Áttekintés területenként, címszavakban
Forrásbeszerzés
Teljes ólatin forrásanyag, ami a misét és az éves ciklust illeti
Hiánypótlás: nem vagy nem reprezentatív példánnyal dokumentált hagyományok
Hiánypótlás: történeti mélység
Adatbevitel
Újonnan beszerzett források rendszeres indexelése
Kb. 90–100 teljes misszále
Alapvető ólatin források
Rituálék miseordója és évköre, ha a megfelelő úzus misszáléjából ezek hiányoznak
Házasságkötés
Adatelemzés
A római proprium hagyományos műfaji spektrumának „standardizálása” és „repertorizása”
Az egyes rétegek és műfajok szinopszisa
Szoftver-funkciók
Szinopszis-generátor
Térképes megjelenítés fejlesztése
Oldalmegjelenítés fejlesztése
Research-felület felhasználóbarátabbá tétele
Source/Book különbségtétel kidolgozása
Export/Import funkció kiterjesztése minden menüpontra
Értekezés
Az Usuarium-kézikönyv tartalomjegyzéke
Elkészült tanulmányok bedolgozása (Alapvetés, Systema liturgiae, Kontinuitás)
Új fejezetek írása (Miseordinárium, Szakramentárium, Lekcionárium, Graduále, Extra ordók)
Magyar vonatkozások
A XI–XII. századi magyar források bevitele az Usuariumba, a legfontosabbak teljes szöveggel
Erőforrások, munkaszervezés
A kutatás utolsó két évében a munka kimeneti oldala válik hangsúlyossá. A cél az, hogy a kiterjedt és sokrétű erőfeszítés két éven belül egy, a maga nemében lezárt, átfogó, az érdeklődő kívülállóknak is hozzáférhető szintézisben legyen összefoglalható. A szintézis egyrészt az Usuarium-adatbázis (usuarium.elte.hu) akkor esedékes állapotában, másrészt az általa megalapozott kézikönyvben kell, hogy testet öltsön.
Ehhez arra van szükség, hogy a rendelkezésre álló emberi erőforrásokat a legjobban kihasználjuk, a feladatokat pedig úgy határozzuk meg, hogy minél kevesebb forrás feldolgozásával minél átfogóbb képet kapjunk a középkori liturgiaváltozatokról. Mára elegendő tapasztalatot gyűjtöttünk, és mind forrásállományunk, mind informatikai eszközeink eljutottak arra a szintre, hogy nagy biztonsággal válogathassunk a rendelkezésre álló adatok között. A kihívás így is rendkívüli.
A kutatócsoport kutatói állománya a vezető kutatón kívül 4 fő, 3,5 állásnyi munkaidőben. Ehhez járul a kutatócsoport informatikusa, akivel munkafázisonként kötünk szerződést, valamint néhány önkéntes, akiknek a munkáját anyagilag nem vagy csak jelképesen tudjuk ellentételezni. Az eredeti tervet ezért néhány tekintetben egyszerűsítenünk kell. Nem vállalunk felelősséget a középkori magyar irodalomban megjelenő liturgikus idézetek földolgozásáért (ez Déri Balázs professzor munkája lett volna, aki nincs a kutatócsoport alkalmazásában, de elképzelhető, hogy elvégzi a feladatot), sem a hazai liturgikus terminológiát földolgozó glosszáriumért (Kondákor Szabolcs), sem a magyar liturgikus naptárakat és szanktorálékat áttekintő Chronographiáért (Jusztin Péter).
A forrásállomány feldolgozását annyiban egyszerűsítjük, hogy – amint a tavalyi kutatási tervben ez már szerepelt – minden úzusnak csak egy, de reprezentatív forrását dolgozzuk föl teljes egészében. Az így nyert adatok diverzitásra épülő összevetéséből szinkron tipológiát alakítunk ki, elkülönítjük az egy-egy úzusra jellemző megkülönböztető vonásokat („markerek”), és ezeknek a meglétét vagy hiányát ellenőrizzük szúrópróbaszerűen az adott úzus régibb forrásaiban, így állapítva meg az illető hagyomány élettartamát.
Forrásbeszerzés
Mivel az ólatinnak nevezett rítusok (gallikán, mozarab, ambrozián, beneventán) forrásanyaga töredékes, lehetőleg minden fönnmaradt emlékről digitális másolatot vagy szövegkiadást kell beszereznünk. A forrásanyag föltárásához vezérfonalnak használható Klaus Gamber katalógusa (Codices Liturgici Latini Antiquiores, 1968), amely rítusonként tárgyalja az első évezred emlékanyagát. Be kell szereznünk a szerzőnek Alban Dolddal közösen kiadott Texte und Arbeiten című füzetsorozatából is az ólatin töredékeket, palimpszeszteket közlő füzeteket. Az egyes területek, témák szakértőinek munkáit, hivatkozásait átolvasva ellenőriznünk kell, hogy nem kerültek-e elő időközben további források. Ha ez a forrásmennyiség túl soknak bizonyul, előnyben részesítjük a gallikán és a mozarab anyagot: az ambrozián hagyomány egységesebb, a beneventán pedig – amint azt várhatóan bizonyítani fogjuk – nem sorolható a szoros értelemben vett ólatin rítusok közé. Ez utóbbi, itáliai forráscsoport föltárását jó lenne a helyszínen végezni, amihez anyagi hátterünk nem elegendő, de ha lehetséges és szükséges, megpróbálunk kiegészítő forrást szerezni.
Reprezentatív forrásnak az ős- és korai nyomtatványkor misszáléit tekintjük, a kevésbé részletes misszálékat kiegészítve a megfelelő rituáléval, amely rendszerint tartalmazza a liturgikus év rendhagyó szertartásait akkor is, ha azok a misszáléból hiányoznak. Gyűjteményünkben mára majdnem minden olyan intézményből van legalább egy ilyen reprezentatív forrás, amelyből egyáltalán fönnmaradt. A kevés kivételt most kell beszereznünk (pl. León, Cahors, Huesca, Cosenza). Máshonnan vannak ugyan megbízható kézirataink (pl. Béziers, Aix, Arles, Bordeaux) vagy szövegkiadásaink (pl. Aosta, Palermo, York, Hereford), de jobb lenne ezeket nyomtatványokra vagy legalább eredeti példányokra cserélni, ha azok hozzáférhetők.
Az elmúlt évben elsősorban régibb, kéziratos anyagokat szereztünk be a történeti mélység vizsgálatához. Ha a keret lehetővé teszi, szeretnénk e beszerzéseket is folytatni. A már föltérképezett forrásbázist elsőbbségi sorba rendeztük, és ebből válogattunk a lehetőségekhez képest. Évről-évre több kézirat válik hozzáférhetővé a világhálón, de így is nagy a területek közti arányeltolódás: pl. Franciaországból szinte minden elérhető, míg Hispánia és a németajkú országok aluldokumentáltak. Ezt ki kell egyenlítenünk.
Adatbevitel
Amióta az Usuarium forrásanyaga ez év elején megtöbbszöröződött, arra törekszünk, hogy minden újonnan közzétett digitális másolathoz azonnal elkészüljön az ún. index, tehát a liturgikus tartalmaknak megfelelően fölcímkézett tartalomjegyzék. Pillanatnyilag a 43 folyamatban lévő megrendelésen kívül is 19 forrás vár publikálásra, és ez a szám egyre növekszik. Arra törekszünk, hogy minden héten 6 új forrást indexeljünk és tegyünk közzé.
A munka legnagyobb része a teljes konspektusok készítése. Minden úzusból egy-egy reprezentatív forrást viszünk be a rendszerbe minden liturgikus tétel incipitjével, teljes rubrikaanyaggal és az Usuarium rendszere szerinti kódolással. Ez teszi lehetővé a többszázezres nagyságrendű adathalmaz elemzését, összehasonlítását, kiértékelését. Idén március óta 30 úzus ilyen teljes konspektusát tettük közzé. A projekt zárásáig legalább 180 úzus van még hátra. Ehhez a számhoz a desideratumok miatt hozzájárulhat néhány további, de könnyít a terheken, hogy egyes úzusokról csak néhány oldalnyi töredék tanúskodik. Ügyelnünk kell arra, hogy a lakonikusabb misszálék mellett a rituálékat is földolgozzuk. Mindenesetre nagyjából 90–100 úzus jut egy kutatási évre. A tapasztalatok szerint 1 embernek legalább 2 hétre van szüksége egy konspektus elkészítéséhez, egy átlagos év 45 munkahetet számlál, így legalább 4 ember folyamatos munkájával lenne megvalósítható a kitűzött cél. Ez valamivel több, mint amire képesek vagyunk, de nem sokkal több.
A munkát a térképen Magyarországról kiindulva, keletről nyugat felé folytatjuk. A kutatási év végére biztosan eljutunk a Rajna-Alpok vonalig, azaz teljes képünk lesz a történelmi Magyarország, Csehország, Lengyelország, a Baltikum, Németország, Németalföld, Skandinávia, Itália és Dalmácia anyagáról. Várhatóan a legsűrűbb egyházszervezetű Franciaország, illetve Hispánia és a Brit-szigetek maradnak a 2022–2023-as kutatási évre.
Az ólatin rítusokban való alapvető tájékozódáshoz már elkészült a legjelentősebb fönnmaradt beneventán misszále konspektusa, és rajta kívül néhány rokon dél-olasz (Capua, Albaneta) és dalmát forrásé (Dubrovnik, Kotor). A következő lépés a legfőbb gallikán emlékek bevitele minél teljesebb szöveggel (Bobbiói misszále, Missale Gothicum, Missale Gallicanum Vetus, Missale Francorum, Luxeuili lekcionárium), valamint a nyomtatott ambrozián és mozarab misszále. Az idén beszerzendő forrásanyag az így kialakított rendszerhez fog kapcsolódni.
Nem biztos, hogy most megvalósítható, de a Pray-kódex értelmezéséhez nagyban hozzájárulna a házasságkötési ordók teljességre törekvő földolgozása. Ugyanezt a munkát a gyászszertartásokkal már elvégeztük, és jelentős eredményre jutottunk. Ha túlvállaljuk magunkat, az nem a realitásérzék hiányából, hanem átfogó érdeklődésből és a téma iránti lelkesedésből fakad.
Adatelemzés
Ezen a téren súlyos lemaradásaink vannak, de csak azért, mert mind az adatmennyiség, mind az adatmennyiséget keresni, szűrni képes számítógépes rendszer csak mostanra jutott arra a szintre, amikor a tervezett munka hatékonyan és eredményesen elvégezhető. Ebben az évben a „rendes”, jövőre a „rendkívüli” műfajokkal és szövegekkel foglalkoznánk. A rendes szöveganyag a miseproprium szabályszerűen ismétlődő ima-, olvasmány- és énekműfajait jelenti. Ezekből gyakorlatilag teljes tételkészletet rögzíthetünk, és megállapíthatjuk a változékony pontokat, elemezhetjük a változás természetét, logikáját. A munkafolyamat a következő:
Rétegenként vagy műfajonként táblázatformátumban exportáljuk a konspektusok teljes incipitanyagát. Ezt nyelvi ellenőrzésnek és helyesírási egységesítésnek vetjük alá, a kérdéses helyeket ellenőrizzük, a hibákat javítjuk.
A második lépés az incipitek „standardizálása”, vagyis a terjedelmi különbségektől és a szövegváltozatoktól eltekintve egy-egy jellegzetes, ideáltipikus incipithez (standard item) rendeljük az azonos tételeket.
A standard item-et egyeztetjük a normatív tétellistával (repertory of items), és ahol kell, kiegészítjük a hiányzó referenciákkal. Ilyen a normatív teljes szöveg (standard full text), a hivatkozási szám, amelynek segítségével már létező adatbázisokhoz is kapcsolódhatunk (a Cantus Index-hez való kapcsolódás már folyamatban van), de pl. a bibliai szövegek tartalmi összefoglalása is, amelynek az evangéliumi szakaszoknál van különös jelentősége.
A távlati cél az, hogy kialakítsuk a liturgikus tételek teljes repertóriumát, amely nemcsak magukat a tétleket tartalmazza, hanem közvetlenül kapcsolódik forrásokbeli előfordulásaikhoz is: a tételre kattintva azonnal kiderül, hogy mely úzusok forrásaiban, milyen funkcióban, milyen gyakorisággal fordul elő az adott szöveg.
A standard item teszi lehetővé másfelől azt, hogy az adott funkcióban (asszignáció) előforduló tételeket statisztikailag elemzzük, és használatukat, előfordulásaikat térképen szemléltessük.
Az ellenőrzött, standardizált és repertory-listához kapcsolt tételekből azután szinopszist készítünk. Ez azt jelenti, hogy egy-egy műfajt az ideális egyházi évre vetítve megállapítjuk, melyek az évkörnek azok az „érzékeny” napjai, amelyeken az adott műfaj variálódik, milyen a variálódás mértéke (diverzitás), milyenek a változatok arányai (frekvencia), milyen földrajzi mintázatot mutatnak („mapping”), és ebből milyen történelmi következtetések vonhatók le. A szinopszis-készítést az evangéliumi perikópákon próbáltuk ki, de a tapasztalatok alapján a munka egy részét gépesíteni tudjuk. A szinopszisokat és tanulságaikat önálló publikációként és kézikönyv-fejezetként is hasznosíthatjuk. Jelenlegi terveink szerint a lekcionárium-szinopszis a Spicilegium Friburgense sorozat Subsidium-köteteként, az oráció-szinopszis a Brepols-féle Corpus orationum supplementum-köteteként, az ének-szinopszis a Plainsong and Medieval Music folyóirat egyik tanulmányaként jelenhetne meg (bár méltó folytatása lenne René-Jean Hesbert Antiphonale Missarum Sextuplex-ének is).
Szoftver-funkciók
Az említett munkafolyamatot segítené egy olyan program, amelyet a legtalálóbban talán szinopszis-generátornak nevezhetnénk. Ez a megoldás egy-egy műfaj standard item-jeit írná át táblázatformátumba a következőképpen:
Az ideális évkör lekérdezési képlete a temporáléban a season, week, day, topic, genre, series. A szanktoráléban month, day, topic, genre, series. Az évkörtől független alkalmaknál (kommúne, votív) topic, genre, series. A program minden egyes lekérdezésnél megállapítja, hogy hányféle standard item fordul elő az adott funkcióban, hogy melyik standard item hány százaléka az összes adatnak, és mindegyik mellett listázza az úzusokat, amelyekre az adott standard item jellemző. Kutatási szempontból a változékonyabb pontok, azokon belül a kisebb elterjedtségű tételek lesznek érdekesek. Ezek a tételek az úgynevezett „markerek”: olyan megkülönböztető jegyek, amelyek hitelt érdemlően bizonyítják egy-egy forrásnak az adott úzushoz tartozását akkor is, ha a forrás eredete egyébként tisztázatlan. A markereket használhatjuk a kontinuitás ellenőrzésére is.
A többi szoftver-funkció kezdetleges szinten már elkészült, használható. Célunk az, hogy a kutatócsoport szűkebb körein kívül is érthetők, áttekinthetők, könnyen használhatók, gyorsak és esztétikusak legyenek. A következőkről van szó:
A jelenlegi, Google Maps-alapú térképes megjelenítés finomítása, szépítése, kivezetése a bejelentkezett felhasználói felületre (általános hozzáférést azért nem adunk, mert a Google Maps nem ingyenes eszköz.) Egy következő lépés lenne saját, Open Street Map alapú térképek szerkesztése a középkori egyházszervezetnek és kronológiának megfelelően. Ehhez saját használatra folyamatosan rajzolunk, rajzoltatunk térképeket, kategorizáljuk az intézményeket. A dokumentált úzusokat megjelenítő térkép már készen van, a jövő évre tartozik az egyházmegyék határainak megrajzolása és a térkép kiegészítése a valaha létezett, de liturgikus forrásokkal nem adatolt egyházmegyékkel.
Szeretnénk szebbé, gyorsabbá és gyakorlatiasabbá tenni a források oldalképeinek megjelenítését is. Jelenleg az index- és konspektusbejegyzések melletti digitális oldalszám kattintható, de a képformátum kezdetleges, a betöltés sebessége lassú, a szöveges tartalmakkal való összevetés nehézkes. További probléma, hogy a képanyag optimalizálásakor néhol elszakadt vagy eltolódott egymástól az indexekben és konspektusokban régebben rögzített, illetve a tényleges digitális oldalszám. Ezt forrásonként kell javítani.
Szintén a szélesebb közönséget szolgálná a Research felület áttekinthetőbbé, felhasználóbarátabbá tétele. Ez az eszköz már most lehetővé teszi a legösszetettebb kutatói kérdések megfogalmazását is, de a munkamódszerünkben, adatszerkezetünkben járatlan látogatót talán még elriasztja. Mivel célunk az, hogy az Usuarium révén könnyen használható segédeszközt adjunk minden kutató vagy érdeklődő kezébe, ezen még finomítanunk kell.
A források és kötetek közti kapcsolat, illetve az export/import eszköz kiterjesztése inkább a mi munkánkat segíti. Az előbbi azt jelenti, hogy ha azonos forrásból több változatunk is van (pl. egy kiadás több példánya, téli és nyári kötet, azonos könyv töredékei, eredeti fénykép, mikrofilm, szövegkiadás), akkor ezeket a forráskatalógus összetartozó adatokként mutassa be. Az utóbbi az adatok gyors módosítását, javítását, egységesítését szolgálja. Az eszköz a konspektusoknál már működik, de kívánatos lenne az indexeknél, a könyveknél és voltaképpen minden további menüpontban.
Értekezés
Az Usuarium-kézikönyv első kötete (A mise és az évkör) eddigi elképzeléseink szerint a következő fejezetekből épülne föl:
1. Általános bevezetés: a liturgia jelentősége, a variálódás problémája, az úzus fogalma
2. Alapvető hipotézis és módszerek: a nyomtatványkor jelentősége
3. A szinkron tipológia történelmi környezete és érvényességi köre
4. Történelem, kontinuitás, paradigmaváltások
5. Földrajzi és intézményi mintázatok (egyházmegyék, szerzetesség)
6. A liturgia rendszere
7. A miseordó
8. A szakramentárium
9. A lekcionárium
10. A graduále
11. A rendkívüli rítusok
12. Az ólatin hagyományok és az őstörténet
A címek provizórikusak, a sorrend és az arányok is változhatnak. A jelenlegi kutatási évhez elsősorban a 7–9. fejezet tartozik, de részben vagy egészben elkészültek már a korábbi fejezetek is (pl. Methodological outlines, Systema liturgiae, Continuity and discontinuity). A munka során külön fázist jelent a hátteret biztosító adatelemzés, amelynek dokumentációja magán az Usuariumon lesz ellenőrizhető, az értekezések megfogalmazása, amelynél nagyvonalú, közérthető, szinte esszéisztikus nyelvet igyekszünk használni, az angol nyelvi lektorálás, a szakirodalom áttekintése és – Edmond Martène köteteihez hasonlóan – a legjellegzetesebb példák kiemelése egy szöveggyűjteményben az egyes témakörök után.
Magyar vonatkozások
Mivel az Usuarium konspektusai ma már nemcsak incipiteket, hanem teljes szövegeket is tárolhatnak, a legkorábbi magyarországi szertartáskönyvekből digitális forráskiadást készíthetünk ezzel a módszerrel. Ennek a haszna kettős: egyrészt minden szöveg elérhetővé és kereshetővé válik, másrészt a rendszernek köszönhetően nyilvánvaló lesz minden funkcionális (más szövegek azonos pozícióban) és szövegi párhuzama (azonos szövegek azonos vagy különböző pozícióban, ha különbözőben, akkor melyben). Ez a kapcsolat voltaképpen egy, a kritikai kiadásokét nagyságrendekkel meghaladó, de a tervszerű anyaggyűjtés és adatfeldolgozás miatt nem véletlenszerű forrásapparátust hoz létre. Ebben az évben a szakramentáriumokat és a pontifikálékat építenénk be: az Esztergomi benedikcionálét, a Hartvik-agendát, a Szent Margit-szaramnetáriumot, a Pray-kódexet, a Veszprémi pontifikálét. Egyelőre nem teljes szöveggel, de incipitekkel és rubrikákkal rögzítenénk a Németújvári misszálét és az MR 124-es zágrábi pontifikálét. Kívánatos lenne a Deissmann 49-es és 60-as Isztambuli misszále bevitele is, de ezt egyelőre nem tudjuk megígérni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése