NAGYHETI KÉPES BESZÁMOLÓ VI.
HÚSVÉTVASÁRNAP (GYÖMRŐ, 2011 ÁPRILIS 24.)

A Triduum Sacrum Paschale véget ért, s elérkezett Urunk feltámadásának vasárnapi ünnepe. Ezt a fél napot a Szent Mihály Laikus Káptalan még Gyömrőn töltötte, hogy az ünnepi szentmisével tegye teljessé a nagyszerda este megkezdett szertartások sorozatát. A program reggel hétkor a rövidített húsvétvasárnapi prímával kezdődött, amelyben a bevezető részek a szokásosak, a himnusz elmarad, a 117. zsoltárt pedig három allelujából álló antifóna keretezi. A kapitulum, responzórium és verzikulus szintén hiányzik, helyettük a húsvéti graduále és allelúja (Haec dies és Pascha nostrum) hangzik el, amint korábban a laudesben és kősőbb a szentmisében is. (Az esztergomi ordinárius-könyv húsvétvasárnapi rubrikáit l. itt.)


A zsolozsma után becsomagultunk és rendbetettük a szállásunkat, majd kilenc órakor körmenetben vonultunk át a templomba.


A szentmise előtt húsvéti misztériumjáték (visitatio sepulcri) jelenítette meg az evangéliumban előadott történetet az asszonyok látogatásáról, az üres sírról és az angyal üzenetéről.


A sok különleges és bonyolult rítus után, amelyekre annyit készültünk és amelyeket éppen ezért nem minden izgalom nélkül végeztünk el, jó érzés volt az ünnepi szentmisében újra találkozni rendes vasárnapi liturgiáink ismerős szövegeivel és gesztusaival. Ezekben kissé megpihenve talán könnyebben tudtuk belefeledkezni a húsvéti öröm ragyogásába.


A mise után rögtön a templombelső visszarendezése következett, hiszen nem sokkal később már egy másik liturgiát kellett befogadnia.


A gyömrői napok programját a kastélyban tartott sonkás-tojásos vendégség zárta, amelyhez a gyermekek tojásfestéssel készítettek személyre szóló ajándékokat.


Ezzel a néhány életképpel véget ért a nagyheti beszámolók sorozata. Abban a reményben, hogy sikerült hasonlóan bőséges táplálékkal szolgálnunk, mi is elbúcsúzunk az olvasótól, aki idáig bizonyára már többször megnyalta az ujját.