GYERTYASZENTELŐ BOLDOGASSZONY ÜNNEPÉN

E hét szerdán, február 2-án ünnepeljük a mi Urunk Bemutatásának, másként a Szent Szűz Tisztulásának ünnepét. Ez alkalommal gyertyaszentelést és körmenetet tartunk, majd sollemnis szentmisét mutatunk be a Váci utcai Szent Mihály-templomban este fél 7 órai kezdettel. Hozzávetőlegesen 40 gyertyát tudunk biztosítani, így az ezeken felül szükséges gyertyákat kérjük, hogy a kedves hívek hozzák magukkal.

VESPERALE CARMELITANUM VII.

K a p i t u l u m o k

A zsolozsma jelentőségét tekintve harmadik rétegét a kapitulumok, a himnuszok, a verzikulusok és a könyörgések alkotják. Ezek bemutatásakor elhangzásuk tényleges sorrendjét követjük.
A kapitulumokat a Sibert de Beka ordináriuskönyvétől a Breviarium Carmelitanum utolsó, 1938-as kiadásáig változatlan beosztásukban és szövegükkel tüntettük föl (a hétköznapi szöveg egyébként megegyezik az Esztergomban szokásossal). Közismert tónusuk a Liber usualis tonáriusa szerint található meg a kötet ordináriumában. E kapitulumok változatlansága és rövidsége azonban ma némi magyarázatot igényel.

A kapitulum nem olvasmány a szó szoros értelmében. A római rítus különféle változatai megegyeznek abban, hogy ezt a tételt mindig a zsolozsma celebránsa énekli cím nélkül, de nem a felolvasóállványtól, hanem a székétől. Elhangzása közben az egész kar áll, majd Deo gratias-szal felel. Ünnepélyes zsolozsmában a palástba öltözött celebráns mellett kétfelől gyertyát tartanak. Tónusa, felolvasója és megszólaltatási helye is elválasztja a matutínumban használatos olvasmányoktól (lectio) vagy a prímában és a kompletóriumban bevett rövid olvasmányoktól (lectio brevis).

A kapitulumok szövege rendszerint valamilyen rövid áldás vagy buzdítás, szövegük kevéssé változatos, az egész egyházi évre vetítve is csak kevés van belőlük. Nem információértékükért olvassuk tehát őket, hanem amolyan mottóként, amelynek egyben megerősítő és megszentelő szerepet tulajdonít a liturgia. Helyzetük lényegében olyan, mint a verzikulusoké, amelyektől a mai ember sem vár különösebb változatosságot. Mindez nem jelenti azt, hogy a zsolozsma ne lenne alkalmas terepe a Szentírás bővebb liturgikus használatának, amelynek igénye a XVI. század óta — a sokszor valóban csökevényes gyakorlat ellenében — jogosan és egyre sürgetőbben merül föl. Ennek autentikus környezete azonban a matutínum, amelyben az olvasmányos résznek valóban minden eddiginél nagyobb szerepet lenne jó játszania.

H i m n u s z o k

A himnusz a zsolozsmában mintegy az újszövetségi kor zsoltára. A Róma-városi gyakorlat szigorúan biblikus szövegválogatása sokáig el is utasította, de később — szinte minden más részegyház gyakorlatának és főként Szent Benedek tekintélyének köszönhetően, aki Regulájában egyértelműen utal az ambrosianum-ra — teret engedett neki. A vasárnappal kezdődő hat vesperás himnuszai a zsolozsmarítusok megállapodása óta szinte mindenütt, így a kármelitáknál is a teremtés hat napjáról szóló (úgynevezett De creatione) sorozat négy strófából és doxológiából álló, ciklust alkotó költeményei. Egyedül a szombati, azaz vasárnap-előesti himnusz ad lehetőséget némi egyénítésre: itt a kármelita könyvek az O lux beata Trinitas-t részesítik előnyben.

A himnuszok szövegét a Breviarium Carmelitanum XX. századi kiadásából vettük. Ezt a kármelita eredeten túl a filológiai megközelítés is indokolta. A XVII. században ugyanis a római breviáriumokban a kor ízlésének megfelelően erősen átszövegezték a himnuszokat, hogy azok közelebb álljanak a klasszikus latin költészet nyelvezetéhez és metrikájához. A XIX–XX. században előbb tudományos körök jutottak arra a belátásra, hogy a középkori liturgikus latinság önálló érték, amelynek az ókori nyelvhasználattól eltérő sajátosságait nem szabad romlásnak tekinteni, majd a II. Vatikáni Zsinat liturgikus konstitúciója elő is írta a himnuszok eredeti szövegének visszaállítását. Ezt a Liturgia horarum csak részlegesen (újabb, más jellegű módosítások árán) valósította meg. Ehhez képest a Tridenti Zsinat után is fönnmaradt szerzetesrendi liturgiák (köztük a kármelitáké) nem alkalmazták a XVII. századi módosításokat, így XX. századi könyveik az átdolgozatlan szövegeket közlik.

A himnuszdallamokhoz kimondottan kármelita forrást nem sikerült találnunk. A hétköznapra szánt ősi, szillabikus dallam azonban az egész római rítusban alig változik: a latin ordináriumban a ma világszerte legelterjedtebb „római” változatot közöltük, amelynek csak két hangja tér el a Magyarországon legismertebb variánstól. A vasárnapi vesperás gazdagabban díszített, választható himnuszdallamai a Liber usualis-ban ajánlott lehetőségekkel azonosak. Mégis le kell szögeznünk, hogy a himnuszok szövege és dallama, bár kétségkívül jellemző egy-egy rítusváltozatra, nem olyan alapvető, mint az antifónáké, illetve a responzóriumoké, így a himnuszdallamok kiválasztásában nagyobb szabadság érvényesülhet. A terjedelmi meggondoláson túl ez indokolja, hogy a vesperále zsoltáros része a himnuszokat csak szöveggel tartalmazza.

V e r z i k u l u s o k

A verzikulusok legtöbbször zsoltárszövegű párversek, a zsolozsmában átvezető, előkészítő szerepük van. A köznapi vesperásban a római liturgia rendszerint a „Szálljon fel, Uram, az én imádságom” részletet emeli ki. E rövid, ismétlődő tétel távlata egyrészt az, hogy kapcsolatot létesít a bizánci vecsernye állandó tételeként énekelt 140. zsoltárral, másrészt — és ettől nem függetlenül — az, hogy visszautal az Ószövetség esti illatáldozatára, amelynek az ünnepélyesen végzett zsolozsmában a Magnificat alatti tömjénezés felel meg. A szombat esti verzikulus ugyanennek a szövegnek értelmező parafrázisa: a tömjénfüst az imádságnak a szeretet parazsától forró és illatos áldozata, amely az Úrhoz fölszállva az isteni irgalom leszállását esdi ki. A verzikulusok dallamául is a világszerte elterjedt, „római” tónust adtuk meg.

K ö n y ö r g é s e k

Az egyes zsolozsmahórák végén elhangzó könyörgés a príma és a kompletórium kivételével a megfelelő napnak a misekönyvben szereplő kollektájával azonos, és az ahhoz tartozó, hosszabb konklúziót kapja. A kármelita rítus szerinti eredeti könyörgések majdnem teljesen megegyeznek a Missale Romanum régebbi, de a római rítus „rendkívüli formájában” ma is használatos kollektáival: ha akár latinul, akár magyar fordításban rendelkezésre állnak, a legautentikusabb megoldás ezeket imádkozni (a nagyböjt kivételével minden köznapon a megelőző vasárnap kollektáját ismételjük). E könyörgések a pápai bazilikák ősi liturgiáját hagyományozó Sacramentarium Gregorianum-nak a karoling korban Aniane-i Szent Benedek által javított, kiegészített és rendszerezett redakciójából származnak, így a római liturgia legegységesebb, a szentmisét és a zsolozsmát összekötő rétegéből valók. Természetesen alkalmazhatók az újabb misekönyv kollektái is.

Arra az esetre, ha a vesperálén kívül más forrás éppen nem hozzáférhető, az ordináriumba beiktattuk szintén a Sacramentarium Gregorianum általános reggeli vagy esti könyörgésekből álló sorozatát. Ezek a tömör, fegyelmezett szerkezetű, de mély tartalmú imádságok igen közel állnak a misekönyv kollektáinak stílusához és tematikájához: liturgikus alkalmasságukon túl gazdag elmélkedési anyagot kínálnak, és szinte ráhangolják az embert az Egyház nyilvános imádságának tárgyára és hangvételére. A sorozatban érdemes hetente, naponta vagy akár hóránként haladni előre. A könyörgések tónusait az ordináriumban ismét a Liber usualis szerint adtuk meg.

A VÍZKERESZT UTÁNI 3. VASÁRNAP ÉNEKRENDJE

Bevonulásra — Hans Leo Hassler: Cantáte Dómino
Asperges (gregorián)
Introitus — Heinrich Isaac: Adoráte Deum (CC I.)
Kyrie — Ludwig Senfl: Missa super Per signum Crucis
Gloria — Ludwig Senfl: Missa super Per signum Crucis
Graduale — Timébunt gentes (Graduale Pataviense, fol. 21v)
Alleluia — Heinrich Isaac: Dóminus regnávit (CC I.)
Credo (ambrozián)
Offertorium — Dextera Dómini (Graduale Pataviense, fol. 22)
Francisco Guerrero: Per signum Crucis
Sanctus — Ludwig Senfl: Missa super Per signum Crucis
Agnus Dei — Ludwig Senfl: Missa super Per signum Crucis
Communio — Heinrich Isaac: Mirabántur omnes (CC I.)
Kimenetre — Johannes Ockeghem: Alma Redemptóris Mater

Énekel a Corvina Consort
(Pintér Ágnes, Pászti Károly, Kalmanovits Zoltán, Demjén András)

PÉNZÜGYI JELENTÉS A 2010-ES POLGÁRI ÉVRŐL

A káptalan vagyona az elmúlt évben is jelentősen gyarapodott. Köszönhető ez elsősorban a nagylelkű adományoknak, melyek tagságunk, pártolóink és más érdeklődő-támogató személyek köréből érkeztek. Másodsorban említendő az a tény, hogy kiadásaink minimálisak voltak, s csak harmadsorban a rendes tagoktól befolyt tagsági befizetés, mely enyhe kiegészítésül szolgált mindezek mellett. Számszerűsítve a következőképpen néz ki a könyvelés. (A feltüntetett összegek ezer forintra lettek kerekítve.)

A 2010-es kasszát a 2009-es záróegyenleggel, 1 millió 194 ezer forinttal nyitottuk meg.


Bevételek:

• Rendes tagok tagdíja: 95e forint.
• Adományok: 557e forint.
• Egyéb bevételek: 131e forint. Ezt a tételt nagyrészt a kiadványainkból befolyt összegek képezik.
• Kamatok: 104e forint. Lekötésekből, a betétszámla és a folyószámla kamataiból.
• Összesen: 887e forint.

Kiadások:

• Útiköltség: 60e forint. Gellért atyának szeptember óta folyósítunk havi 15e forintot benzinköltség címén, mivel a belvárosi misékre és matutínumokra való utazását önköltségesen kell megoldania.
• Egyéb kiadások: 259e forint. Elsősorban a kiadványaink nyomtatási és fénymásolási költsége tartozik ide, illetve minimális mértékű banki járulékok.
• Összesen: 319e forint.

Az éves mérleg így 570e forint gyarapodás. Ezen felül még a be nem fizetett tagdíjak képeznek kb. 60e forintnyi hátralékot, melyet a költségvetésben nem számoltuk a tőkéhez, hanem az idei évre mint hiányt vettük fel. Bevételként könyveltük ellenben azt a függő tételt, kereken 366e forintot, mely a több mint két éve megrendelt, s azóta el nem készült liturgikus bútordarab — az éneklőszék — előlegként befizetett anyagköltsége, s amelyet a káptalan dékánja, Földváry Miklós volt olyan nagylelkű (nem kis áldozatot vállalva), hogy a hosszú késedelem és a munka elkészültének fennálló bizonytalansága miatt a saját pénzéből meghitelezze. Ez az összeg tehát az éneklőszék leszállítása után neki visszafizetendő.

A kassza év végi záró egyenlege így 2 millió 128 ezer forint volt december 31-én. Azóta ez az összeg már 2 millió 130 ezerre nőtt a januári be és kifizetésekkel, mely a következők szerint oszlik meg:

• 1 millió 702 ezer tartós lekötési számlán öt évre lekötve.
• 289e forint az AXA banknál vezetett, a blogon is feltüntetett számú folyószámlán.39e forint készpénzben a káptalan pénztárosánál.
• A fennmaradó 100e forint kintlevőség, vagyis kölcsönben van az egyik rendes tagnál. 48 ezer forintnyi tagdíjhátralék mindehhez nincs hozzászámolva, csak az ez évi kasszában.

A diagramokról

Az alábbi diagramokon a kölcsönt nem tüntettük fel, csak a részletes könyvelésben, továbbá az éneklőszék ideiglenesen visszakapott árát az év eleji nyitó egyenleghez írtuk hozzá, hogy ne mutasson fölöslegesen nagy kilengést.

Az összesítő oszlopdiagramjáról leolvasható, hogy a mérleg az év során kétszer negatívba ugrott. Ez a kiadványaink nyomdaszámláinak teljesítése miatt történt, melyeknek ára csak fokozatosan és nem is teljes mértékben folyt vissza. A bevétel oszlopoktól külön számítottuk a kamatokat, melyek a fent említett kamatok összességét jelzik. Az utolsó három hónap bevételei az év végére hagyott, így halmozott tagdíj-befizetések miatt ugranak ki. Megállapítható, hogy bár vannak állandó adományozóink, a befizetések egyenetlen eloszlása miatt a mérleg vonala változó volatilitást mutat.

Az egyenleget ábrázoló területdiagramon látható, hogy egyrészt (értelemszerűen) követi a mérleg vonalát, másrészt egyértelmű (bár nem töretlen) növekedést mutat.

Végül az allokáció tortadiagramja a teljes tőke elhelyezésének arányát szemlélteti. Ebbe már belevettük a kinnlevőséget is, melyeknek beérkezését mihamarabb várjuk.

Hálásan köszönjük minden kedves támogatónknak anyagi hozzájárulásaikat, melyekkel a régi rítus végzését, megőrzését, felélesztését és terjesztését segítik, annak elméleti és gyakorlati hátterével együtt, ide értve a hetenkénti énekes és oltárszolgálatot, a kiadványainkat, a hozzájuk fűződő tudományos munkát, etc., és nem utolsó sorban azt a lelkes odaadást, mely a hívek egyre nagyobb számú részvételével a belvárosban honos kis közösségünket építi. Alázattal kérjük továbbra is áldozatos támogatásukat és reméljük, hogy mindezen adomány a Szentlélek hozzájárulásával lelkiekben is sokszorosan megtérül.

A VÍZKERESZTI HÁZSZENTELÉS

A vízkereszti időszak jellemző szertartása a házszentelés, amelyet Közép-Európában olykor énekes gyermekek „csillagozása” kísér, és amelynek jellemző nyoma főként német nyelvterületen a házak ajtajára vagy szemöldökfájára írt, a háromkirályok nevére utaló C+M+B betű (Caspar, Melchior, Balthasar) a megfelelő évszámba foglalva. Bár az Esztergomi rituále törzsszövege eredetileg nagyszombatra ad meg egy házszentelési rítust, amelynek lényege, hogy a keresztkút már megáldott, de krizmával még nem elegyített vizével hintik meg a házakat a Vidi aquam antifóna éneklése közben, Magyarországon is a vízkeresztkor vagy azt követően végzett házszentelés vált népszerűvé, amelyet a Rituale Romanum-ból átemelve, függelékesen az Esztergomi rituále is közöl.

A pap a hasonló rítusoknak megfelelően karingben és stólában tevékenykedik, szüksége van a könyvre, szenteltvízre és tömjénre. A szertartás előtt következhet a kréta megáldása, amellyel az említett jeleket majd az ajtóra írják, majd a pap a szokásos Békesség e háznak köszöntéssel lép az otthonba. Ezután az Ab oriente antifóna és a Magnificat éneklése közben szenteltvízzel meghinti, majd megtömjénezi a ház helyiségeit. Miután visszatért a ház vagy lakás központi helyiségébe, csöndes Miatyánk és vízkereszti vonatkozású précesz (fohászkodások) következnek, amelyeket vízkereszt ünnepének kollektája (első misekönyörgése) zár le. Végül az Illuminare kezdetű vízkereszti responzórium és a tulajdonképpeni házszentelő imádság következik. A pap csak a szentelés befejeztével jelöli meg a szentelt krétával az otthon ajtaját.

Mivel a szertartás két énektételét a rituálék nem közlik kottával, és mivel magyar fordításuk sem könnyen érhető el, a házszentelési „szezon” kezdetén szeretnénk egy, e hiányokat pótló segédanyaggal kedveskedni minden érdeklődőnek. A rövid dokumentumot innen tölthetik le (a dallamok középkori magyar forrásokból valók, ezért kisebb szövegváltozatok is megjelennek a rituáléhoz képest). Egyben fölhívjuk a figyelmet, hogy a szentmiséinken elhangzott hirdetésnek megfelelően P. Ervin Gellért szívesen látogatja meg a híveket a következő hetekben, hogy megszentelje otthonukat. Fontos jele ez annak, hogy a liturgia és hatásai nem korlátozódnak a templomra, hanem átjárják a mindennapok tereit is: emberközeliek tudnak lenni, de céljuk, hogy az ember is közelítsen hozzájuk. A házszentelés egyben jó alkalom arra, hogy a jelen körülmények között kissé nehézkesen fölépíthető, plebániai jellegű személyes kapcsolatok kialakuljanak vagy megerősödjenek.

NYILVÁNOS SZERTARTÁSAINK A 2011-ES POLGÁRI ÉVBEN

A mozgó ünnepek kihirdetésének vízkereszti rítusához kapcsolódva idén is közzétesszük a jelen polgári évben tervezett nyilvános szertartásaink várható időpontját, a minden vasárnapi és a vasárnapra eső ünnepeken tartott 12 órai nagymisék kivételével.

M a t u t í n u m o k

január 5. szerda (vízkereszt)
február 19. szombat (hetvenedvasárnap)
március 12. szombat (nagyböjt 1. vasárnapja)
április 20. szerda (nagycsütörtök)
április 30. szombat (póthúsvét)
június 1. szerda (áldozócsütörtök)
június 11. szombat (pünkösd)
június 23. csütörtök (Szent Iván)
szeptember 28. szerda (Szent Mihály)
november 12. szombat (egyháznap)
november 26. szombat (ádvent 1. vasárnapja)
december 29. csütörtök (pótkarácsony)


S z e n t m i s é k

január 1. szombat (kiskarácsony)
január 6. csütörtök (vízkereszt)
február 2. szerda (Gyertyaszentelő Boldogasszony)
március 9. szerda (hamvazószerda)
március 19. szombat (Szent József)
március 25. péntek (Gyümölcsoltó Boldogasszony)
április 25. hétfő (húsvéthétfő)
június 2. csütörtök (áldozócsütörtök)
június 11. vasárnap (pünkösd vigíliája)
június 13. hétfő (pünkösdhétfő)
június 23. csütörtök (Úrnapja)
június 29. szerda (Szent Péter és Pál)
augusztus 15. hétfő (Nagyboldogasszony)
augusztus 20. szombat (Szent István király)
szeptember 8. csütörtök (Kisboldogasszony)
szeptember 29. csütörtök (Szent Mihály)
november 1. kedd (Mindenszentek)
november 2. szerda (Halottak napja)
december 8. csütörtök (Szeplőtelen Fogantatás)
december 24. szombat (karácsony, éjféli mise)
december 26. hétfő (Szent István első vértanú)

Továbbra is kérdéses, hogy meg tudjuk e tartani az április 21., 22. és 23-ra eső nagyheti szent háromnap szertartásait, viszont biztosnak tekinthető, hogy pontifikális nagymisével egybekötött zarándoklatot vezetünk a szentkúti kegyhelyre május 14-én, szombaton.

* * *

Ami az ünnephirdetés liturgikus formáját illeti, íme a hivatalos latin szöveg a római dallamon a 2011-es évre, a Schola Sainte Cécile jóvoltából:

VÍZKERESZTI SZERTARTÁSAINK

E hét csütörtökén van Urunk Megjelenése, vízkereszt ünnepe, egyike az egyházi év legjelentősebb napjainak, amelyet a hagyományos rítus keretei között módunkban áll eredeti, Európa számos országában munkaszünettel megtisztelt időpontjában tartani.

Az ünnep előestéjén, szerdán (2011. január 5-én) este 6 órai kezdettel ünnepélyes virrasztó zsolozsmát tartunk a gödöllői premontrei plebániatemplomban, amelyben immár szokásosan helyet kap a Csillagjáték (Tractus stellae), a Magyarországról fönnmaradt legkorábbi liturgikus játék, egyben „drámairodalmunk” első emléke. A vízkereszti matutínum másik különlegessége a Lukács-genealógia. Tekintettel a plebániai körülményekre, ilyenkor a zsolozsma terjedelme ugyan nem csökken, de nagyobb teret engedünk a népnyelvűségnek. A szertartás előtt, fél 6 órakor a premontrei szerzetesek vesperásához csatlakozunk. Maga a matutínum hozzávetőlegesen 3 óra terjedelmű, de semmi kifogás nem érheti azt sem, aki csak egy részén van jelen.

Másnap, 2011. január 6-án este fél 7 órai kezdettel énekelt szentmisét tartunk a Budapest-Belvárosi Szent Mihály-templomban. Az énekes szolgálatot a Corvina Consort biztosítja gregorián és polifon tételekkel, folytatva a Choralis Constantinus 500 sorozatot. Az énekrendet alább részletesen is közöljük. Az evangélium után sor kerül a következő év mozgó ünnepeinek kihirdetésére. Mindjárt a szentmise után ünnepélyes vízszentelés fog következni. Az elmúlt évek tapasztalataiból kiindulva most nagyobb mennyiségű vizet szentelünk, de kérjük, hogy a kedves hívek ne mulasszanak el megfelelő mennyiségű és űrtartalmú edényt vagy üveget hozni magukkal, amelyekben a megszentelt vizet hazavihetik.

A szentmise énekrendje a következő:

Introitus — Heinrich Isaac: Ecce, advénit (CC II.)
Kyrie — Hans Leo Hassler: Missa super Dixit Maria
Gloria — Hans Leo Hassler: Missa super Dixit Maria
Graduale — Omnes de Saba (Graduale Pataviense, fol. 18)
Alleluia — Heinrich Isaac: Vídimus stellam (CC II.)
Credo (ambrozián)
Offertorium — Reges Tharsis (Graduale Pataviense, fol. 18v)
William Byrd: Reges Tharsis (Gradualia II, 1610.)
Sanctus — Hans Leo Hassler: Missa super Dixit Maria
Agnus Dei — Hans Leo Hassler: Missa super Dixit Maria
Communio — Heinrich Isaac: Vídimus stellam (CC II.)
Záróének — Tomás Luis de Victoria: Magi vidérunt stellam

Énekel a Corvina Consort:
Andrejszki Judit, Pászti Károly, Kalmanovits Zoltán, Demjén András