Miért ünnepli az Egyház az angyalokat?
Az Egyház tanítása szerint az angyalok Isten teremtményei, az időben, illetve az idővel jöttek létre. Tiszta szellemek, az embernél kiválóbb szellemi valók. Az angyalok mind Isten boldog színelátására voltak hivatva, és evégből megfelelő kegyelemben részesültek, de természetfölötti állapotuk véglegesülése előtt próbát kellett állniuk, azaz tanúságot kellett tenniük Isten iránti odaadásukról - szabad akarattal. Azok az angyalok, akik a próbát megállták, nyomban Isten boldogító színelátására jutottak, és a végítéletig Isten akaratából részt vesznek a világ kormányzásában: tudtul adják az embereknek Isten akaratát, végrehajtják Isten üdvözítő és büntető tervét, Isten elé terjesztik a jámborok imádságát, örülnek a bűnös megtérésén és a végítéletkor segédkeznek a világbíró Üdvözítőnek. Főleg azonban gondját viselik az embereknek.
„A jó angyalokat vallásos tisztelet illeti meg.” Továbbá: „A Szentírás tanúsága szerint az emberek közt megjelenő angyalokat a meglátogatottak mélységes vallási hódolattal fogadták. [...] A jó angyalok seregét mélységes tisztelettel illetjük” - mondja Iustinus. Az Egyház egyetemes hitét kifejezi régi és egyetemes liturgiája, és az angyalok - különösen Szent Mihály - tiszteletére emelt templomok.
Szent Mihály arkangyal a Bibliában
Az Egyház tanítása szerint az angyalok Isten teremtményei, az időben, illetve az idővel jöttek létre. Tiszta szellemek, az embernél kiválóbb szellemi valók. Az angyalok mind Isten boldog színelátására voltak hivatva, és evégből megfelelő kegyelemben részesültek, de természetfölötti állapotuk véglegesülése előtt próbát kellett állniuk, azaz tanúságot kellett tenniük Isten iránti odaadásukról - szabad akarattal. Azok az angyalok, akik a próbát megállták, nyomban Isten boldogító színelátására jutottak, és a végítéletig Isten akaratából részt vesznek a világ kormányzásában: tudtul adják az embereknek Isten akaratát, végrehajtják Isten üdvözítő és büntető tervét, Isten elé terjesztik a jámborok imádságát, örülnek a bűnös megtérésén és a végítéletkor segédkeznek a világbíró Üdvözítőnek. Főleg azonban gondját viselik az embereknek.
„A jó angyalokat vallásos tisztelet illeti meg.” Továbbá: „A Szentírás tanúsága szerint az emberek közt megjelenő angyalokat a meglátogatottak mélységes vallási hódolattal fogadták. [...] A jó angyalok seregét mélységes tisztelettel illetjük” - mondja Iustinus. Az Egyház egyetemes hitét kifejezi régi és egyetemes liturgiája, és az angyalok - különösen Szent Mihály - tiszteletére emelt templomok.
Szent Mihály arkangyal a Bibliában
A Bibliában több angyalt név szerint is megemlítenek. Ilyenek Szent Mihály, Szent Gábriel és Szent Ráfael arkangyalok. Mihály neve az Ószövetségben Dániel könyvében tűnik föl: „És abban az időben felkél Mihály, a nagy fejedelem, aki a te néped fiaiért áll, mert nyomorúságos idő lesz, amilyen nem volt attól fogva, hogy nép kezdett lenni, mindezideig. És abban az időben megszabadul a te néped; aki csak beírva találtatik a könyvben.”
Mihály ezért az Utolsó Ítélet Angyala, ő serken föl majd az Antikrisztus napjaiban, és ő védelmezi, oltalmazza a kiválasztottakat. A zsidó hagyományban ő az első az angyalok seregében, Izráel pártfogója és a zsinagóga fejedelme. Ebből kifolyólag az Új Izráel, a zarándok Egyház védelmezője is a pokol hatalmasságai ellen.
Nevének jelentése: „Kicsoda olyan, mint Isten?” - ez a név jelzi az Isten dicsőítésére szolgáló törekvést, amelyet Szent Mihály arkangyal ismételten tanúsított. Ő vitatkozott az ördöggel Mózes testéről, mert az elő akarta adni a testet, hogy Isten gyanánt imádják a zsidók. A Jelenések könyvében ő a Sátán, a sárkány legyőzője: „És lőn az égben viaskodás: Mihály és az ő angyalai viaskodának a sárkánnyal; és a sárkány is viaskodik vala és az ő angyalai; de nem vehetének diadalmat, és az ő helyök sem találtaték többé a mennyben. És vetteték a nagy sárkány, ama régi kígyó, aki nevezteték ördögnek és Sátánnak, ki mind az egész föld kerekségét elhiteti, vetteték a földre, és az ő angyalai is ővele levettetének. És hallék nagy szózatot az égben, amely azt mondja vala: Most lett meg az idvesség és az erő, és a mi Istenünknek országa, és az ő Krisztusának hatalma; mert a mi atyánkfiainak vádolója levettetett, ki vádolja vala őket éjjel és nappal a mi Istenünk előtt.”
E győzedelmes küzdelem miatt őt tekintik Krisztus szent embersége különös védelmezőjének, így az Oltáriszentség őrének is.
A hagyomány úgy tartja, hogy az Apokalipszis meg nem nevezett angyala is Szent Mihály: „És jöve egy másik angyal, és megálla az oltárnál, arany tömjénezőt tartva; és adaték annak sok tömjén, hogy tegye minden szenteknek könyörgéseihez az arany oltárra, amely a királyi szék előtt vala. És fölméne a tömjén füstje a szentek könyörgéseivel az angyal kezéből az Isten elébe.”
Szent Mihály a liturgia szövegeinek fényében
Leggyakrabban a Sátánnal való küzdelemben látjuk: „Míg Mihály a sárkánnyal küzdött, nagy szózat hallatszott: üdv a mi Istenünknek, allelúja!” Vagy: „Csendesség borult az égre, midőn a sárkány Mihály arkangyallal küzdött, utána azonban millió száj kiáltása hallatszott: üdvösség, tisztelet, erő a mindenható Istennek!” A matutínumban Szent Gergely szermójában beszél Mihályról, kiemelvén, hogy Mihály olyankor küldetik el, amikor valami csodás erőt kívánó dolog történik, „hogy a cselekedetből és a névből (Mihály) is értésünkre adassék: senki nem tudja megtenni, amire egyedül Isten képes.” Ezért kell neki megküzdenie a világ végezetén az ősellenséggel. „Szent Mihály arkangyal, őrizz meg minket a küzdelemben, hogy az ítélet rettenetes napján el ne vesszünk!”
Szent Mihály imádkozik is az Egyházért. Az előző fejezetben mint az Apokalipszis angyalával már találkoztunk vele e minőségében. Ezt idézi miséjének offertóriuma: „Megálla az angyal a templom oltára előtt, arany tömjénezővel a kezében, és sok jó illatszer adaték neki. És fölszálla a jó illatszerek füstje az Isten elé, allelúja!” Az ünnep egyik Magnificat-antifónájában így kérjük Mihály segítségét: „Dicsőséges fejedelem, Szent Mihály arkangyal, emlékezzél meg rólunk, imádkozzál érettünk most és mindenkor az Isten fiánál, allelúja, allelúja!” Vagy egy verzikulusban: „Jó illatszerek füstje szálla fel az Istenhez az angyal kezéből.” A matutínumban elhangzó responzórium szövege: „Ez Mihály arkangyal, az égi seregek vezére, akinek tisztelete a népekre bőséges áldást hoz, és közbenjárása a mennybe vezet.”
Szent Mihály harmadik feladata, hogy az elhunytak lelkét a paradicsomba vezesse. A gyászmise offertóriumában így imádkozik az Egyház: „Úr Jézus Krisztus, dicsőség királya,szabadítsd meg minden megholt hívő lelkét a pokol büntetésétől és mélységéből; szabadítsd meg őket az oroszlán torkától, hogy el ne nyelje őket a pokol, és ne zuhanjanak a sötétségbe, hanem a zászlóhordozó Szent Mihály vezesse őket a szent világosságra [...].” A haldoklókért mondott imában pedig így: „Vegye fel az elhaltat Szent Mihály arkangyal, aki méltó volt arra, hogy a mennyei seregek vezére legyen.” Az ünnep egyik laudes-antifónájában pedig Isten szájába adjuk a szavakat: „Mihály arkangyal, fejedelemmé tettelek téged, hogy vezesd haza a lelkeket.”
Fontos megemlíteni, hogy Mihályt a lelkek mérőjének is tartják. A Confiteor imádságban e szerepe miatt valljuk neki is bűneinket és kérjük közbenjárását.
Szent Mihály arkangyal ünnepei
Szent Mihály imádkozik is az Egyházért. Az előző fejezetben mint az Apokalipszis angyalával már találkoztunk vele e minőségében. Ezt idézi miséjének offertóriuma: „Megálla az angyal a templom oltára előtt, arany tömjénezővel a kezében, és sok jó illatszer adaték neki. És fölszálla a jó illatszerek füstje az Isten elé, allelúja!” Az ünnep egyik Magnificat-antifónájában így kérjük Mihály segítségét: „Dicsőséges fejedelem, Szent Mihály arkangyal, emlékezzél meg rólunk, imádkozzál érettünk most és mindenkor az Isten fiánál, allelúja, allelúja!” Vagy egy verzikulusban: „Jó illatszerek füstje szálla fel az Istenhez az angyal kezéből.” A matutínumban elhangzó responzórium szövege: „Ez Mihály arkangyal, az égi seregek vezére, akinek tisztelete a népekre bőséges áldást hoz, és közbenjárása a mennybe vezet.”
Szent Mihály harmadik feladata, hogy az elhunytak lelkét a paradicsomba vezesse. A gyászmise offertóriumában így imádkozik az Egyház: „Úr Jézus Krisztus, dicsőség királya,szabadítsd meg minden megholt hívő lelkét a pokol büntetésétől és mélységéből; szabadítsd meg őket az oroszlán torkától, hogy el ne nyelje őket a pokol, és ne zuhanjanak a sötétségbe, hanem a zászlóhordozó Szent Mihály vezesse őket a szent világosságra [...].” A haldoklókért mondott imában pedig így: „Vegye fel az elhaltat Szent Mihály arkangyal, aki méltó volt arra, hogy a mennyei seregek vezére legyen.” Az ünnep egyik laudes-antifónájában pedig Isten szájába adjuk a szavakat: „Mihály arkangyal, fejedelemmé tettelek téged, hogy vezesd haza a lelkeket.”
Fontos megemlíteni, hogy Mihályt a lelkek mérőjének is tartják. A Confiteor imádságban e szerepe miatt valljuk neki is bűneinket és kérjük közbenjárását.
Szent Mihály arkangyal ünnepei
Keleten a IV. századtól ismerünk Szent Mihály tiszteletére épített templomokat. A frígiai Chonában Szent Mihály megjelent, és forrást fakasztott egy kősziklából. Ennek emlékére itt bazilikát emeltek, amely fontos zarándokhely lett és csodás gyógyulások színhelye. E megjelenését szeptember 6-án ünnepelték. Konstantinápolyban először maga Nagy Konstantin építtetett templomot Mihály tiszteletére; ezt a középkor folyamán még tizenöt követte. Egyiptomban, azon belül Alexandriában is erős volt az arkangyal kultusza. A keleti egyház egységesen november 8-án tartja a Szent Mihály és az Összes Mennyei Erők Emléke elnevezésű ünnepét.
Nyugaton az V. században már számos Szent Mihály-templom létezett, főként Itáliában. Ezek közül a legnevesebb volt, amelyet Rómában, a Via Salarián Nagy Szent Leó pápa idejében (440-461) szenteltek föl. E templomszentelés évfordulója lett az egész nyugati egyházban Szent Mihály ünnepe: Dedicatio Sancti Michaelis Archangeli. Már a VII. század eleji gyakorlatot tükröző Libellus Missarum Veronensis-ben szerepel, szeptember 30-án. A Sacramentarium Gelasianum és Gregorianum szerint szeptember 29-én tartják az ünnepet. A Német-Római Birodalomban 813 óta, Franciaországban 858 óta előírt ünnep szeptember 29-én. Szent Mihály arkangyal ünnepét Luther is megtartotta, kétfajta meggondolásból: Szent Mihály bibliai szent, és egyben Németország védőszentje3. A német lutheránusok azóta is megülik Szent Mihály napját (Micaelisfest). A magyarországi lutheránusok csak a 2005-ben kiadott új ágenda szerint ünneplik. Az anglikánok is megtartották. A katolikus Egyházban A II. Vatikáni Zsinat óta szeptember 29-én egyszerre ünneplik „Szent Mihály, Szent Gábor és Szent Rafael főangyalok” ünnepét.
Nyugaton Szent Mihálynak május 8-án is volt ünnepe: Apparitio Sancti Michaelis Archangeli, mely Mihály angyal VI. századi, Gargano hegyén való megjelenése folytán alakult ki. Ez az ünnep nincs benne a régi római szakramentáriumokban, a XII. századtól vált általánossá. 1960-ban eltörölték. Október 16-án Normandiában Mihály megjelent Aubert püspöknek, és megparancsolta neki, hogy a tengerben lévő szigeten - ez később a Mont-Saint-Michel nevet kapta, építtessen templomot. E jelenésnek és egy, a helyhez kötődő másik csodának emlékére helyi ünnep lett október 16-án a „Sancti Michaelis in Periculo Maris”.
Szent Mihály tiszteletére emelt egyéb jelentős kultuszhelyek
Nyugaton az V. században már számos Szent Mihály-templom létezett, főként Itáliában. Ezek közül a legnevesebb volt, amelyet Rómában, a Via Salarián Nagy Szent Leó pápa idejében (440-461) szenteltek föl. E templomszentelés évfordulója lett az egész nyugati egyházban Szent Mihály ünnepe: Dedicatio Sancti Michaelis Archangeli. Már a VII. század eleji gyakorlatot tükröző Libellus Missarum Veronensis-ben szerepel, szeptember 30-án. A Sacramentarium Gelasianum és Gregorianum szerint szeptember 29-én tartják az ünnepet. A Német-Római Birodalomban 813 óta, Franciaországban 858 óta előírt ünnep szeptember 29-én. Szent Mihály arkangyal ünnepét Luther is megtartotta, kétfajta meggondolásból: Szent Mihály bibliai szent, és egyben Németország védőszentje3. A német lutheránusok azóta is megülik Szent Mihály napját (Micaelisfest). A magyarországi lutheránusok csak a 2005-ben kiadott új ágenda szerint ünneplik. Az anglikánok is megtartották. A katolikus Egyházban A II. Vatikáni Zsinat óta szeptember 29-én egyszerre ünneplik „Szent Mihály, Szent Gábor és Szent Rafael főangyalok” ünnepét.
Nyugaton Szent Mihálynak május 8-án is volt ünnepe: Apparitio Sancti Michaelis Archangeli, mely Mihály angyal VI. századi, Gargano hegyén való megjelenése folytán alakult ki. Ez az ünnep nincs benne a régi római szakramentáriumokban, a XII. századtól vált általánossá. 1960-ban eltörölték. Október 16-án Normandiában Mihály megjelent Aubert püspöknek, és megparancsolta neki, hogy a tengerben lévő szigeten - ez később a Mont-Saint-Michel nevet kapta, építtessen templomot. E jelenésnek és egy, a helyhez kötődő másik csodának emlékére helyi ünnep lett október 16-án a „Sancti Michaelis in Periculo Maris”.
Szent Mihály tiszteletére emelt egyéb jelentős kultuszhelyek
Apuliában, a Monte Garganón való megjelenése (500 k.) miatt ezen a helyen jelentős búcsújáróhely alakult ki. Rómában a Hadrianus-mauzóleumot róla nevezték el Angyalvárnak (ennek tetején a Gargano-hegy barlangját idéző szentélyt képeztek ki), miután Szent Gergely pápának itt jelent meg a nagy pestisjárvány idején. Kardját hüvelyébe dugta, ezzel jelezve, hogy a járvány véget ért.
Gyakran szentelik a temetőkápolnákat Mihály tiszteletére, mint aki a megholt lelkeket a paradicsomba vezeti.
Szent Mihályhoz kötődő legendák
Egy IV. századi elbeszélés mondaja el azt az eseményt, hogy Jézus, amikor nevelőapja, József haláltusáját vívta, eképpen imádkozott: „Küldd el a te angyalaidnak fejedelmét, Mihályt, és Gábrielt, a fény hírnökét, és angyalaidnak minden fényét, és az egész angyali rend kísérje az én atyám, József lelkét, mígnem elvezetik tehozzád.”
A III. században Perpetua és Felicitas históriájában így szólnak a római vértanúk: „Szenvedtünk, de kijővén a testből, négy angyal vitetett minket kelet felé.” Ezért van írva az egyik zsolozsma-antifónában: „Mihály arkangyal, téged tettelek minden felveendő lélek fejedelmévé.” Vagy egy responzóriumban: „Jön Mihály arkangyal angyalok sokaságával, akinek Isten a szentek lelkeit átadta, hogy vezesse őket az örvendezés paradicsomába.”
Középkori jelenéseit lásd föntebb, Szent Mihály kultuszhelyeinél.
„1884-ben XIII. Leó pápa magánkápolnájában misézett, majd hirtelen megállt a mise celebrálása közben és mereven egy pontra figyelt. Huzamos ideig tartott ez az állapot. A ministráló pap meg is ijedt, és a mise végén megkérdezte: Talán beteg, vagy valami baj történt? S akkor elmondotta, hogy látomása volt, és az Úr Jézus közölte vele: az elkövetkező évszázad, a XX. század a Sátán százada lesz. A gonosz lélek uralkodni fog az egész világon, különösen Európán. Bement az irodájába, és saját kezűleg megírta azt a bizonyos imát, amelyre az idősebbek még emlékeznek, mert kötelező volt magyar nyelven elimádkozni minden szentmise végén [az ún. Leó-imát - erről bővebben ld. A.E. írását és szövegközlését a http://www.strigonium.blogspot.com/ oldalon]: „Sancte Michael archangele, defende nos in prælio, contra nequitiam et insidias diaboli esto præsidium! Imperet illi Deus, supplices deprecamur, tuque, princeps militiæ cælestis, Satanam, aliosque spiritus malignos, qui ad perditionem animarum pervagantur in mundo, divina virtute in infernum detrude!”
A magyar néphagyományban Szent Mihály ott van a haldoklók mellett, segít itthagyni a földi világot, átkíséri a lelkeket a túlvilágra. Az esztergomi rituále szerint a halottnak a házból való kivitele előtt ezért Szent Mihály-szuffrágium hangzik el. Ehhez a jelenséghez kapcsolódik Szent Mihály lova (a ravatal). Ezt idézi a magyar néphagyományban a Göncölszekér másik neve, Szent Mihály szekere, sőt, és a Tejút egyik középkori neve is Szent Mihály útja.
N.S.