SZENT MIHÁLY FŐANGYAL MEGJELENÉSÉNEK ÜNNEPE (MÁJUS 8.)

Az ünnep megnevezése a középkori magyar misekönyvekben: Adventus, Apparitio, Inventio, Victoria Sancti Michaelis, régi kalendáriumokban: Szent Mihály Jelenete.

Az első jelenés 490 körül történt, amikor egy jómódú sipontói gazda a Gargano-hegy oldalában legeltette csordáját. Estére észrevette, hogy eltűnt a legszebb bikája. Hosszas keresés után megtalálta az elkóborolt állatot egy barlang szájában térdelve. Haragjában kapta az íját és rálőtt az állatra. A kilőtt nyílvessző azonban visszafordult, és végül őt sebezte meg a lábán. A fegyverrel egyébként jól bánó ember meghökkent és tanácstalanságában a püspökhöz sietett, aki a történetet hallva háromnapos böjtöt és imádságot rendelt el. A harmadik nap végén megjelent Szent Mihály a püspöknek és ezt mondta neki: „Én vagyok Mihály főangyal, és mindig Isten színe előtt állok. Ez a barlang az én szent helyem, én magam választottam; én őrzöm és vigyázok rá. Ott, ahogy szétnyílik a szikla, bocsánatot nyernek az emberek bűnei. Amit ott kértek imádságban, megkapjátok. Éppen ezért menj, és a barlangot szenteld keresztény kultuszhellyé.” A hely azonban nehezen megközelíthető és titokzatos volt, korábban pogány kultusz is folyt ott, a püspök ezért vonakodott attól, hogy engedelmeskedjék az angyal szavainak.

Bár a második jelenést hagyományosan a 492. évre teszik, egyes tudósok 662-663 közé datálják, amikor Szent Mihály megmentette az ostromgyűrűbe zárt Spiontót a longobárdoktól. A város már közel állt ahhoz, hogy megadja magát, amikor Lorenzo püspök háromnapos fegyverszünetet kért és kapott. A nép nagy bizalommal, imádsággal és böjttel Szent Mihályhoz fordult. A harmadik napon megjelent a főangyal, és teljes győzelmet ígért. Ezzel új erőt öntött a védőkbe, akik kitörtek a városból és villámlás, mennydörgés közepette elsöprő győzelmet arattak az ellenség fölött. Ez május 8-án történt.

A következő évben - hálából a győzelemért - a püspök a barlang fölszentelésére készült, amely szándékában Gelasius pápa (492-496) is megerősítette. Szent Mihály ismét megjelent, és tudtára adta, hogy ő már fölszentelte a barlangot. Ekkor a püspök hét másik főpappal, Siponto papságával és a néppel körmenetben a barlanghoz vonult, ahol sziklaoltárt találtak karmazsinvörös terítővel letakarva, rajta kereszt állt, a padozatban pedig egy gyermek lábnyomai, melyeket Mihály főangyal hagyott ott jelül. Az első szentmisét szeptember 29-én tartották a nem emberi kéz által fölszentelt, „mennyei bazilikában”.


Alleluja, alleluja. Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a harcban, hogy el ne vesszünk a félelmes ítéleten. Alleluja. A tenger megmozdult, a föld megrendült, midőn Mihály arkangyal leszállott a mennyből. Alleluja. (az ünnep szentmiséjéből)

N.E.