2012. július 30.


A KÁPTALANI TÁBOR SAJTÓVISSZHANGJA

A múlt héten tartott szegedi káptalani tábor során felkerestek minket a Szeged Ma internetes portál munkatársai, akik hang- és fényképes interjút készítettek Földváry Miklóssal a káptalanról és a tábor eseményeiről. Ez a cikk már másnap, július 26-án megjelent
A liturgia teljessége címmel, most pedig mi is átvesszük a „Rólunk írják” rovatban. A lényeget kivételesen jó érzékkel megragadó szöveget Arany Mihály írta, a fényképeket Illés Tibor készítette (ez utóbbiakat itt — a fenti kivételével — nem ismételjük meg, mivel nemsokára saját képes beszámolót teszünk közzé az egész táborról).

* * *

A liturgia teljessége — káptalani tábor Szegeden
Szeged Ma, 2012. július 26., csütörtök

Idén is liturgikus tábor zajlik Szegeden a Szent Mihály Laikus Káptalan szervezésében július 23. és 28. között, melynek a Szeged-Felsővárosi Minorita Templom ad otthont. A táborba mi is kilátogattunk.

„A káptalanok eredetileg olyan papokból, klerikusokból álló testületek, amelyek a középkorban egy-egy nagyobb templom vagy székesegyház állandó liturgikus életéért feleltek. Ez akkoriban nem csak azt jelentette, mint manapság, hogy miséztek, hanem azt is, hogy végezték a liturgia teljességét, így elsősorban a zsolozsmát, vagyis a napszaki imádságot” — magyarázta portálunknak Földváry Miklós István liturgiatörténész, a káptalan dékánja.

A zsolozsma egy olyan kötött liturgikus forma, amelynek zsoltárok alkotják a tengelyét. A zsoltároskönyv hetenkénti végigimádkozása, énekelt, ceremoniális forma, amelyet meghatározott gesztusokkal, mozgásokkal, dallamokkal, olykor tömjénezéssel celebrálnak. A zsolozsma „rokonai” máshol is fellelhetők. Az az igény, hogy a napot a csomópontjain, reggel, délben, este, bizonyos esetekben éjszaka megszenteljék, a zsidó hagyományban is kimutatható, de az iszlámnak is a napi ötszöri ima egyik alappillére.


Folyamatos istendicséret

A zsolozsma a keresztény istentiszteleti életnek is szerves részét alkotja, akkor is, ha mára eléggé visszaszorult, illetve feledésbe merült — mondta Földváry Miklós. A középkori káptalanok elsősorban a zsolozsmát végezték rendszeresen, ezzel azt biztosították, hogy a templomokban folyamatos volt az istendicséret. A középkorban nem tapasztalhatta egy templomba betérő, hogy az zárva volna, vagy nem történik semmi. Szinte megállás nélkül követték egymást a különböző rendű és rangú szertartások.

„Magánemberként gyerekkoromtól kezdve kapcsolatba kerültem a zsolozsmával. Az volt az elképzelésem, hogy a saját tanítványaimat — akkor Budapesten a Zeneakadémia Egyházzene Tanszékén kezdtem tanítani — bevonjam ebbe a gyakorlatba, és 2004-ben az első tábor éppen azt a célt szolgálta, hogy a zsolozsma gyakorlatába és elméletébe, jelentőségébe, szépségébe sikerüljön bevezetni a résztvevőket” — emlékezett vissza a liturgiatörténész. A következő fejleményként a zsolozsma legnagyobb formátumú szertartástípusát, az úgynevezett matutinumot, az ünnepek előesti virrasztását kezdték megtartani először szintén zeneakadémiai tanítványokkal. Földváry Miklóstól megtudtuk, ezek komoly énekes és ceremoniális felkészültséget igényelnek. Emellett igyekeztek a régi, középkori magyarországi hagyományokat feleleveníteni, eredeti kódexek közvetlen tanulmányozása után átírták, rendszerezték a szövegeket, dallamokat, és modern kiadványokat hoztak létre. Ez volt az a gyakorlat, amely utána egy állandó közösség létrejöttéhez vezetett, fokozatosan túlnőve a zeneakadémiásokból verbuválódott közösség keretein.


Működik

Kezdetben évente tizennégy alkalommal gyűltek össze elvégezni a kettő-négyórás matutinumokat. A káptalan elnevezés onnan származott, hogy miután a nyilvános zsolozsma e középkori gyakorlata egészen szűk körbe szorult vissza, legyenek olyan világiak, akik mintegy pótolják ezt a funkciót, vagy legalább jelzésszerűen fenntartják ezt a hagyományt, kicsit azt is remélve, hogy lesznek olyan idők, amikor tőlük többen megtanulhatják — összegzett Földváry Miklós. Hozzátette: úgy tűnik, hogy ha nem is tömeges szinten, de működőképes a kezdeményezés. Aki ugyanis már egy élő hagyományba kapcsolódik be, az sokkal könnyebben elsajátítja azt az első látásra bonyolultnak ható rendszert, ami emögött van, mint a latin nyelv ismerete, a gregorián ének, illetve az a mozgáskultúra, ami a szertartásokhoz kötődik.

Ahogy a közösség állandósult, úgy öltött egyre inkább szervezett formát. A tagság egy része bizonyos időszakonként cserélődik, hiszen világiak lévén költöznek, munkahelyet változtatnak. A káptalan úgy működik, mint egy iskola, aki néhány évet eltöltött benne, az olyan kultúrával lett gazdagabb, amelyek azután meghatározó számára. A szakmai tudás, készség és a hozzá tartozó vallásos lelkület kéz a kézben jár — vallja Földváry Miklós. Ez a közösség és gyakorlat képezte az alapot egy teljesebb liturgikus élet irányába.

 „Szorgalmaztuk a tagok magánzsolozsmáját is, így virtuálisan ugyan, de a sok tagból mintegy összeáll az a teljes istentisztelet, amelyet föltételezhetünk egy régi székesegyház káptalanjáról. A következő szint az volt, mikor lehetőségünk nyílt arra, hogy a miseliturgiára is kiterjesszük ezt” — folytatta a dékán. 2006-ban kezdtek ezzel komolyabban foglalkozni, sikerült kapcsolatba kerülniük néhány olyan papnövendékkel, akik külföldön tanulva találkoztak az úgynevezett hagyományos római liturgiával. 2006-ban a délvidéki Adorjánban egy a szegedihez hasonló latintábort tartottak (az elnevezés onnan származott, hogy eredetileg a zeneakadémiás latinos tanítványok továbbképzéseként indult, mára inkább liturgikus tábornak nevezik, a részvételnek nem feltétele a latintudás). Rendszeres liturgiát végeztek, és közben stúdiumokat — előadások, közös tanulások valamilyen liturgikus témáról — tartottak. Engedélyt kértek Erdő Péter bíborostól, esztergomi érsektől, hogy az akkor fennálló, még II. János Pál pápától származó szabályok szerint hagyományos liturgiát celebrálhassanak havonként Budapesten. 2006. november 12-től a városligeti jáki kápolnában tartották az alkalmakat.


Élő kapcsolat a történelemmel

2007-ben XVI. Benedek pápa kihirdette Summorum Pontificum kezdetű motu proprióját (a pápa saját kezdeményezésére kiadott törvény vagy közigazgatási intézkedés), amelyben biztosította a hagyományos liturgia szabad celebrálását a latin egyházban, és mintegy egyenjogúnak nyilvánította azt a II. Vatikáni Zsinat utáni megújított miseformával. A budapesti Belvárosi Főplébánia templom plébánosa, Osztie Zoltán jóvoltából a belvárosi templomban 2007 novemberében megkezdődtek a hagyományos szentmisék. Azóta minden vasárnap délben énekelt misét celebrálnak, és számos ünnepen is tartanak latin liturgiát. A közösség másik fő temploma, a belvárosi Szent Mihály templom, a káptalan részben erről is kapta elnevezését. Míg kezdetben maroknyi hívővel zajlottak a misék, mára rendszeresen mintegy százan vesznek részt ezeken az alkalmakon, hagyományos liturgiás bérmálásokra, házasságkötésekre és keresztelőkre is sor kerül. A kezdetektől impulzust jelentett Alácsi Ervin tábori lelkész, aki a szegedi minorita templomban is celebrál hagyományos rítusú miséket és Kovács Ervin Gellért premontrei szerzetes, aki Rómában tanult liturgiát.

Földváry Miklós a hagyományos rítus jelentőségét abban is látja, hogy a katolikus hittapasztalatnak fontos része az élő kapcsolat a történelemmel. Mint mondta, Isten a történelemben meg akart nyilvánulni, elküldte az ő Fiát, aki megtestesült, tanított, megváltotta a világot, létrehozta az egyházat. Krisztus élő hagyományt alapított meg, mely folyamatos energiaforrásként él, és áthatja azokat a történelmi és társadalmi környezeteket, amelyeken végighúzódik.


Nem tüntet

„Nekünk egyáltalán nem az a célunk, hogy valamiféle szektaszerű, vagy sajátos lelkiségi mozgalmat hozzunk létre a katolikus egyházon belül, ami azzal tüntet, hogy nem olyan, mint mások. Mi éppen azt szeretnénk, hogy a katolicitás nagy tömegérzete, az a tapasztalat, hogy olyat csinálunk, amit mindig is csináltak nagyon sokan, elevenedjék meg újra most, sajátos társadalmi körülmények között.

A résztvevők számát tekintve az idei a legnépesebb tábor, melyben a 4-5 évesektől a nyugdíjas korosztályig terjed az életkor. A tengelyt a huszon-harmincévesek alkotják. A dékán arról is beszámolt, meg lehet figyelni, hogy a hagyományos liturgiához ragaszkodók nagy része fiatal, így jellemző terepe ez az ifjúság pasztorálásának. A tábor résztvevői között képzettek és kevésbé képzettek egyaránt vannak, az előadó feladata az, hogy úgy fogalmazzon meg tartalmakat, hogy mindenkinek érthető legyen. Ebben az évben a középpontban a hagyományos liturgia változatai állnak. Ehhez segédeszközt jelent egy szertartássorozat kiválasztása, ez a virágvasárnapi ágszentelés és körmenet. Délelőttönként módszertani bevezetőt tartanak arról, hogyan működik a régi változatok megismerése, rendszerbe állítása. Délutánonként szemináriumszerű műhelytanulmányok folynak, ezek középpontjában egy latin imaszöveg és egy énektétel áll — hiszen ennek a liturgiának az elénekelt szöveg az igazi közege —, szintén a virágvasárnap történelmi örökségéből — vázolta Földváry Miklós.

2012. július 26.


AZ ISTENSZÜLŐ SZÜLŐJÉRŐL

Két évvel ezelőtt egy misetételt, közelebbről szekvenciát közöltünk Szent Annáról az ún. Szegedi kódexből, avagy Premontrei kancionáléból; ma egy olyan liturgikus szöveget szeretnénk közzétenni, amely inkább a zsolozsmához kapcsolódik (az ünnepélyes szentmisét egyébként 8 óra 30 perckor tartjuk Szegeden, a latintábor keretében). Íme tehát az Anna mater matris Christi kezdetű motetta John Plummer (1410 k. — 1483 k.) többszólamú feldolgozásában, a Hilliard Ensemble Medieval English music című lemezéről:




A mű úgy, ahogy az iménti videón hallható, leginkább egy himnuszra emlékeztet, amely öt, egyenként négysoros versszakból áll, a versszakokat pedig egymással váltakozó, felező 8-as, ill. 7-es szótagszámú sorok alkotják abab rímképlettel. A teljes latin szöveg és szótagszámláló (bár rímtelen) magyar fordítása a következő:

Anna, mater matris Christi,
nos pie considera,
quae Mariae meruisti
propinare ubera.

O quam digne veneraris
ab humano germine,
quae Mariam mundo paris
magno Dei munere.

Nam tu confers spem medelae
sacro puerperio,
esto memor clientelae
huius in exilio.

Anna felix, ascendisti
supra cuncta sidera;
tu in hora mortis tristi
nos ab hoste libera.

Sic matrona singularis
digneris succurrere,
extans mater salutaris
fac nos Christo vivere.

Amen.
Anna, Krisztusnak nagyanyja,
tekints kegyesen miránk,
ki Máriának méltó voltál
felkínálni kebleid.

Ó mily méltóképpen tisztel
az emberi sarjadék,
ki Máriát nekünk szülöd
Isten nagy jutalmából.

Orvosság reményét nyújtod
szent gyermekszüléseddel,
emlékezz meg híveidről
számkivetettségükben.

Boldog Anna, feljutottál
minden csillagok fölé,
a halálnak végóráján
ments meg ellenségünktől.

Kivételes asszonyunk, hát
méltóztass segíteni,
üdvösséges anya lévén
tedd, hogy éljünk Krisztusnak.

Ámen.

Némi problémát okoz, hogy ilyen himnuszt nem találunk a latin liturgikus hagyományban, sőt az Anna mater matris Christi incipitet a megfelelő helyeken Ulysse Chevalier monumentális jegyzéke sem tartalmazza (Repertorium hymnologicum. Catalogue des chants, hymnes, proses, séquences, tropes en usage dans l’Église Latine depuis les origines jusqu’à nos jours, I, Louvain 1892, 68—69; III, Louvain 1904, 39—40; IV, Louvain 1912, 24). Ismert viszont Szent Annának egy rímes zsolozsmája, amelyben a fenti versszakok némileg eltérő szöveggel és más sorrendben ugyan, de megtalálhatók (vö. Guido Maria Dreves SI: Analecta hymnica medii aevi V: Historiae rhythmicae. Lateinische Reimoffizien des Mittelalters. Erste Folge, Leipzig 1889, 119—121): az 1. és a 4. strófa a matutínum III. nokturnusának 2. responzóriuma, a 3. strófa ugyanitt az 1. responzórium második négy sora, végül a 2. és 5. strófa a II. nokturnus 3. responzóriuma. Az Analecta hymnica szövegkiadása forrásként egy aberdeeni egyházmegyés zsolozsmáskönyvet és egy velencei kiadású domonkos breviáriumot jelöl meg, de ugyanezt a kiosztást találjuk meg a Sarum-úzus breviáriumában is július 26-án.

A szöveg tehát Plummer idejében elég elterjedt lehetett Angliában és Skóciában, alighanem a maga monódikus dallamával együtt, igazán híressé azonban az ő polifónikus feldolgozása tette, amelynek modern kiadását Brian Trowell készítette el a Plainsong and Medieval Music Society számára (Four motets by John Plummer, Banbury 1968). A motetta igazi karrierje a Hilliard Ensemble első lemezfelvételével indult meg (Medieval English music [Harmonia Mundi, 1983], n. 10): ezt vették át a későbbi válogatások (pl. Ars subtilior. The dawn of the renaissance [Harmonia Mundi, 2005], n. 9), és ezzel versenyezve készültek újabban más együttesek felvételei (The Orlando Consort: The call of the phoenix. Rare 15th-century English church music (Harmonia Mundi, 2002), n. 11 [a művet itt „votív antifónának” nevezik], ill. Harry Christophers & The Sixteen: Voices of Angels, the Eton Choir Book vol 5 [Coro, 2006], n. 5). A legújabb reprezentatív albumon Plummer e motettája (L’Europe Musicale au Moyen Age: France, Angleterre, Espagne [Harmonia Mundi, 2009], CD 2, n. 10) a középkori angol polifónia további két olyan darabjával szerepel együtt, amelyről egy-egy korábbi bejegyzésben ezen a fórumon is megemlékeztünk (Thomas gemma Cantuariae és Singularis laudis digna).

Az Anna mater matris Christi azonban nemcsak szubjektív alapon került a kedvenceink közé. Hasonlóan szól a mai zenetudomány értékítélete is (Nigel Saul: Introduction, St George's Chapel, Windsor, in the fourteenth century, ed. by Nigel Saul, Woodbridge 2005, 8): „one of the finest pieces of its kind to have come down to us.” Ezért bátorkodtunk ilyen hosszan figyelmébe ajánlani azoknak, akik a forró nyárban erre az oldalra tévedtek.

R.Z.

2012. július 16.

JELENTKEZÉS A LATINTÁBORBA

Ezúton kérünk mindenkit, aki eddig csak szóban jelezte részvételi szándékát a korábban hirdetett latintáborban, hogy legkésőbb szerda (július 18-a) éjfélig jelentkezzék a szervezők egyikének e-mail címén, megjelölve, hogy hány napra jönne, hány fővel, és milyen szállási és étkezési igényei lennének. A jelentkezést csütörtökön zárjuk le, s ennek alapján újabb hirdetést teszünk közzé a további részletekről és a véglegesített programról. Természetesen azokat is szívesen látjuk, akiknek a szerdai határidőig nem sikerült jelentkezniük, nekik azonban szállásról és étkezésről maguknak kell gondoskodniuk.

2012. július 7.


A LEGRÉGIBB ÉS LEGJOBB

Ma van az ötödik évfordulója annak, hogy Őszentsége, XVI. Benedek pápa kihirdette Summorum Pontificum kezdetű motu proprióját a hagyományos római liturgia használatáról a Katolikus Egyházban. 2007-ben és 2012-ben ez a nap egyaránt szombatra esett. Ezért örömmel idézzük fel újra Tim Finnigan atya videómontázsát (benne a felkiáltással: Saturday — what a day!), amellyel annak idején az új pápai törvényt üdvözölte:


 
Erről a videóról két évvel ezelőtti évfordulós bejegyzésünkben már megemlékeztünk (megemlítve pl., hogy egy-két képnek a káptalanhoz is köze van). Most csak annyit teszünk hozzá, hogy a Marót Károly könyvének (Homeros „a legrégibb és legjobb”, Budapest 1948) címéből merített idézet nem pusztán a videóra vonatkozik, amely az első volt a motu proprio ünnepléseinek sorában, hanem — congrua congruis referendo, amint a szigorú kánonjog tanítja — a pápai törvény közelebbi tárgyáról is elmondható.

2012. július 4.

 
LATINTÁBOR SZEGEDEN, JÚLIUS UTOLSÓ HETÉBEN

Kedves jelentkezők, még bizonytalankodók és reményünk szerint még ezután csatlakozók!

Kicsit megkésve bár, de még bőven időben hírül adjuk, hogy hagyományainkhoz híven idén is lesz latintábor (újabb nevén: káptalani tábor), mégpedig az alább olvashatók szerint:

  • Időpont:  2012. július 23—28. (hétfő—szombat) — úgy tervezzük, hogy már vasárnap (22-én) délután lemegyünk Szegedre, hogy már a hétfői napot is teljes egészében hasznosan ott tölthessük. Természetesen mindenki akkor érkezik, amikor tud (de kérjük ennek közlését a jelentkezéskor). Az indulás napjához közeledve már szeretnénk látni, hogy ki mikor, mivel tud jönni. Egyrészt azért kérjük, hogy ha lehet, együtt utazhassunk, másrészt, előre megszervezhető legyen a segítségnyújtás (pl. hogy ki jön autóval, és esetleg van-e szabad helye).
  • Helyszín, szállás: Szeged-Felsővárosi Minorita Templom és Kolostor (cím: 6721 Szeged, Munkácsy utca 7—9; tel.: +36-20-823-2484). Szállás szép helyen, gyönyörű minorita kolostorban. Elhelyezés: összesen 4 db kétágyas szoba van, a többiben nincs ágy, ezekben kicsit nomádabb módon (ami nem jelent föltétlenül rosszat!) lehet aludni,  laticellen vagy bármilyen más fekvőhelyen (ezeket magunkkal kell vinni).
  • Utazás: lehet vonattal, busszal, autóval (csak a képzelet szab határt). — Autóval: Budapestről az M5-ösön; vonattal: a Nyugati pályaudvarról minden óra 48 perckor indul IC/gyors (vonat egyik része IC, másik része gyors; teljes ár esetén jegy: IC-re 4640 Ft, gyors: 4260 Ft). A jelentkezőket kérjük, hogy tájékoztassanak arról, melyik napon és mivel jönnek, és amennyiben autóval, tudnak-e segíteni mások szállításában.
  • Étkezés: ebéd és vacsora a közeli Gőry Pincében. Étkezések ára egységesen 950 Ft. A reggelit (illetve ha valaki esetleg nem a Gőry Pincében kíván étkezni) egyénileg kell megoldanunk. 
  • Programok: az alábbi tervezett napirend kötött programjain túl (szentmise, zsolozsma, stúdiumok) a következők várhatók: 1. szegedi városnézés kalauzzal, 2. ellátogatunk Gruber László atyához a közeli  Deszk községbe, ahol egy neogót templomban szentmisén veszünk részt, 3. egyéb (pl. tervezés alatt egy kora esti strandolás Szegeden).
  • Stúdium: a napirendben olvasható két stúdium közül a délelőtti inkább elméleti és előadásszerű, a délutáni gyakorlatiasabb. Téma (Földváry Miklós meghatározása szerint): a római liturgia változatai, változatossága, gazdagsága és ezen keresztül is érvényesülő egysége a virágvasárnapi rítus alapján bemutatva (a szertartások jellemző szövegei, dallamai, ceremóniái) — ez alkalommal kilépve a római és/vagy esztergomi keretek közül, bejárva Európa távolabbi tájait is.
  • A napirend (alább olvasható) irányadó, így természetesen bizonyos változások, időbeli eltolódások bekövetkezhetnek. 
  • A programok közé tartozik, de kiemelten a latintábor zárónapjaként szombaton egy egész napos kirándulás (zarándoklat) Pálosszentkútra, ahol Kovács Ervin Gellért atya szentmisét celebrál (reményeink szerint ünnepélyes szentmise lesz). Fülep Dániel Ágoston testvér vezetésével megismerhetjük Szentkutat. Vannak olyanok, akik előre jelezve csak erre a napra tudnak eljönni. Mivel Szentkúton ebédelünk és az ebédelők létszámát időben közölnünk kell a minket szeretettel fogadó pálos atyákkal, kérjük, hogy mindenki minél előbb jelezze, kér-e ebédet. 
  • Költségek: szállásunk a minorita atyák jóvoltából ingyenes; ebéd és vacsora a fentiek szerint + reggeli egyénileg; utazási költség (Szegedre, továbbá Szeged-Deszk oda-vissza kb. 10 km, Szeged-Pálosszentkút kb. 70 km); egyéb felmerülő költségek (pl. strandolás).
  • Kérjük, hogy mindenki hozzon magával diurnálét és kancionálét. Ha valakinek nincs, akkor pedig szóljon, mert ebben az esetben viszünk.

További információk, pontosítások a későbbiekben várhatók. Jelentkezéseket, illetve bármilyen kérdést az alábbi címek valamelyikén várunk: Kudari Enikő <kudari.eniko[kukac]gmail.com>, Varga Benjámin <v79benno[kukac]gmail.com>, vagy Aranyosi-Vitéz Gellért <gellert2000[kukac]yahoo.com>.

Kudari Enikő, szervező



T E R V E Z E T T   N A P I R E N D :

06.30  Ébresztő, tisztálkodás
07.00  Laudes
08.00  Szentmise
09.00  Reggeli
10.00  Stúdium
12.00  Úrangyala, szexta
12.30  Ebéd, szieszta
15.00  Stúdium
17.00  Próbák (csak az érintetteknek, többieknek lehetőség)
18.00  Vesperás
18.30  Vacsora, szabad program
20.00  Rekreáció
22.00  Kompletórium
22.30  Takarodó

A képek forrása A szegedi minorita templom felújítása című,
kitűnően strukturált és példás alapossággal íródó blog,
amelyből szinte minden megtudható a tábor helyének történetéről.