazva: vannak-e olyan helyek, ahol korábban nem volt latin nyelvű liturgia, most pedig van, ill. ahol korábban nem volt gregorián ének, most pedig van, ráadásul ez a pápa Sacramentum caritatis apostoli buzdításának hatására történt? (Mindez természetesen a római liturgia rendes, vagyis VI. Pál és II. János Pál pápák által megállapított formájára vonatkozik, hiszen a korábbi rítust egy másik pápai dokumentum, a Summorum Pontificum motu proprio szabályozza, amelynek hatásáról 2010-ben külön felmérés fog készülni. Ez két különböző dolog, amelyet nem szabad összekeverni.) Budapesten több olyan helyről tudok, ahol rendszeresen van latin nyelvű szentmise gregorián énekkel (pl. a Budavári és a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébániák vasárnapi nagymiséi), ezek azonban már sok évvel a Sacramentum caritatis előtt is megvoltak. Vannak-e újabbak, és ha igen, hol? Minden észrevételért és információért nagyon hálás volnék.
Köszönettel és üdvözlettel:

Rihmer Zoltán