HOLNAP JELENIK MEG A KANCIONÁLE
Holnap, azaz pénteken készülnek el a közelmúltban hirdetett Kancionále első példányai. A kötetet a legközelebbi vasárnapi szentmisén remélhetőleg már használatba vehetjük. Egyelőre 120 példány készül, amelyekből mintegy hetvenet a templomban szeretnénk tartani. Ezeket a számozott, lepecsételt példányokat minden szentmisére kiosztanánk, de nyomatékosan kérjük, hogy még véletlenül se vigye el őket senki, sőt másokat is legyenek kedvesek figyelmeztetni, ha valaki magához találna venni egy közösségi példányt. A fönnmaradó köteteket várhatóan 1500 Ft-os áron megvásárolhatják a hívek a szentmisét követően. Alább a könyv bevezetőjének utolsó részét közöljük:
* * *
A kötet használata és forrásai
A kancionále első szakaszát képező miserend nem előíró, hanem leíró szerepű. Egyetlen tényleges közösségnek, gyülekezetnek az elmúlt évek során kialakított szokását közli. Célja az áttekinthetőség, a mise hangos rétegében való minél jobb eligazodás, ezért nem hozza a csöndes vagy halk szövegeket, és nem adja meg a latin szövegek fordítását sem. Aki ezek iránt érdeklődik, a kétnyelvű misszálékból vagy a miseordót közlő kétnyelvű füzetekből tájékozódhat. A belvárosi főplébániatemplomban kialakult szokásnak felel meg a latin és a magyar nyelv használatának módja, az énekrend fölépítése, a közgyónás vagy a Deo gratias-ok sorozata is. E részletkérdésekben a mi szokásunk megfontolható, de nem föltétlenül követendő más körülmények között. A mise szerkezetének áttekintését könnyítik meg az alcímek; a mozgások, testhelyzetek követését pedig az ordináriumban dőlttel vagy félkövérrel szedett szavak, a keresztvetéseket jelző keresztek és az állásra, ülésre, térdelésre utaló, lapszéleken kiemelt jelzések. A rubrikákban tisztázni igyekeztünk néhány olyan kérdést is, amelyben a gyakorlat mindeddig bizonytalannak vagy tévesnek mutatkozott. Örvendetes volna, ha ezt a miserendet a hagyományos szentmisék minden rendszeres látogatója jól ismerné, a rá tartozó latin szövegeket dallamukkal együtt könyv nélkül tudná.
A miserendbe foglalt szövegek és kották forrása a Missale Romanum több XX. századi kiadása; az Asperges/Vidi aquam és a Missa mundi a Graduale Hungaricum szerint szerepel, de a tagolások tekintetében — az élő gyakorlatnak megfelelően — alkalmaztunk néhány apró módosítást.
A népénektár-kivonat számozása az Éneklő Egyház-at követi, így — a kivonatos jelleg miatt — nem folytonos. A könnyebb keresés érdekében azonban az énekszámok megtartják a népénektár eredeti sorrendjét akkor is, ha ez a mi gyakorlatunk szempontjából nem mindig bizonyul a legjobb elrendezésnek. A rendszeresen használt tételek mellett azokat az énekeket is fölvettük, amelyek csak egy-egy ünnepen, tehát évente egyszer fordulnak elő, így viszont minden olyan ének megtalálható, amit ténylegesen használni szoktunk, vagy amit néhány éven belül használatba tervezünk venni.
Az énektár kottaképe követi mintáját, csupán néhány, kiemelkedően indokolt esetben tér el attól. A szövegekben csak ott van módosítás, ahol ezt külön jeleztük, de a helyesírás és a központozás szintjén számos javításra szükség volt. Az eligazodást az énekszámok kiemelése, a fejlécezés, a kezdősorok tömörebb mutatója remélhetőleg jóval könnyebbé, kényelmesebbé teszi a népénektárhoz képest. A kezdősorok mutatója a kancionále oldalszámára utal, de előtte zárójelben megadja a népénektár szerinti számot is.
Az ordináriumfüggelék forrása a Liber Usualis volt. Ebben már nem jelöltük megkülönböztetett formátummal a meghajlások, a letérdelés, és kereszttel a keresztvetés helyét, föltételezve, hogy ezek kellőképpen rögzülnek, mire a hívek a különlegesebb ordináriumok megtanulásáig jutnak.
Távlati terveink közt szerepel a kancionále kiegészítése a magyar gregorián anyag gyülekezeti rétegével. A jelen kancionále esetleges hibáit folyamatosan javítjuk, minden észrevételt hálásan fogadunk. A kötet többek önzetlen együttműködésének köszönhetően jött létre — kérjük mindenkori használóit, hogy emlékezzenek meg róluk imáikban, különösen is amikor a kancionále segédletével csatlakoznak a Legszentebb Áldozat bemutatásához.
Források
Éneklő Egyház. Római Katolikus Népénektár liturgikus énekekkel és imádságokkal. Szent István Társulat, Budapest 1983 (1. kiadás). 2004 (6. kiadás).
Graduale Hungaricum. A Premontrei Rend Gödöllői Kanóniája, Gödöllő 2007.
Kis magyar uzuális. Hitoktatási Bizottság, Budapest 1976.
Liber Usualis Missæ et Officii pro Dominicis et Festis cum cantu Gregoriano. Desclée, Paris–Tournai–Roma–New York 1956.
Missale Romanum ex Decreto Sacrosancti Concilii Tridentini restitutum. Pii V. Pont. Max. iussu editum. Heredes Bartholomæi Faletti–Ioannes Variscus et socii, Roma 1570.
Missale Romanum ex Decreto Ss. Concilii Tridentini restitutum S. Pii V. Pontificis Maximi iussu editum aliorumque pontificum cura recognitum a S. Pio X. reformatum et Benedicti XV. auctoritate vulgatum. Ædibus Palmarum, Bonn 2004.
Missale Romanum ex Decreto Ss. Concilii Tridentini restitutum, Summorum Pontificum cura recognitum. Editio iuxta typicam. Pustet, Regensburg 1962.
Rituale Romanum Pauli V. Pont. Max. iussu editum. Typographia Reverendæ Cameræ Apostolicæ, Roma 1614.
A kancionále első szakaszát képező miserend nem előíró, hanem leíró szerepű. Egyetlen tényleges közösségnek, gyülekezetnek az elmúlt évek során kialakított szokását közli. Célja az áttekinthetőség, a mise hangos rétegében való minél jobb eligazodás, ezért nem hozza a csöndes vagy halk szövegeket, és nem adja meg a latin szövegek fordítását sem. Aki ezek iránt érdeklődik, a kétnyelvű misszálékból vagy a miseordót közlő kétnyelvű füzetekből tájékozódhat. A belvárosi főplébániatemplomban kialakult szokásnak felel meg a latin és a magyar nyelv használatának módja, az énekrend fölépítése, a közgyónás vagy a Deo gratias-ok sorozata is. E részletkérdésekben a mi szokásunk megfontolható, de nem föltétlenül követendő más körülmények között. A mise szerkezetének áttekintését könnyítik meg az alcímek; a mozgások, testhelyzetek követését pedig az ordináriumban dőlttel vagy félkövérrel szedett szavak, a keresztvetéseket jelző keresztek és az állásra, ülésre, térdelésre utaló, lapszéleken kiemelt jelzések. A rubrikákban tisztázni igyekeztünk néhány olyan kérdést is, amelyben a gyakorlat mindeddig bizonytalannak vagy tévesnek mutatkozott. Örvendetes volna, ha ezt a miserendet a hagyományos szentmisék minden rendszeres látogatója jól ismerné, a rá tartozó latin szövegeket dallamukkal együtt könyv nélkül tudná.
A miserendbe foglalt szövegek és kották forrása a Missale Romanum több XX. századi kiadása; az Asperges/Vidi aquam és a Missa mundi a Graduale Hungaricum szerint szerepel, de a tagolások tekintetében — az élő gyakorlatnak megfelelően — alkalmaztunk néhány apró módosítást.
A népénektár-kivonat számozása az Éneklő Egyház-at követi, így — a kivonatos jelleg miatt — nem folytonos. A könnyebb keresés érdekében azonban az énekszámok megtartják a népénektár eredeti sorrendjét akkor is, ha ez a mi gyakorlatunk szempontjából nem mindig bizonyul a legjobb elrendezésnek. A rendszeresen használt tételek mellett azokat az énekeket is fölvettük, amelyek csak egy-egy ünnepen, tehát évente egyszer fordulnak elő, így viszont minden olyan ének megtalálható, amit ténylegesen használni szoktunk, vagy amit néhány éven belül használatba tervezünk venni.
Az énektár kottaképe követi mintáját, csupán néhány, kiemelkedően indokolt esetben tér el attól. A szövegekben csak ott van módosítás, ahol ezt külön jeleztük, de a helyesírás és a központozás szintjén számos javításra szükség volt. Az eligazodást az énekszámok kiemelése, a fejlécezés, a kezdősorok tömörebb mutatója remélhetőleg jóval könnyebbé, kényelmesebbé teszi a népénektárhoz képest. A kezdősorok mutatója a kancionále oldalszámára utal, de előtte zárójelben megadja a népénektár szerinti számot is.
Az ordináriumfüggelék forrása a Liber Usualis volt. Ebben már nem jelöltük megkülönböztetett formátummal a meghajlások, a letérdelés, és kereszttel a keresztvetés helyét, föltételezve, hogy ezek kellőképpen rögzülnek, mire a hívek a különlegesebb ordináriumok megtanulásáig jutnak.
Távlati terveink közt szerepel a kancionále kiegészítése a magyar gregorián anyag gyülekezeti rétegével. A jelen kancionále esetleges hibáit folyamatosan javítjuk, minden észrevételt hálásan fogadunk. A kötet többek önzetlen együttműködésének köszönhetően jött létre — kérjük mindenkori használóit, hogy emlékezzenek meg róluk imáikban, különösen is amikor a kancionále segédletével csatlakoznak a Legszentebb Áldozat bemutatásához.
Források
Éneklő Egyház. Római Katolikus Népénektár liturgikus énekekkel és imádságokkal. Szent István Társulat, Budapest 1983 (1. kiadás). 2004 (6. kiadás).
Graduale Hungaricum. A Premontrei Rend Gödöllői Kanóniája, Gödöllő 2007.
Kis magyar uzuális. Hitoktatási Bizottság, Budapest 1976.
Liber Usualis Missæ et Officii pro Dominicis et Festis cum cantu Gregoriano. Desclée, Paris–Tournai–Roma–New York 1956.
Missale Romanum ex Decreto Sacrosancti Concilii Tridentini restitutum. Pii V. Pont. Max. iussu editum. Heredes Bartholomæi Faletti–Ioannes Variscus et socii, Roma 1570.
Missale Romanum ex Decreto Ss. Concilii Tridentini restitutum S. Pii V. Pontificis Maximi iussu editum aliorumque pontificum cura recognitum a S. Pio X. reformatum et Benedicti XV. auctoritate vulgatum. Ædibus Palmarum, Bonn 2004.
Missale Romanum ex Decreto Ss. Concilii Tridentini restitutum, Summorum Pontificum cura recognitum. Editio iuxta typicam. Pustet, Regensburg 1962.
Rituale Romanum Pauli V. Pont. Max. iussu editum. Typographia Reverendæ Cameræ Apostolicæ, Roma 1614.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése