KÉT HASZNOS LINK

A Breviarium Romanum 1888. évi kiadásának (editio prima post typicam) négy kiváló minőségben szkennelt kötete olvasható és letölthető az alábbi helyen: http://www.archive.org/search.php?query=%22Breviarium%20Romanum%22%201888%20AND%20mediatype%3Atexts Imádkozásra az elektronikus forma miatt kevéssé használhatók, viszont óriási előnyük, hogy igen jól vannak digitalizálva, így gyakorlatilag bármilyen szöveg könnyen kimásolható és beszúrható belőlük, ami nagy segítség a tudományos és a gyakorlati munkában. Mint ismeretes, a római liturgia első radikális reformját X. Szent Pius pápa 1911-es, "Divino afflatu" kezdetű bullája, illetve az annak nyomán végbement breviáriumreform jelentette. A XIX. századi római breviáriumok a történelmi formától mindössze két, kevésbé jelentős vonatkozásban térnek el: egyrészt a 21-25. zsoltárok szétosztásában a hétköznapi prímákra (ezeket eredetileg a vasárnapi, ún. longa/magna prima elején találtuk, még korábban pedig talán a vasárnapi matutínum részei voltak); másrészt a himnuszszövegek többségének 1630-as, VIII. Orbán pápa által jóváhagyott, klasszicizáló átdolgozásában (ezt a rendi liturgiák a "tridenti" korban sem vették át, és a II. Vatikáni Zsinat SC konstitúciója kifejezetten kezdeményezte az eredeti szövegek helyreállítását).

Noha a hagyományos latin Biblia, azaz a Vulgata szövege számos helyen és változatban elérhető az interneten, valószínűleg a legjobban szerkesztett, leggyorsabb és legkönnyebben kezelhető feltöltése található meg a http://www.drbo.org/lvb/index.htm oldalon (együtt az ún. Douay-Rheims Bible-lel, amely az angolajkú katolikusok hagyományos bibliafordítása). A szöveg hátránya, hogy nem az újkorban általánosan használt és a középkorban is legelterjedtebb, ún. Clementina-változatot követi, hanem a Vulgata modern kritikai, ún. stuttgarti kiadását (ez nem azonos a Neovulgatával!), de ez az esetek többségében csak árnyalatnyi különbségeket jelent, így nem von le jelentősen az oldal értékéből.