Capitulum Laicorum Sancti Michaelis Archangeli

2009. július 23.

CHORALIS CONSTANTINUS 500 (most vasárnap ismét)

Mint három héttel ezelőtt jeleztük, a pünkösd utáni 8. vasárnapon, július 26-án ismét polifon liturgikus tételekkel fog közreműködni a szokásos vasárnapi szentmisén a Corvina Consort tagjaiból alakult szkóla (Pintér Ágnes, Kard Ádám, Kalmanovits Zoltán, Koncz András). Ez alkalommal a következő tételek szólalnak majd meg:

Motetta – Anon.: Laudáte púeri Dóminum
Tomás Luis de Victoria: Asperges me
Introitus – Heinrich Isaac: Suscépimus Deus (Choralis Constantinus I.)
Kyrie – Ludwig Senfl: Missa Dominicalis
Gloria – Ludwig Senfl: Missa Dominicalis
Graduale – Esto mihi (Graduale Pataviense, fol. 48)
Alleluia – Te decet hymnus (Choralis Constantinus I.)
Motetta – Josquin des Prez: In te Dómine, sperávi
Credo (ambrozián)
Offertorium – Pópulum húmilem (Graduale Pataviense, fol. 51v)
Motetta – Ludwig Senfl: Beáti omnes (II)
Sanctus – Ludwig Senfl: Missa Dominicalis
Agnus Dei – Ludwig Senfl: Missa Dominicalis
Communio – Gustáte et vidéte (Choralis Constantinus I.)
Exitus – Anon.: Invioláta, intégra et casta

Liturgikus alkalmak (2009/2010)

MINDEN VASÁRNAP ÉS PARANCSOLT ÜNNEPEN, 15 óra 30 perc, Bp. Belvárosi Nagyboldogasszony-főplebániatemplom: Hagyományos római (ún. tridenti) rítusú énekelt szentmise
2010. január 1. péntek, 15 óra 30 perc, Bp. Belvárosi Nagyboldogasszony-főplebániatemplom: Kiskarácsonyi (Urunk Körülmetélése) énekelt szentmise
2009. december 29. kedd, 19 óra, Bp. Belvárosi Szent Mihály-templom (Angolkisasszonyok): Pótkarácsonyi matutínum
2009. december 26. szombat, 15 óra 30 perc, Bp. Belvárosi Nagyboldogasszony-főplebániatemplom: Énekelt szentmise Szent István protomártír ünnepéről
2009. december 25. péntek, 15 óra 30 perc, Bp. Belvárosi Nagyboldogasszony-főplebániatemplom: Énekelt karácsonyi nappali mise (missa tertia in die)
2009. december 24. csütörtök, 22 óra, Bp. Gellérthegyi Pálos Sziklatemplom Szent István-kápolnája: Énekelt karácsonyi éjféli mise (missa prima in gallicantu)
2009. december 13. vasárnap, 15 óra 30 perc, Bp. Belvárosi Nagyboldogasszony-főplebániatemplom: Ünnepélyes szentmise ádvent III. vasárnapjáról
2009. december 8. kedd, 18 óra 30 perc, Bp. Belvárosi Szent Mihály-templom (Angolkisasszonyok): Énekelt szentmise a Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatásának ünnepéről
2009. november 28. szombat, 19 óra, Bp. Belvárosi Szent Mihály-templom (Angolkisasszonyok): Ádvent első vasárnapjának matutínuma

Bemutatkozás

A Szent Mihály Laikus Káptalan római katolikus világiaknak a hagyományos latin liturgia végzésére szerveződött társulása. Sajátosan jellemző rá a zsolozsma nyilvános istentiszteletként való végzése; a római rítus helyi és rendi változatainak lehetőség szerinti megőrzése; az Egyház hagyományának szellemében fogant, hiteles népliturgia elfogadása és művelése; a folyamatos önképzés lelkiségi és intellektuális értelemben egyaránt. A káptalan tevékenységét követő blogot fönnállásunk negyedik évében, a "Summorum Pontificum" motu proprio érvénybe lépésének napjával (2007. szeptember 14.) kezdtük működtetni. (A káptalan ideiglenes szabályzata az oldal alján, a bejegyzések után olvasható.)

A káptalan története

A CLSMA története 2004. február 28-án, nagyböjt első vasárnapjának előestéjén kezdődött, amikor a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Egyházzene Tanszékének néhány hallgatója és több más érdeklődő először gyűlt össze, hogy Budapesten virrasztó zsolozsmát (matutínum és laudes) énekeljen templomi környezetben és történetileg hiteles, rövidítetlen formában a középkori Esztergom liturgikus szokása szerint. Ezek az alkalmak idővel rendszeressé váltak s törzsközönségük is hamar megállapodott, miközben a szertartások szöveg- és dallamanyagának összeállítása, illetve zenei és ceremoniális megvalósítása szükségessé tette a feladatok rendszeres beosztását. Így született meg a „laikus káptalan” mint szervezeti forma, amely a hagyományos klerikus káptalanok elsősorban liturgikus (és ma már nemigen gyakorolt) szerepéhez kíván kapcsolódni. A latin liturgikus hagyományok iránti ragaszkodásból természetes módon következett, hogy amikor a laikus káptalan tagjai 2005-től kezdve megismerkedtek a római rítus régibb (úgynevezett „tridenti”) formáját végző közösségekkel — köztük a Szent Péter Papi Testvérülettel (Fraternitas Sacerdotalis Sancti Petri [FSSP]) —, ihletést nyertek arra, hogy érdeklődésüket és működésüket kiterjesszék a zsolozsma mellett a misére, majd a szentségek és a szentelmények kiszolgáltatásra is. 2006 őszén a CLSMA kérelmére az Esztergom-Budapesti Érseki Főhatóság a II. János Pál pápa által 1988-ban kiadott Ecclesia Dei motu proprio alapján engedélyezte a hagyományos római rítusú szentmisék bemutatását a városligeti Jáki kápolnában az FSSP egy papja számára, aki Krakkóból mintegy havi rendszerességgel tudott Magyarországra utazni. A jogi helyzet nemsokára alapvetően megváltozott, amikor 2007. július 7-én XVI. Benedek pápa új törvénnyel szabályozta a régi római liturgia használatát. A Summorum pontiﬁcum motu proprio ezt mint a római rítus rendkívüli formáját teljesen egyenrangúvá tette a közismert rendes formával, amelyet a II. Vatikáni Zsinat után VI. Pál pápa vezetett be. Az új szabályok szerint a rendkívüli formát magánmiséiben bármely pap szabadon használhatja, nyilvános ünneplését pedig a hívek egy állandó csoportjának kérésére a plebános feladata engedélyezni. Ennek megfelelően a CLSMA immár önálló (az FSSP-től független) vasár- és ünnepnapi szentmiséinek megtartására 2007. november 18-ától kezdve Főtisztelendő Osztie Zoltán plebános úr adott lehetőséget a Belvárosi Nagyboldogasszony-főplebániatemplomban 15.30 órai kezdettel. A közösségi zsolozsmák helyszíne hagyományosan a Váci utcai Szent Mihály-templom (Angolkisasszonyok).

A káptalan tagjai

A rendes tagok az ünnepélyes matutínumokon és egyes miséken való rendszeres részvételt, napi zsolozsmavégzést és havonkénti anyagi hozzájárulást vállalnak. Pártoló tagok lehetnek mindazok, akik imádságukkal, szentmisék mondatásával vagy mondásával, anyagi, szellemi vagy intézményes segítségükkel támogatják a káptalan tevékenységét, és annak lelkiségével, céljaival azonosulnak, de nem tudják vagy akarják vállalni a rendes tagsággal járó felelősséget és kötelezettségeket. A pártoló tagok között sajátos csoportot jelentenek a legalább alszerpapi rendben lévő klerikus tagok.

Rendes tagok
Bata Zsófia
Bauernfeind Éva
Csontos Gergely (a domesticis rel.)
Faller László
Fehér Judit
Földváry Miklós István (decanus, lector)
Gödölle Gáspár (custos)
Heim Anna
Jusztin Péter
Keglevich Kristóf (succustos)
Lachegyi Máté
Martin Judit
Nényei Sára
Rihmer Zoltán (a publicis rel.)
Rohály Gábor
Szaszovszky Ágnes (succentrix)
Várföldi Anna
Várföldi László (cantor)

Klerikus rendes tag
Kovács Ervin Gellért OPraem (quasi praepositus)

Pártoló tagok
Ángyán Péter
Barta Gergely
Czakó Dóra
Dobszay Ágnes
Flier Gergely
Flier Hedvig
Fülep Dániel
Gaál Norbert
Göttinger Márk
Herczeg Adrián
Istvánfalvy András
Kecskés Mónika
Kindelmann Győző
Kővári Réka
Medgyessy Norbert
Nagy Ákos
Nagypál Emma
Nógrádi Lászlóné
Pásztor Júlia
Rétfalvi Balázs
Révész Attila
Stubendek László
Szász Péter Domonkos
Szebeny Gábor
Takó Borbála
Talmácsi József
Tóth Márton

Klerikus pártoló tagok
Alácsi Ervin János
Balogh Károly
Józsa Attila
Nényei Gábor
Szakály József

A CLSMA szabályzata

(Nem hivatalos tervezet, esetleges módosításokkal jóváhagyandó a legközelebbi capitulum generalén, majd az illetékes egyházi hatóság által)

Preambulum

A Szent Mihály Laikus Káptalan küldetésnyilatkozata

I. Célok

A Szent Mihály Laikus Káptalannak (a továbbiakban: Káptalan) mint világi krisztushívők társulásának célja a teljes római rítus liturgikus végzése, tudományos alapú tanulmányozása és elsajátítása, valamint közösségi és egyéni megélése (vö. CIC 298. k., 1. §). A Káptalan e céljait a Katolikus Egyház szervezeti keretében kívánja megvalósítani, a pápák és a zsinatok — köztük a II. Vatikáni Zsinat — tekintélyét és tanítását követve, az illetékes egyházi hatóság irányítása alatt. Tagjai törekszenek rá, hogy — XVI. Benedek pápa útmutatásainak megfelelően — elősegítsék a római rítus rendes formájának méltóbb végzését, maga a Káptalan ugyanakkor testületileg a régibb liturgikus hagyományokhoz, így elsősorban a római rítus rendkívüli formájához kötődik. A Káptalan tudományos tevékenysége elsősorban a liturgiára irányul, a többi teológiai tárgyat csak annyiban érinti, amennyiben azok a liturgiával közvetlenül összefüggnek.

II. Alapelvek

A fenti célok megvalósítása során a Káptalan a következő alapelveket tekinti követendőnek:

1. a zsolozsma mint nyilvános istentisztelet kiemelt jelentősége (lehetőleg annak sértetlen formájában), továbbá a szentségek és a szentelmények ünneplése a szentmisén kívül is;

2. a helyi és rendi hagyományok tisztelete (különösen azoké, amelyek történetileg az Esztergomi Főegyházmegyéhez kötődnek);

3. a liturgikus reform eredményeinek alkalmazása a régi liturgiában, különösen az alábbiaké:

a) hagyományhű népnyelvűség,

b) gregorián típusdallamokra épülő gyülekezeti ének, valamint

c) a liturgikus szerkezetet és tartalmat nem érintő egyszerűsítések és rövidítések, amennyiben a teljes forma megtartása nem megoldható, elhagyása pedig veszélyezteti a teljes liturgia fönnmaradását;

4. a liturgia személyes megértése és lelki elmélyítése a liturgikus megújulási mozgalom szellemében.

III. Tevékenység

A Káptalan tevékenysége az alábbi fő területeket foglalja magában:

1. az Egyház nyilvános istentiszteletének előmozdítása (vö. 298. k., 1. §) liturgikus szertartások közvetlen előkészítése és végzése, ill. azokon való közreműködés útján; ezek típusai a következők:

a) zsolozsmák, különös tekintettel a legnagyobb ünnepek (ún. kolendumok) matutínumára;

b) szentmisék, lehetőleg énekelt, sollemnis formában;

c) a többi szentség és a szentelmények;

2. önképzés és lelkiélet tanfolyamok vagy lelkigyakorlatok formájában, ill. konferenciabeszédek, homíliák révén (vö. CIC 329. k.);

3. együttműködés hasonló célú egyházi és világi szervezetekkel (vö. CIC 328. k.):

a) helyi szinten: olyan helyi vagy rendi közösségekkel, amelyek a Káptalant eseti jelleggel és elköteleződés nélkül meghívják;

b) országos szinten: a hagyományos (vagy attól ihletett) liturgiának elkötelezett szervezetekkel;

c) nemzetközi szinten: a római rítus rendkívüli formáját használó, pápai jogú közösségekkel és az azt előmozdító világi szerveződésekkel.

1. cím
A Káptalan és tagjai

I. Név, jogállás, székhely

1. §. A Káptalan elnevezése — a korábbi informális működésével kialakult szokás, valamint kitűzött céljai alapján (vö. CIC 304. k., 2. §) — magyarul „Szent Mihály Laikus Káptalan”, latinul „Capitulum Laicorum Sancti Michaelis Archangeli”. Idegen nyelvű érintkezésben hivatalosan a latin elnevezés használatos, szükség esetén kiegészítve a megfelelő népnyelvű fordítással. Az elnevezés rövidítése minden nyelven egyaránt „CLSMA”.

2. §. (1) A Káptalan világi krisztushívők egyházmegyei jogú társulása, amely céljából következően hivatalos társulás (CIC 301. k., 1. és 3. §), és ezért magánál a jognál fogva jogi személyiséggel rendelkezik (CIC 313. k.).

(2) A Káptalant mint világi krisztushívők egyházmegyei jogú társulását a CIC 312. kánon 1. §-ának 3. pontja értelmében Eminenciás és Főtisztelendő Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek úr a 2007. évi ……………… hó ……-án, ……………… számú határozatával alapította meg, a jelen szabályzatot pedig a CIC 314. kánonja alapján a 2007. évi ……………… hó ……-án, ……………… számú határozatával hagyta jóvá.

(3) A Káptalan felügyeletét az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye ordináriusa mint illetékes egyházi hatóság, valamint az Apostoli Szentszék látja el (CIC 305. k., 2. §).

3. §. A Káptalan székhelye: 1123 Budapest, Kékgolyó utca 2/B.

II. A tagság típusai

4. §. A Káptalannak lényegéből adódóan katolikus világi krisztushívők a tagjai, munkájukat azonban klerikusok is segíthetik. A csatlakozó személyek elkötelezettsége alapján a káptalani tagságnak két formája van: rendes tagság és pártoló tagság.

5. §. (1) A rendes tagok az Egyházzal közösségben levő olyan katolikus világiak (vö. CIC 316. k.) a szubdiakonátus rendjéig kizárólag, akik rendszeres szentségi életet élnek (legalább évi gyónással-áldozással) és elfogadják a Káptalan célkitűzéseit, valamint az ezekből adódó kötelezettségeket.

(2) Rendes tagnak tekintendő ezenkívül az a klerikus (vagyis a szubdiakonátustól kezdődően a szent rendek valamelyikében levő egyházi személy), aki — a társulás lelkészeként vagy egyházi asszisztenseként (CIC 317. k., 1. §) — állapotszerűen vállalja a Káptalan liturgikus szolgálataiban való közreműködést, valamint a káptalani tagok lelkipásztori ellátását.

6. §. (1) A pártoló tagok az Egyházzal közösségben levő olyan katolikus krisztushívők (vö. CIC 316. k.), akik a célokkal való elvi egyetértés alapján lehetőségeikhez mérten segítik a Káptalan munkáját, kötelezettségeik és jogaik ezért a rendes tagokéhoz képest korlátozottak.

(2) A pártoló tagok között klerikusok is lehetnek, akik lehetőségeikhez mérten támogatják a Káptalan tevékenységét és imádkoznak érte.

(3) Ha egy rendes tag alapos okból nem tudja tovább vállalni káptalani kötelezettségeinek teljesítését, kérheti a Káptalan Vezetőségétől pártoló taggá való átminősítését.

III. A tagság keletkezése és megszűnése

7. §. (1) A Káptalan rendes tagja lehet az a tagjelölt, akit a rendes tagok Közgyűlése egyhangú titkos szavazással felvesz.

(2) Tagjelölt lehet az a nagykorú személy, aki az 5. § (1) bekezdésében írt feltételeknek megfelel, és akit a Dékán saját elhatározásból vagy a tagok ajánlására fölkér, ill. aki maga jelentkezik a Dékánnál.

(3) Az a klerikus, akit a Közgyűlés egyetértésével a Dékán rendes tagnak kér fel, e felkérés elfogadásával a Káptalan rendes tagjává válik, lelkészi vagy egyházi asszisztensi feladatának ellátásához azonban szüksége van az illetékes egyházi hatóság kinevezésére is (CIC 317. k., 1. §).

8. §. (1) Pártoló tag lehet az a nagykorú személy, aki a 6. § (1) bekezdésében írt feltételeknek megfelel, és aki a Káptalan tevékenységének és a jelen Szabályzat előírásainak ismeretében bármely rendes tag erre vonatkozó ajánlását elfogadja vagy maga jelentkezik pártoló tagnak.

(2) A pártoló tagság attól kezdve áll fenn, hogy erről a Dékán tudomást szerzett és azt regisztrálta.

9. §. (1) A rendes tagság megszűnik a tag:

a) lemondásával, ha ezt írásban indokolva a Dékán tudomására hozza;

b) kizárásával vagy pártoló taggá való átminősítésével;

c) halálával.

(2) A pártoló tagság megszűnik a tag:

a) írásbeli lemondásával;

b) kizárásával;

c) halálával.

10. §. (1) Azt a rendes tagot, aki méltatlan életvezetésével vagy az alapelvekkel össze nem egyeztethető tevékenységével rontja a Káptalan hírnevét vagy akadályozza annak működését, a Káptalan kizárja.

(2) Azt a rendes tagot, aki káptalani kötelezettségeinek tartósan (legalább fél éven keresztül) és a Dékán felszólítására sem tesz eleget, a Káptalan kizárja vagy pártoló taggá minősíti át.

(3) Azt a pártoló tagot, aki méltatlan életvezetésével vagy az alapelvekkel össze nem egyeztethető tevékenységével rontja a Káptalan hírnevét vagy akadályozza annak működését, a Káptalan kizárja.

11. §. (1) A rendes tagok kizárásáról (10. §, (1)—(2) bek.) bármely rendes tag előterjesztésére a Közgyűlés határoz.

(2) Sürgős és indokolt esetben a rendes tagok kizárásáról a Káptalan Vezetősége is határozhat, ezt azonban a következő Közgyűlésnek utólag jóvá kell hagynia.

(3) A pártoló taggá — kérésre (6. §, (3) bek.) vagy büntetésből (10. §, (2) bek.) — történő átminősítésről és a pártoló tagok kizárásáról (10. §, (3) bek.) a Káptalan Vezetősége határoz.

IV. A tagok jogai és kötelezettségei

12. §. (1) A rendes tagok jogai a következők:

a) aktív és passzív szavazati joggal bírnak a Közgyűléseken;

b) viselhetik a káptalani habitust;

c) teljes körű tájékoztatást kapnak a Káptalan tevékenységéről.

(2) A rendes tagok kötelezettségei a következők:

a) zsolozsmakötelezettség (naponként legalább egy hóra vállalása a római rítus szerint);

b) a kolendum ünnepek matutínumain való köteles részvétel;

c) a Káptalan nem teljes jelenlétét igénylő szertartásain (tabulátumok) való, tabulálás alapján történő köteles részvétel;

d) a Káptalan többi, kiemelten meghirdetett nyilvános szertartásán (eseti jelleggel megállapított kolendumok) való lehetőség szerinti részvétel;

e) rendszeres káptalani taxa fizetése.

(3) A klerikus rendes tagok jogai és kötelezettségei a világi rendes tagokéival azonosak azzal a megszorítással, hogy a Klerikus Protektor címén kívül más tisztségre nem választhatók (vö. CIC 317. k., 3. §), ugyanakkor kiemelt feladatuk a világi rendes tagok lelkipásztori gondozása.

(4) A rendszeres káptalani taxa mértéke havonként 1000 Ft vagy évenként 12 000 Ft. Ennek az összegnek a módosítása a Közgyűlés hatáskörébe tartozik; súlyosan indokolt esetben ezt az összeget a Dékán a méltányosság alapján csökkentheti vagy befizetése alól felmentést adhat.

13. §. (1) A pártoló tagok tájékoztatást kapnak a káptalan nyilvános tevékenységéről, továbbá tanácskozási joggal jelen lehetnek a Közgyűléseken, szavazati joggal azonban nem bírnak.

(2) A világi pártoló tagoknak, bár semmire nincsenek kötelezve, mégis ajánlott, hogy minél jobban közelítsenek a rendes tagság eszményéhez, ha pedig erre fizikai okokból (pl. lakhelyük távolsága miatt) nem képesek, kívánatos, hogy rendszeres imádsággal, szentmisék mondatásával és anyagi eszközökkel vagy más gyakorlati segítséggel járuljanak hozzá a Káptalan működéséhez.

(3) A klerikus pártoló tagok részéről kívánatos, hogy imádságos és áldozatbemutatói befolyásukat vessék latba a Káptalan érdekében.

2. cím
A Káptalan irányítása

I. A Vezetőség

14. §. (1) A Káptalan Vezetőségét a 15—21. §-okban szabályozott tisztségviselők (dignitások) alkotják, akiket a rendes tagok közül a Közgyűlés választ egyszerű szavazattöbbséggel.

(2) A Vezetőség döntéseit egyszerű szavazattöbbséggel hozza.

A) Tiszteletbeli tisztség (helyettes nélkül)

15. §. (1) A Káptalan méltóságban első tisztségviselője a Klerikus Protektor (Clericus Protector [Quasi Præpositus]), aki azonban önálló vezetői hatáskörrel — a világi egyesületek tiszteletbeli elnökéhez hasonlóan — nem rendelkezik.

(2) A Klerikus Protektor, akinek legalább az áldozópapi rendben kell lennie, a káptalani szertartások rendes celebránsa és a tagok lelkipásztori ellátásának felelőse, s mint ilyen a társulás lelkészeként, ill. egyházi asszisztenseként működik.

B) Vezetői és adminisztratív tisztségek (helyettes nélkül)

16. § (1) A Káptalan élén — a világi egyesületek elnökéhez hasonlóan — a Dékán (Decanus) áll, akinek a hagyományokra való tekintettel mindig férfinak kell lennie.

(2) A Dékán szakmai és vezetői hatásköre:

a) a kiemelt, hivatalos liturgikus alkalmak hirdetése,

b) a Káptalan jogi és szakmai képviselete;

c) a káptalani vagyon kezelése, a banki folyószámla fölötti rendelkezés;

d) a Közgyűléssel kapcsolatos teendők (l. alább, a 23. § (2)—(3) bek.-ében).

(3) A Dékán adminisztratív hatásköre:

a) a rendes tagok ajánlása;

b) a klerikus rendes tagok fölkérése;

c) a pártoló tagok regisztrálása;

d) a kilépések regisztrálása;

e) a taxafizetési kötelezettség mérséklése vagy az alóla való felmentés.

17. §. (1) A Külkapcsolati Kanonok (Canonicus a Publicis Relationibus) feladata — a világi egyesületek titkárához hasonlóan — a Dékán szakmai és adminisztratív munkájának segítése.

(2) A Külkapcsolati Kanonok szakmai és vezetői hatásköre:

a) a káptalan és tevékenysége megismertetése, népszerűsítése a nemzetközi és a hazai nyilvánosság előtt;

b) a Káptalan szakmai képviselete szóvivői szerepben, szükség esetén a Dékán megbízásából jogi képviselete is;

c) a Káptalan okmányainak megfogalmazása, szerkesztése.

(3) A Külkapcsolati Kanonok adminisztratív hatásköre:

a) az iratok és dokumentumok őrzése, kezelése;

b) a Dékán által rá bízott adminisztratív teendők ellátása.

18. §. (1) A Belkapcsolati Kanonok (Canonicus a Domesticis Relationibus) feladata — a világi egyesületek titkárához és pénztárosához hasonlóan — a Dékán szakmai és adminisztratív munkájának segítése.

(2) A Belkapcsolati Kanonok szakmai és vezetői hatásköre:

a) a nem kiemelt, hivatalos programok hirdetése, szervezése;

b) a közösségi élet ápolása, az utazásokkal, nem liturgikus programokkal vagy a liturgikus alkalmak logisztikájával összefüggő szervezési feladatok.

(3) A Belkapcsolati Kanonok adminisztratív hatásköre:

a) a tagság adatainak naprakész számon tartása;

b) a káptalani taxa beszedése és könyvelése.

C) Liturgikus tisztségek (állandó helyettesítéssel)

19. §. (1) Az énekléssel kapcsolatos káptalani feladatokat az Éneklőkanonok (Cantor) és helyettese (Succentor) látja el.

(2) Ezek a feladatok a következők:

a) a szertartásokon korátori funkció;

b) a szertartásokon kívül énekpróbák szervezése és tartása, igény szerint a tagok zenei segítése;

c) az énekrend elkészítése;

d) a hangjelzett kiadványok zenei ellenőrzése.

20. §. (1) A felolvasással kapcsolatos káptalani feladatokat az Olvasókanonok (Lector) és helyettese (Sublector) látja el.

(2) Ezek a feladatok a következők:

a) a zsolozsmákon és — szubdiákonus híján — a miséken fölolvasói funkció;

b) a szertartások anyagának föltárása és összeállítása;

c) a szertartások előkészítése, a kiadványok készítése és sokszorosítása.

21. §. (1) A liturgikus szerek biztosításával kapcsolatos káptalani feladatokat az Őrkanonok (Custos) és helyettese (Subcustos) látja el.

(2) Ezek a feladatok a következők:

a) felügyelet a Káptalan ingó vagyonára, annak gondozása, sőt lehetőség szerinti gyarapítása;

b) a liturgikus tér berendezése és visszarendezése;

c) kihelyezett liturgikus szertartások alkalmával a liturgikus szerek számon tartása és szállítása.

II. A Közgyűlés

22. §. (1) A Káptalan legfőbb tanácskozó és döntéshozó szerve a Közgyűlés (hagyományos nevén Capitulum Generale).

(2) Közgyűlést rendesen kétévente kell tartani, szükség esetén azonban a Dékán a Vezetőséggel egyeztetve rendkívüli Közgyűlést is összehívhat.

(3) A Közgyűlés feladatai elsősorban:

a) az eltelt két éves időszak értékelése és a következő megvitatása;

b) a tisztségviselők megválasztása;

c) a tagfelvétel, szükség esetén a kizárás, ill. annak jóváhagyása;

d) a pénzügyekkel kapcsolatos jelentések és előterjesztések elfogadása;

e) a Szabályzat módosítása (legalább kétharmados szavazattöbbséggel);

f) szükség esetén a feloszlás kimondása (legalább kétharmados szavazattöbbséggel).

23. §. (1) A Közgyűlést liturgikus keretben kell tartani legalább egy teljes nap időtartammal, időpontját pedig legalább egy hónappal korábban meg kell hirdetni.

(2) A Közgyűlés összehívása és a rajta való elnöklés a Dékán feladata.

(3) A Közgyűlés napirendjét a Dékán állítja össze, napirendi pontokat azonban minden rendes tag javasolhat.

(4) A Közgyűlés első összehívása esetén akkor határozatképes, ha a rendes tagok abszolút többsége jelen van; a határozatképtelenség esetén összehívott újabb Közgyűlés a megjelentek létszámára való tekintet nélkül határozatképes.

III. Az egyházi hatóság

24. §. (1) A Káptalannak a Közgyűlés által elfogadott vagy módosított Szabályzata az illetékes egyházi hatóság jóváhagyására szorul (CIC 314. k.).

(2) A Káptalannak a Közgyűlés által megválasztott Dékánja az illetékes egyházi hatóság megerősítésére szorul (CIC 317. k., 1. §).

(3) A Dékán által a Közgyűlés egyetértésével felkért Klerikus Protektor az illetékes egyházi hatóság kinevezésére szorul (CIC 317. k., 1. §).

3. cím
A Káptalan működése

I. A liturgikus alkalmak lebonyolításának általános szabályai

25. §. (1) A kolendumokat a Dékán legalább 3 héttel korábban elektronikus levélben meghirdeti és legalább 1 héttel korábban tabulálja (vagyis kijelöli a szolgálattevőket).

(2) Szintén a Dékán feladata, hogy fölmérje a résztvevők számát és szükség esetén az Olvasókanonokkal elkészíttesse a szertartás anyagát tartalmazó füzetet, könyvet a kívánt mennyiségben.

(3) Az Olvasókanonok és az Őrkanonok egymással egyeztetve gondoskodik a szertartás szükségleteiről, az Éneklőkanonok legalább egy énekpróbát egyeztet a szkóla tagjaival.

(4) Misék esetén az Éneklőkanonok összeállítja az énekrendet, egyébként minden úgy történik, mint a zsolozsmáknál.

(5) A karban minden rendes tagnak állandó stalluma van, de a két félkar minden egyes liturgikus alkalommal tükörben cserélődik (archichorus felváltva).

(6) Ha valaki nem tud megjelenni, állítson helyettest, aki viszont nem lehet rendes tag, és tudnia kell a tabulált rendes tag szerepét. Ha nem sikerül helyettest állítani, az egyes funkciókkal a dignitások vannak megbízva.

(7) A liturgikus alkalmak előkészítéséről és lefolyásáról a liturgikus könyvek megfelelő rubrikái, valamint további részletes szabályok (vö. CIC 309. k.) rendelkeznek.

II. A Káptalan vagyona és gazdálkodása

26. §. (1) A Káptalannak saját vagyona van, amelyet egyrészt ingóságok (elsősorban liturgikus szerek), másrészt a befolyt jövedelmek alkotnak.

(2) A Káptalan pénzbeli vagyonát önálló banki folyószámlán helyezi el, amelynek kezelésére — az illetékes egyházi hatóság felsőbb irányítása mellett (CIC 319. k., 1. §) — a Dékán jogosult.

(3) A Dékán köteles a káptalani vagyon kezeléséről, valamint a kapott ajándékok és adományok felhasználásáról az illetékes egyházi hatóságnak évente számot adni (CIC 319. k., 1—2. §).

27. §. A Káptalan céljainak megvalósítása érdekében — az illetékes egyházi hatóság felsőbb irányítása mellett — vállalkozásokba foghat (CIC 305. k., 1. §; 315. k.), ezek részleteiről szükség esetén külön szabályzat (vö. CIC 309. k.) rendelkezik.

4. cím
Záró rendelkezések

28. §. A Káptalan megszűnik, ha:

a) feloszlását a Közgyűlés kétharmados szavazattöbbséggel kimondja, vagy

b) az illetékes egyházi hatóság — a Dékán és a Vezetőség meghallgatása után — súlyos okból megszünteti (vö. CIC 320. k., 2—3. §).

29. §. A Káptalan megszűnése esetén vagyona — a szerzett jogoknak és az adományozók szándékának tiszteletben tartásával — az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyére száll.

Kelt Budapesten, a 2007. évi október hó 2-án

Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyei Hatóság jóváhagyó záradéka:

Capitulum Laicorum Sancti Michaelis Archangeli

2009. július 23.

Szent Mihály Laikus Káptalan

Liturgikus alkalmak (2009/2010)

Kapcsolat

Bemutatkozás

A káptalan története

A káptalan tagjai

Anyagi hozzájárulás

www.juventutem.org

Címkék

Blogarchívum

A CLSMA szabályzata