2009. április 9.


Ma és a következő napokban a középkori Ordinarius Strigoniensis (vsz. XIV. századi előzmények alapján 1493 és 1520 között) szerint adjuk a húsvéti szent háromnap és húsvétvasárnap szertartásainak leírását az esztergomi székesegyház ősi rítusa szerint. A könyv, mint korábban jeleztük, rövidesen kritikai kiadásban jelenik meg, ahol a jelzett rendtartások az eredeti, latin szöveg mellett angol fordításban lesznek elérhetők.

NAGYCSÜTÖRTÖK

Nagycsütörtökön, vagyis a mi Urunk, Jézus Krisztus Vacsorájának napján nem mondunk Domine labia-t, sem Deus in adiutorium-ot, sem invitatóriumot, hanem egyszerűen elkezdjük az antifónákat a maguk zsoltáraival; a zsoltárokhoz nem mondunk Gloria Patri-t nagyszombatig (még aznap sem).

A lamentációkat és az olvasmányokat egyszerűen olvassuk, áldás nélkül, és a végén prófécia módjára fejezzük be őket, és nem mondjuk az egyes olvasmányok végén, hogy Christus semel pro peccatis nostris mor­tu­us est, amint az más egyházakban szokás e három napon, hanem csak nagyszombaton fejezünk be minden olvasmányt ezzel a záradékkal, hogy tudniillik Chri­stus se­mel pro peccatis nostris mor­tuus est iustus pro iniustis ut nos offerret Deo. A responzóriumok sajátok. A laudes-antifónák (laudes) sajátok. A verzikulusok sajátok, mint a könyvben, és az utolsó responzórium visszatérése után egyszerűen elkezdjük az antifónákat a laudesből, és mindjárt következik a Benedictus-antifóna kapitulum, himnusz és verzikulus nélkül. Antifóna: Tra­di­tor autem. Zsoltár: Benedictus, Glo­ria Patri nélkül, majd megismételjük az antifónát. Ezután az ifjak kezdik: Kyrie, Christe, Kyrie, Do­mine miserere nobis; a kanonokok (domini) éneklik ezeket a verzusokat: Iesu Christe qui passurus stb. és a következőket is úgy, hogy ötször hangozzék el az ifjaktól a Kyrie eleison Christe eleison Ky­rie eleison Christe eleison Kyrie elei­son. Miután a verzusokat befejezték, a kanonokok és az ifjak is mindjárt processziót végeznek a Rex Chri­ste Factor omni­um himnusszal, és minden egyes versszak után gyermekek éneklik: Kyrie, Christe, Ky­rie, és a Szent István-templomban [Esztergom stációs temploma] fejezik be. Ezek után térden állva olvassuk a Mi­serere mei Deus secundum magnam zsoltárt Gloria nélkül. Antifóna: Chri­stus factus est pro no­bis, csöndben. Kyrie, Christe, Kyrie. Pater noster, majd az egyikük mindjárt olvassa a Respice quæsumus Domine super hanc fa­miliam tuam könyörgést, és a könyörgés végén nem mondunk Amen-t, hanem elkezdjük utána a Hymnum dicamus Do­mi­no himnuszt, visszatérve a főtemplomba, minden egyes versszak után ismételve: Kyrie, Christe, Kyrie, és a kórusban fejezzük be. Ezután térden állva elolvassuk a Deus mi­se­re­a­tur no­stri zsoltárt Gloria nélkül. Kyrie, Christe, Kyrie. Pater noster. Könyörgés: Respice quæ­su­mus, mint föntebb.

A nappali hórákban nem mondunk Deus in adiutorium-ot, hanem egyszerűen csak elolvasunk minden zsoltárt Gloria Patri nélkül, és minden egyes hóra után elolvassuk a Miserere mei zsoltárt. Antifóna: Christus factus. Kyrie, Chri­ste, Ky­rie. Pater noster. Könyörgés: Re­spice quæsumus, mint föntebb.

A kompletóriumban nem a Miserere mei Deus, hanem a Domine quid multiplicati zsoltárt olvassuk. Antifóna: Christus factus. Kyrie, Christe, Kyrie. Pater noster. Könyörgés: Re­spi­ce quæ­su­mus. Ugyanígy a következő napokon.

A misében négy magasabb rangú kanonok az előénekes (chorator), akik a sekrestyéből a püspökkel együtt vonulnak ki, már albába öltözve. Eközben az orgonán, ünnepélyesen elkezdődik a Nos autem gloriari, Glo­ria nélkül. Kyrie Cun­cti­pot­ens. Éneklünk Gloria in excelsis-t és Credo-t a krizmaszentelés miatt. Of­fer­tó­rium: Dextera Domini. Prefáció: Qui salutem humani generis. A napnak megfelelő Com­municantes, és a mise a szokásos rendben megy tovább, egészen a kánonban addig a helyig: Per quem hæc omnia. Ekkor a püspök mindjárt lejön az oltártól az asztalhoz, amelyet a krizmaszenteléshez készítettek elő, és leül az oda helyezett faldisztóriumra (pontificale). Akkor a diákonus hangosan kiáltja: Oleum in­fir­mo­rum, háromszor, mire a plebánosok egyike fekete palástban előhozza az olajat, egyszerűen vonulva, majd, miután megszenteltetett, ugyanez a plebános visszaviszi a sekrestyébe. A püspök újra fölmegy az oltárhoz, elvégzi az ostya megtörését, megadja az áldást [az itt szokásos benedictio pontificalis], és elmondván az Et pax eius-t, csönd lesz, és nem énekelnek Agnus Dei-t, sem kommúniót, míg be nem fejeződik a krizma megszentelése. Akkor, az Oltáriszentség vétele után ismét lejön, mint korábban. Amikor leül, a diákonus lecketónuson ismét kiáltja: Oleum ad san­ctum chri­sma, háromszor. Ezután baldachin (velum) alatt előhozza a krizmát és a hittanulók olaját két plebános, és a Szent István-templom két kanonokja vörös palástban előttük vonul, és énekli az O Redemptor-t addig a sorig: Ut monetur omnis sexus (azt már nem), előttük pedig égő gyertyákat visznek. Akkor előbb megszenteltetik a krizma a szokásos módon, az ott álló tizenkét áldozópap keresztjeivel [a püspökkel együtt ők is keresztet rajzolnak fölötte a szenteléskor], majd mind a tizenkét áldozópap köszönti. Akkor az olajat [a hittanulókét] hasonlóképpen megszentelik és köszöntik, mint korábban, és végül ismét ugyanazok a plebánosok tisztelettel visszaviszik, míg a Szent István-templomnak ugyanazok a kanonokjai éneklik az Ut mo­ne­tur himnuszt, mint korábban, a kar pedig mindig válaszol [a refrénnel]. Akkor a püspök fölmegy, és elmondja az Agnus Dei-t háromszor, és mindig Miserere nobis-szal, nem Do­na nobis pa­cem-mel. A kar hasonlóképpen énekli. Ezután elmondja a kommúniót, és az előénekesek is elkezdik, énekelve, a kommúniót. Erre közvetlenül következik a Calicem salutaris antifóna, énekelve. Minden antifóna, a zsoltárok Gloria Pa­tri nélkül, a Cenantibus antifóna és a Magnificat hasonlóképpen. Az oltárnál a püspök és a szent szolgálattevők (ministri) elolvassák ugyanezeket a zsoltárokat. Elolvassuk a Miserere mei Deus zsoltárt is. Antifóna: Christus fa­ctus est. Kyrie ele­i­son Christe eleison Kyrie eleison. Pater no­ster. Akkor a szolgálattevők elolvassák a Respice quæsumus könyörgést, de a püspök a posztkommúniót (complenda) olvassa, tudniillik: Re­fecti vitalibus alimentis. Végül a misét Ite mis­sa est zárja a krizmaszentelés miatt, máskülönben ugyanis nincs Ite missa est, hanem helyette a Be­ne­di­ca­mus Domino Cunctipotens, amelyet az előénekesek énekelnek.

A lábmosáshoz előbb kétszer harangozunk, majd harmadszorra kereplőzünk. Közben előkészíttetik egy asztal a Boldogságos Szűz oltára [vsz. a hajó közepe táján állt] előtt, tálcácskákkal és adományokkal (cum scutellis et oblatis), edénnyel és kancsóval (cum pelvi et lavatorio). Ezután nem öltözik be más, csak a püspök, egy diákonus, egy szubdiákonus és egy akolitus, és gyertyavivők mögött haladva [ha helyes a "præcedentibus" konjektúra; eredetileg "præcedens"] kivonulnak a sekrestyéből, és odamennek az asztalhoz, és a püspök úr az asztal végéhez áll a déli oldalról. Akkor [a szubdiákonus] mindenfajta cím nélkül, lecketónusban elkezdi a Conve­ni­en­tibus vobis in unum szentleckét, arccal kelet felé fordulva. Közvetlenül ennek befejeztével a diákonus, arccal észak felé fordulva, ünnepélyesen [ünnepi tónuson] énekli az evangéliumot, Dominus vobiscum nélkül: An­te diem festum Paschæ. Eközben a püspök úr fölövezi magát kendővel. Miután befejeződött, a kar elkezdi az An­te diem festum antifónát. Akkor a püspök, miközben a többiek segédkeznek neki, mégpedig az edénnyel a szubdiákonus és a kancsóval a diákonus, csöndben elkezdi mosni a méltóságok és az idősebb kanonokok lábát, kétfelől [összesen] tizenkettőét, megcsókolva azt. Azután visszamegy a helyére. Erre mindnyájan fölállnak, akiknek megmosta a lábát, és a rangelső megmossa a püspök lábát, míg a többiek tartják a lábát és megtörlik. Mindnyájan megcsókolják, és visszamennek a helyükre. Akkor a diákonus és a szubdiákonus segédletével mindenkinek szétosztja az adományokat (oblatæ) [vsz. konszekrálatlan kenyerek, az utolsó vacsorát megjelenítendő], énekelve a Mandatum novum antifónát, amelyre a kar így felel: Ut diligatis invicem. Azután a szolgák (satrapes) bort hoznak elő poharakban (in picariis), és ugyanők rendben szétosztják, de előbb a rangelső méltóság visz az adományokból a püspök úrnak, énekelve: Mandatum no­vum, mint korábban. Akkor, miután mindenki magához vette őket, a püspök föláll, és mondja: Ore­mus. Könyörgés, amint a könyvben. Ezek után az iskola vezetője (rector scholæ) beszédet intéz a klérushoz. Majd mindnyájan fölmennek a kórusba, elkezdve a Tellus ac æthe­ra iu­bi­lant himnuszt, és ha ez rövidnek bizonyul, mindjárt elkezdik a Diviserunt sibi antifónát. Ezalatt a püspök megmos minden oltárt, és a kar egyik fele énekli a De­us Deus meus respice in zsoltárt Gloria Patri nélkül, és a másik fele mindig válaszol a Di­vi­se­runt sibi antifónával.

Mindjárt ezek végeztével elkezdődik a kompletórium, egyszerűen [dallam nélkül]: Cum invocarem, In te Domine, Qui habitat, Ec­ce nunc, Nunc di­mittis, Gloria Patri nélkül, Domine quid multiplicati. Christus fa­ctus est. Egyvalaki mondja egyszerűen: Ky­rie eleison Christe elei­son Kyrie eleison. Pater noster. Könyörgések: Re­spi­ce quæsumus Domine stb., Ul­timo stb., Subire tor­men­tum, ezeken kívül semmi.

Fordította: F.M.

Nincsenek megjegyzések: