A mai napon van a tizedik évfordulója annak, hogy 2004 nagyböjt első vasárnapjának előestéjén elimádkoztuk az első esztergomi rítusú matutínumot a Keleti Károly utcai Krisztus Király-templomban, és ezzel kezdetét vette az a tevékenység, amely a Szent Mihály Laikus Káptalan keretei közt kapott tartós formát.
A mai naptól, 2014 nagyböjt első vasárnapjának előestéjétől fogva a gödöllői premontrei templomban is megkezdődnek a heti rendszerességgel celebrált, hagyományos latin rítusú szentmisék.
Én magam ezzel családommal együtt visszavonulok a budapest-belvárosi szentmisék liturgikus szolgálatából. Döntésünk hátterében számos gyakorlati és személyes tényező, kedvező és kedvezőtlen fejlemény áll, amelyekről többekkel beszélgettem, többeknek írtam már, és amelyeket szívesen megosztok bárki érdeklődővel ezután is.
Nyilvánosan csak annyit tartok fontosnak elmondani, hogy ha nem lennék meggyőződve arról, hogy az, amit 10 éve kezdeményeztem, a Gondviselés oltalmában áll, megfelelő emberek kezében van és jó irányba fejlődik tovább, nem tenném meg ezt a lépést.
Ego plantavi, Apollo rigavit, sed Deus incrementum dedit. Itaque neque qui plantat, est aliquid, neque qui rigat, sed qui incrementum dat, Deus. — Én plántáltam, Apollo öntözte, de az Isten adta a növekedést. Azokáért sem aki plántál, valami, sem aki öntöz, hanem aki növekedést ád, az Isten. (1K 3,6—7)
Földváry Miklós
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése