A VÍZKERESZTI HÁZSZENTELÉS
A vízkereszti időszak jellemző szertartása a házszentelés, amelyet Közép-Európában olykor énekes gyermekek „csillagozása” kísér, és amelynek jellemző nyoma főként német nyelvterületen a házak ajtajára vagy szemöldökfájára írt, a háromkirályok nevére utaló C+M+B betű (Caspar, Melchior, Balthasar) a megfelelő évszámba foglalva. Bár az Esztergomi rituále törzsszövege eredetileg nagyszombatra ad meg egy házszentelési rítust, amelynek lényege, hogy a keresztkút már megáldott, de krizmával még nem elegyített vizével hintik meg a házakat a Vidi aquam antifóna éneklése közben, Magyarországon is a vízkeresztkor vagy azt követően végzett házszentelés vált népszerűvé, amelyet a Rituale Romanum-ból átemelve, függelékesen az Esztergomi rituále is közöl.
A pap a hasonló rítusoknak megfelelően karingben és stólában tevékenykedik, szüksége van a könyvre, szenteltvízre és tömjénre. A szertartás előtt következhet a kréta megáldása, amellyel az említett jeleket majd az ajtóra írják, majd a pap a szokásos Békesség e háznak köszöntéssel lép az otthonba. Ezután az Ab oriente antifóna és a Magnificat éneklése közben szenteltvízzel meghinti, majd megtömjénezi a ház helyiségeit. Miután visszatért a ház vagy lakás központi helyiségébe, csöndes Miatyánk és vízkereszti vonatkozású précesz (fohászkodások) következnek, amelyeket vízkereszt ünnepének kollektája (első misekönyörgése) zár le. Végül az Illuminare kezdetű vízkereszti responzórium és a tulajdonképpeni házszentelő imádság következik. A pap csak a szentelés befejeztével jelöli meg a szentelt krétával az otthon ajtaját.
Mivel a szertartás két énektételét a rituálék nem közlik kottával, és mivel magyar fordításuk sem könnyen érhető el, a házszentelési „szezon” kezdetén szeretnénk egy, e hiányokat pótló segédanyaggal kedveskedni minden érdeklődőnek. A rövid dokumentumot innen tölthetik le (a dallamok középkori magyar forrásokból valók, ezért kisebb szövegváltozatok is megjelennek a rituáléhoz képest). Egyben fölhívjuk a figyelmet, hogy a szentmiséinken elhangzott hirdetésnek megfelelően P. Ervin Gellért szívesen látogatja meg a híveket a következő hetekben, hogy megszentelje otthonukat. Fontos jele ez annak, hogy a liturgia és hatásai nem korlátozódnak a templomra, hanem átjárják a mindennapok tereit is: emberközeliek tudnak lenni, de céljuk, hogy az ember is közelítsen hozzájuk. A házszentelés egyben jó alkalom arra, hogy a jelen körülmények között kissé nehézkesen fölépíthető, plebániai jellegű személyes kapcsolatok kialakuljanak vagy megerősödjenek.
A vízkereszti időszak jellemző szertartása a házszentelés, amelyet Közép-Európában olykor énekes gyermekek „csillagozása” kísér, és amelynek jellemző nyoma főként német nyelvterületen a házak ajtajára vagy szemöldökfájára írt, a háromkirályok nevére utaló C+M+B betű (Caspar, Melchior, Balthasar) a megfelelő évszámba foglalva. Bár az Esztergomi rituále törzsszövege eredetileg nagyszombatra ad meg egy házszentelési rítust, amelynek lényege, hogy a keresztkút már megáldott, de krizmával még nem elegyített vizével hintik meg a házakat a Vidi aquam antifóna éneklése közben, Magyarországon is a vízkeresztkor vagy azt követően végzett házszentelés vált népszerűvé, amelyet a Rituale Romanum-ból átemelve, függelékesen az Esztergomi rituále is közöl.
A pap a hasonló rítusoknak megfelelően karingben és stólában tevékenykedik, szüksége van a könyvre, szenteltvízre és tömjénre. A szertartás előtt következhet a kréta megáldása, amellyel az említett jeleket majd az ajtóra írják, majd a pap a szokásos Békesség e háznak köszöntéssel lép az otthonba. Ezután az Ab oriente antifóna és a Magnificat éneklése közben szenteltvízzel meghinti, majd megtömjénezi a ház helyiségeit. Miután visszatért a ház vagy lakás központi helyiségébe, csöndes Miatyánk és vízkereszti vonatkozású précesz (fohászkodások) következnek, amelyeket vízkereszt ünnepének kollektája (első misekönyörgése) zár le. Végül az Illuminare kezdetű vízkereszti responzórium és a tulajdonképpeni házszentelő imádság következik. A pap csak a szentelés befejeztével jelöli meg a szentelt krétával az otthon ajtaját.
Mivel a szertartás két énektételét a rituálék nem közlik kottával, és mivel magyar fordításuk sem könnyen érhető el, a házszentelési „szezon” kezdetén szeretnénk egy, e hiányokat pótló segédanyaggal kedveskedni minden érdeklődőnek. A rövid dokumentumot innen tölthetik le (a dallamok középkori magyar forrásokból valók, ezért kisebb szövegváltozatok is megjelennek a rituáléhoz képest). Egyben fölhívjuk a figyelmet, hogy a szentmiséinken elhangzott hirdetésnek megfelelően P. Ervin Gellért szívesen látogatja meg a híveket a következő hetekben, hogy megszentelje otthonukat. Fontos jele ez annak, hogy a liturgia és hatásai nem korlátozódnak a templomra, hanem átjárják a mindennapok tereit is: emberközeliek tudnak lenni, de céljuk, hogy az ember is közelítsen hozzájuk. A házszentelés egyben jó alkalom arra, hogy a jelen körülmények között kissé nehézkesen fölépíthető, plebániai jellegű személyes kapcsolatok kialakuljanak vagy megerősödjenek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése