A holnapi „barokk mise“ zenei anyaga

Az Úrfelmutatás pillanata a tavalyi „barokk misén”

Holnap, azaz augusztus 27-én, Szent Bertalan apostol ünnepén, délelőtt 11 órakor kerül sor Vácott, a Piarista templomban a VII. Börzsöny Barokk Napok régizenei fesztivál keretében megtartott régi rítusú, ünnepélyes (sollemnis) szentmisére. A fesztivál tavaly megkezdett hagyománya ez a mise, amely egyrészt az egyébként is erősen szakrális jellegű, bár nem kimondottan egyházzenei programsorozat egyfajta lelki középpontja kíván lenni, másrészt zenei anyagát és az előadás színvonalát tekintve a fesztivál egyik kiemelkedő zenei eseménye.

     A szentmisét főtisztelendő Kovács Ervin Gellért OPræm celebrálja a Szent Mihály Laikus Káptalan oltárszolgálata mellett. A zenei szolgálatot pedig a fesztivál következő napján hangversenyt is adó, négy kiváló énekessel és egy orgonistával kibővült Sebastian Consort látja el, Lachegyi Imre művészeti vezetésével.
     A mise zenei anyagát a kora barokk katalán zeneszerző, Montserrat bencés apátságának szerzetese és kórusának vezetője, Joan Cererols (1618—1680) négy szólamra komponált miséje, valamint az adott napnak, Szt. Bertalan apostol ünnepének gregorián énekei (propriuma) adja, amely kiegészül főként barokk motettákkal és hangszeres darabokkal.

A szentmise zenei anyaga:

• Bevonulásra: J. S. Bach: G-dúr prelúdium és fúga – Prelúdium (orgona)
• Introitus: Mihi autem (gregorián)
• Kyrie: Joan Cererols: Missa quattuor vocum secundi toni
• Gloria: Joan Cererols: Missa quattuor vocum secundi toni
• Graduale: Constitues eos (gregorián)
• Alleluja: Te gloriosus (gregorián)
• Prédikáció előtt: Giovanni Battista Fasolo: Modulatio post epistolam (orgona)
• Prédikáció után: Giovanni Battista Fasolo: Canzon secunda (orgona)
• Credo: Joan Cererols: Missa quattuor vocum secundi toni
• Offertorium: Mihi autem (gregorián)
  Thomas Tallis: Mihi autem
  J. S. Bach: d-moll triószonáta (orig. in h) BWV 528/II – Andante
• Sanctus: Joan Cererols: Missa quattuor vocum secundi toni
• Benedictus: Benedictus „Pater cuncta” in secundo tono (gregorián)
• Úrfelmutatásra: Giovanni Battista Pergolesi: O sacrum convivium (motetta)
• Pater noster után (Kenyértörésre): Michelangelo Grancini: O bone Jesu (motetta)
• Agnus Dei: Joan Cererols: Missa quattuor vocum secundi toni
• Communio: Vos, qui secuti (gregorián)
  Johann Sebastian Bach: d-moll concerto BWV 1059 – Adagio
  Michelangelo Grancini: O dulcis Christe (motetta)
• Kivonulásra: J. S. Bach: G-dúr prelúdium és fúga BWV 541 – Fúga

Közreműködik: Sebastian Consort

• Dezső Sára — szoprán
• Galbács Gabriella — szoprán
• Mészáros Péter — tenor
• Philipp György — basszus
• Lachegyi Imre — blockflöte
• Lachegyi Anna — viola da gamba
• Regős Júlia — viola da gamba
• Bednarik Anasztázia — orgona

Végül idézzük a fesztivál honlapján megjelent ismertetőt az esemény céljáról:

Tavaly jelent meg először fesztiválunk programjában a barokk mise, amely során nem koncertszerűen, hanem eredeti liturgikus környezetében, a régi vagy tridenti rítusú szentmisében hangzott el egy polifón barokk mise, barokk motetták és hangszeres betétek, valamint a mise eredeti gregorián énekei. A jelentős egyházzenei jelleggel is bíró fesztiválban — amelynek ráadásul helyszínei is templomok — joggal van helye egy ilyen liturgikus eseménynek is, ezért került bele az idei fesztivál programjába is.     Nem mindennapi zenei és lelki élményt jelent az évszázados egyházi, liturgikus célra készült műveknek nem koncertszerűen, hanem eredeti funkciójuknak megfelelően a katolikus Egyház liturgiájában való megszólalása. Azonban ezek a művek igazi értelmüket akkor nyerik el, amikor autentikus környezetükben, a hagyományos, régi liturgiában hangzanak el. Az elterjedt tévhittel ellentétben a régi római rítus nem csupán a latin nyelven mondott misét jelenti, sőt, a latin nyelv nem a legfontosabb, bár kétségtelenül jellegzetes eleme. A nyelven túl azonban a régi liturgia a gesztusoknak, szimbólumoknak olyan gyönyörű, mély és gazdag folyamata, amely nem csak a katolikusoknak volt több mint ezer éven át mindennapi lelki tápláléka és egyik legnagyobb kincse, hanem többek között ez ihlette a gregorián énekek megszületését és az ezen a misén is hallható barokk mesterműveket is. A régi római rítusú, ún. „tridenti” liturgia még a szertartás időbeli egységei révén is igazi „otthona” majd kétezer év egyházzenéjének.
     Nem arról van szó tehát, hogy fesztiválunk csupán keretként kívánja használni a liturgiát az egyházzenei rendeltetésű művek megszólaltatásához, hanem arról, hogy épp azzal adja meg a kellő tiszteletet az egyházzenei műveknek, ha nem mintegy kiállítási tárgyként kezeli őket, hanem eredeti helyüknek és funkciójuknak megfelelően használja fel őket, az istentisztelet részeként. Nem szükséges, hogy egy ilyen szentmisén csak hívő katolikusok vehessenek részt, de fontosnak tartjuk, hogy legalább néha azok is találkozzanak az egyházzene eredeti helyén való megszólalásával, akik egyébként csak a koncerttermekben, lemezeken, csupán művészi élményként, nem pedig az istentisztelet részeként élvezik azokat. A Börzsöny Barokk Napok keretében most egy ilyen autentikus liturgikus és zenei eseményre kerül sor.