LITURGIKUS PÁZMÁNY-KONFERENCIA ÉS SZENTMISE

Korábban már hirdettük, hogy az ELTE Bölcsészettudományi Kara az idei jubileumi év tudományos rendezvényei között 2010 november 9-én (a jövő kedden) egész napos konferenciával, este pedig hagyományos római rítusú szentmisével emlékezik meg alapítója, Pázmány Péter bíboros liturgikus munkásságáról. Mindkét esemény kiemelkedő fontosságú a maga nemében: a konferencián a téma legjobb hazai kutatói felekezeteket átfogó panorámában mutatják be a liturgia állapotait a korabeli Magyarországon, elemzik a „rítus” általános kérdéseit és magát a Pázmány által bevezetett római („tridenti”) rítust, amelyről azután az esti szentmisében mindenki közvetlen tapasztalatot is szerezhet abban a templomban, amelyet az egyetem eredetileg ugyan a pálosoktól „örökölt” meg, több mint két évszázadnyi folyamatos használat alapján mégis joggal nevezhet a magáénak.

A szakmai rendezvény és a liturgikus ünneplés széles körű összefogás eredménye, amely jól illeszkedik az ELTE és a PPKE által idén tartott több közös jubileumi esemény sorába. Reméljük azonban, hogy nemcsak a két egyetem hallgatói és oktatói vesznek majd részt rajta, hanem a Pázmány személye és műve iránt érdeklődő szélesebb közönséghez is eljut a híre. Ennek jegyében közöljük most az Ünnepi Hét egészét ismertető füzetből a november 9-i nap részletes programját a szervezők rövid bevezetőjével (az ízléses kivitelű meghívó innen tölthető le).

* * *

2010. NOVEMBER 9., KEDD

9.00—17.10: Konferencia

A liturgikus gondolkodás alakzatai Pázmány Péter korában (Ritualia I.)

Múzeum krt. 4/A, fszt. 39., Kari Tanácsterem

Pázmány kora egyszerre volt a nyugati liturgikus örökség megtagadásának, spekulatív átdolgozásának és intézményesített megőrzésének időszaka. E gyökeresen eltérő magatartások közös eleme a reflektáltság. Az európai ritualitás premodern nyelvezete a XVI. századtól kezdve egyre kevésbé magától értődő: nem nélkülözheti a tudatos viszonyulást, jelentsen ez akár elutasítást, akár reformot, akár mellette való kiállást. Másfelől fönnmarad az igény határozottan formált, közmegegyezésszerű rítusokra, még ha ez a közmegegyezés immár nem a társadalom egészére, hanem csak egyes csoportjaira terjed is ki. A kort e szempontból értelmezve nemcsak közhelyszerű, de kifejezetten hamis lenne a protestáns közösségek magatartását antiliturgikusnak, a katolikusokét pedig konzervatívnak nevezni. A látszólag antiliturgikus protestáns törekvések mindenestül a ritualitás keretei közt fogalmazzák meg magukat, mintegy új alakzatainak bizonyulnak — a liturgiát látszólag konzerváló katolikus intézkedések pedig előzményeikhez képest puritánnak tűnnek, és ahol gyakorlati módosulást nem hoznak, ott is új lelkület és szemlélet következményeképpen járnak el így. Jóllehet a középkorral való gyakorlati folytonosság töretlenebb, mint általában gondoljuk, a liturgia tényleges anyaga nem valami egységes, ősi és személytelen valóság többé, hanem személyes mérlegelés és döntés eredménye. Konferenciánkat ennek az izgalmas, máig ható korszaknak szenteljük, bemutatva főbb irányzatait és azok emlékeit, igyekezve kitapintani a megállapodó kora újkori liturgiák megalkotóinak szemléletét és indítékait. A humán tudományok számos ágát összefogó rendezvény egyben programadó jelentőségű: vele az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarán kibontakozó vallástudományi képzés rituális érdeklődését kívánjuk tematizálni.

Megnyitó és díszelőadások

9.00—9.15: Déri Balázs tanszékvezető egyetemi tanár: Bevezetés
9.15—9.30: Dezső Tamás, az ELTE BTK dékánja, egyetemi docens: Megnyitó

9.30—9.50: Msgr. Török József címzetes egyetemi tanár (ELTE BTK), tanszékvezető egyetemi tanár (PPKE HTK): Pázmány történelme
9.50—10.10: Mezei Balázs egyetemi tanár (ELTE BTK Általános Filozófia Tanszék), intézetvezető és tanszékvezető egyetemi tanár (PPKE BTK Filozófiai Intézet, Elméleti Filozófia Tanszék): Rítuskritika a kortárs vallásfilozófiában
10.10—10.30: Voigt Vilmos egyetemi tanár (ELTE BTK Folklore Tanszék): Rítuskutatás a kortárs néprajzban és folklorisztikában

Kávészünet

Pázmány Péter és a „tridenti rítus”

Elnök: Msgr. Török József egyetemi tanár

11.00—11.20: Déri Balázs tanszékvezető egyetemi tanár (ELTE BTK Latin Tanszék): A Monumenta Ritualia Hungarica és a Pázmány előtti magyar liturgia
11.20—11.40: Ft. Füzes Ádám római katolikus pap, plébános (Budapest): Külső vagy belső kényszer? — Pázmány indítékai a római rítus bevezetésére
11.40—12.00: Földváry Miklós István egyetemi tanársegéd (ELTE BTK Latin Tanszék): A Pázmány-rituále
12.00—12.20: Orlovszky Géza dékánhelyettes, tanszékvezető egyetemi docens (ELTE BTK Régi Magyar Irodalom Tanszék): Pázmány Péter Imádságoskönyve
12.20—12.30: Hozzászólások

Ebédszünet

Az ellenállók: Zágráb és a pálosok

Elnök: Borsodi Csaba rektorhelyettes, intézetigazgató,
tanszékvezető egyetemi docens

14.00—14.20: Molnár Antal tudományos főmunkatárs, osztályvezető (MTA Történettudományi Intézet, Kora Újkori Osztály), egyetemi docens (ELTE BTK Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék): Pázmány liturgikus reformja és Zágráb
14.20—14.40: Csomó Orsolya zenetörténész (MTA Zenetudományi Intézet): Protestáló tradicionalisták – a zágrábi történet
14.40—15.00: Lukács István egyetemi tanár (ELTE BTK Szláv Filológiai Tanszék): A horvát passióhagyomány
15.00—15.20: Gilányi Gabriella zenetörténész (MTA Zenetudományi Intézet): Liturgikus reform és zenei hagyomány a pálos rend XVIII. századi „gregorián” kóruskönyveiben
15.20—15.30: Hozzászólások

Kávészünet

A liturgia kérdése a Pázmány korabeli protestantizmusban

Elnök: Orlovszky Géza dékánhelyettes,
tanszékvezető egyetemi docens

16.00—16.20: Ferenczi Ilona tudományos főmunkatárs (MTA Zenetudományi Intézet), egyetemi docens (LFZE Zenetudományi Tanszék): A magyar nyelvű gregoriánum kialakulása Huszár Gál énekeskönyvétől az Eperjesi graduálig (1574—1635)
16.20—16.40: Fekete Csaba református lelkész, főkönyvtáros (Debrecen, Tiszántúli Református Kollégiumi Nagykönyvtár): Zsoltár vagy graduál 1636-ban és később
16.40—17.00: Koltai Kornélia egyetemi adjunktus (ELTE BTK Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszék): Félúton a protestáns és a zsidó liturgia közt: Péchi Simon szombatos bibliafordítása (1634)
17.00—17.10: Hozzászólások

19.00: Latin mise
a Pázmány Péter által bevezetett (ún. tridenti) rítus szerint

Egyetemi templom, Papnövelde u. 5

Kérjük a pontos megjelenést. A mise kezdete előtt 10 perccel ismertetjük a szertartás lefolyását. Mindenkit tisztelettel várunk.

Pázmány Péter esztergomi érsek egyik legnagyobb hatású egyházszervezői reformja az volt, hogy az 1629-es nagyszombati zsinaton szorgalmazta a magyarországi egyházmegyék saját, középkori liturgiájának föladását, és a római liturgiának a tridenti zsinaton elfogadott formája bevezetését. Csak a tekintélyes zágrábi püspök és a pécsi püspök (akinek egyházmegyéje viszont a török uralma alatt volt) ellenezte a reformot. Az előbbi egyházmegyében 1790-ig meg is maradt a középkori rítus, míg az ország többi részén 1630-tól — részben a Róma iránti hűség, részben gyakorlati szempontok miatt — a római rítus egész világon elterjedt formája jutott érvényre és ezt gyakorolták a II. Vatikáni Zsinat reformjáig. XVI. Benedek pápa 2007-ben, „Summorum Pontificum” kezdetű rendelkezésével a római rítus rendkívüli formájaként visszahelyezte jogaiba a régi, tridenti rítust.