NAGYHETI KÉPES BESZÁMOLÓ II.
NAGYSZERDA (GYÖMRŐ, 2011 ÁPRILIS 20.)

A napok liturgikus számítása általában az előző esti záró imaórától, a kompletóriumtól kezdődik, az egyházi nap ezért nem esik teljesen egybe a mai polgári időszámítás 24 órás napjával. Mivel azonban a nyugati ember életritmusa a kettő közül már sok évszázada az utóbbihoz igazodik — eszerint kel reggel és tér nyugovóra este —, célszerűbbnek látszik és a valóságnak is jobban megfelel, ha ezt a beszámolót a polgári és nem az egyházi napok szerint tagoljuk. A szent háromnap ebben az értelemben tehát nem nagycsütörtökkel indul, hanem már nagyszerda éjjel megkezdődik a következő nap első óráiból elővételezett virrasztó zsolozsmával.

Amint az előre közölt programban meghirdettük, a káptalan együtt ünneplő tagjai és a hozzájuk csatlakozók nagyszerda délután érkeztek meg Gyömrőre, a Teleki kastélyba. A szállás elfoglalása és a templom berendezése után rögtön kezdetét vette a nagyheti liturgiák sorozata a nagycsütörtöki sötét zsolozsma (matutínum és laudes) elimádkozásával. Az elmúlt években, amikor még nem volt lehetőségünk az összes szertartás elvégzésére, ez az imaóra jelentette számunkra a teljes nagyheti liturgiát (l. pl. a két évvel ezelőtti képeket), most viszont — mintegy hosszú pusztai vándorlás után — a beteljesült ígéret nyitányává és bejáratává vált (l. a fenti képet a cím előtt). A három sötét zsolozsma egyébként felépítésében és rítusaiban pontosan megegyezik, egyedül szövegeik és a hozzájuk tartozó dallamok különböznek az adott nap szerint. A szertartások rubrikális leírását a római úzus alapján (a szükséges esztergomi kiegészítésekkel) már egy 2008-as bejegyzésünkben közöltük, később pedig a zsolozsma teljes szövegkönyvét közzétettük. Ez az anyag a másik két sötét zsolozsmával kiegészítve most végül egyetlen közös kiadványban jelent meg, amelyet folyamatosan használtunk a szent háromnap alatt.

Az alábbi képek elsősorban az előkészületeket örökítik meg, magát a zsolozsmát mindössze két felvétel képviseli. Nyitánynak azonban ennyi is elég; a teljes mű nemsokára következik.

UTAZÁS A SZOMBATI SZENTKÚTI ZARÁNDOKLATRA

Ezúton hirdetjük, hogy a jelentkezők alacsony számára való tekintettel a most szombati, május 14-i szentkúti ünnepélyes főpapi szentmisére mégsem tudunk különbuszt rendelni. Azonban mégis jó lenne, ha azok a zarándokok, akik nem önállóan, gépkocsival, hanem tömegközlekedéssel terveznek Szentkútra utazni, együtt utaznának és érkeznének a kegyhelyre.

Ezért javasoljuk, hogy a zarándokok következő módon utazzanak Szentkútra (ez egyébként a tömegközlekedéssel való lejutás legegyszerűbb és legolcsóbb módja):

A Budapest Stadionok pályaudvarról május 14-én 7:40 perckor indul egy menetrend szerinti járat Mátraverebélyre. Ez a busz 8:59-kor érkezik meg a "Mátraverebély eszpresszó" megállóba, ahonnan kb. 2-3 kilométer sétára van a kegyhely. Ezt az utat esetleg együttesen, gyalogosan is megtehetnénk, de az előzőleg már autóval leérkezett résztvevők autókkal fogják várni a megállóban a busszal érkezőket, hogy igény, szükség vagy rossz idő esetén a kegyhelyre szállítsák őket. Mindenképpen biztosítani fogjuk, hogy azok a busszal érkező zarándokok, akik nem szeretnék gyalogosan megtenni az utat, gépkocsival eljuthassanak a kegyhelyhez. (Emiatt tehát kérjük, hogy senki se maradjon otthon.)

Kérjük a többi autóval érkező résztvevőt is, hogy lehetőség szerint segítsen a busszal érkezők szükség szerinti szállításában úgy, hogy 9:00-kor útba ejti a mátraverebélyi „Eszpresszó” buszmegállót. Amennyiben ilyen módon tudnak segíteni, kérjük, jelezzék a kissbertalan@altart.hu címen.

Az előzetes hirdetésnek megfelelően a zarándoklat programja a következőképpen alakul:

— a kegyhelyre érkezés után a zarándokok fogadása (szenteltvízhintéssel és a búcsúfeltételek kihirdetésével), majd bevonulás a templomba.

— 10.45 tercia

— 11.00 ünnepélyes főpapi szentmise

— a szentmise után szabad program az étkezés (otthonról hozott elemózsiából), egyéni devóció vagy séta számára

— ezután litánia a templomban

— Hazautazás. A visszaút az odaúthoz hasonlóan történik. Egészen este 7 óráig minden órakor indul vissza buszjárat Budapestre, de az autósok bizonyára fel tudják ajánlani, hogy az autóikban maradt szabad helyeken többeket Budapestig is elvigyenek.

Elnézést kérünk azoktól, akik remélték, hogy különbusszal, szervezett módon tudnak a kegyhelyre utazni, de mivel nem történt elég jelentkezés a különbuszra, ezért csak igen magas (sokezer forint) személyenkénti ár mellett tudtuk volna megoldani.

A csupán néhány héttel ezelőtti nagyheti szertartásaink a hatalmas lelki élményen túl a hívek számára is igen komoly erőfeszítést és áldozatokat jelentettek, és emiatt némiképp szerencsétlenül alakult a szentkúti zarándoklatnak a nagyhéthez ilyen közel eső időpontja. Azonban olyan, jelentőségteljes eseményről van szó, amely tavaly sokak számára jelentett felemelő élményt, ugyanakkor, ha az elindult hagyományt évről évre folytatjuk, (a rendszeres bérmáláson kívül) ezek a zarándoklatok jelentik káptalanunk és a régi rítushoz kötődő minden magyar hívő számára a liturgia legteljesebb formájában való részvétel lehetőségét. A püspök ugyanis, mint a tavalyi zarándoklat hirdetésében is olvashattuk, „a papi méltóság teljességét birtokolja”, és ezért „az Egyház gyakorlatában mindig is a püspöki liturgia jelentette az elsődleges mintát, amely a legtisztábban jeleníti meg Isten népének tagolt, rendezett működését a szent cselekmény során”. Ezenfelül Varga Lajos püspök úr ezen, immár második alkalommal megtartott szentmiséjén kívül Magyarországon a liturgikus reform óta magyar püspök nem mutatott be ünnepélyes pontifikális szentmisét.

Éppen ezért reméljük, sőt kérjük is, hogy aki csak teheti, vegyen részt velünk a szombati zarándoklaton.

NAGYHETI KÉPES BESZÁMOLÓ I.
VIRÁGVASÁRNAPI SZERTARTÁSOK (BUDAPEST, 2011 ÁPRILIS 17.)

Isten kegyelméből idén áprilisban végre megtarthattuk a nagyhét összes jelentős szertartását a hagyományos római rítus szerint. Az 1969/70-es liturgikus reform óta ez volt az első alkalom, hogy Magyarországon ismét megelevenedtek a húsvéti misztérium közösségi megélésének ezek az ősi formái, ezért nem túlzás történelmi jelentőségű eseményről beszélnünk. Nem véletlenül hangsúlyozzuk a közösségi jelleget sem: XVI. Benedek pápa Summorum Pontificum motu propriója ugyanis a 2. cikkelyben megtiltja a magánmisék végzését a szent háromnap folyamán, ezeket a szertartásokat tehát csak a néppel együtt, hívek valamely közösségében lehet ünnepelni. Ezt a közösséget a jog nem határozza meg, ezért súlyosan tévednek azok, akik annak fogalmát az Ecclesia Dei Pápai Bizottság által létrehozott vagy elismert intézményekre korlátozzák, azt állítva, hogy ezért a mi szertartásaink „szabálytalanok” lettek volna. Maga a közösség részünkről már hosszú ideje adott, hiszen a Szent Mihály Laikus Káptalan 2004 óta, a hozzá kapcsolódó hívek csoportja pedig legkésőbb 2007 novembere óta folyamatosan létezik. Szertartásainkra teljesen jogszerűen, az illetékes plébános és megyéspüspök engedélyével került sor.

Az első régi rítusú nagyhét fontos állomás a káptalan történetében, amelynek liturgikus tevékenysége ezzel vált teljes körűvé. Ezért és a hazai úttörő jelleg miatt szeretnénk róla részletesen megemlékezni: először a megszokott fényképes beszámoló műfajában, később pedig, miután a videófelvételek feldolgozása befejeződik, mozgóképek segítségével is. Reméljük, hogy akik ezeket a bejegyzéseket végigtanulmányozzák, hiteles képet kapnak arról a gazdagságról, amellyel a hagyományos római liturgia — bizonyos pontokon annak esztergomi változatában — megjeleníti és kifejezi az emberi nem megváltásának legnagyobb misztériumait. Reméljük, hogy látni fogják, hogyan élnek és hatnak ezek a rítusok önmagukban és az őket megélő közösségben. S reméljük, hogy éppen ezért belátják, mindennek helye van, sőt értelme és haszna van az Egyház mai életében.

* * *

A nagyhét eseményeit a virágvasárnap vezeti be, amelynek liturgiája Jézus jeruzsálemi bevonulását, szenvedésének megkezdését ünnepli. Ezeket a szertartásokat a vasárnapi szentmiséinknek otthont adó Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony-főplébánián tartottuk meg, amelynek frissen felújított környezete a korábbiaknál méltóbb helyszínt biztosított a liturgia első felét lezáró pálma-, ill. barkaágas körmenetnek.


A virágvasárnapi szertartások két fő részre oszlanak: az ágak megszentelésére, amelynek formája egy kánon és átváltoztatás nélküli ún. szárazmise (missa sicca), valamint a tulajdonképpeni szentmisére. A kettő között foglal helyet a megszentelt ágakkal végzett körmenet az Úr bevonulásának emlékére, amely a szentmise — és a benne elhangzó passió — előkészítéséül is szolgál.

A hívek a templomban gyülekeznek, s itt foglal helyet a körmenet lezárásában fontos szerephez jutó gyermekkórus is. Ezt a különleges szolgálatot a Budai Ferences Énekes Iskola tanulói, idén az 1. A és a 2. A osztályok összesen 44 diákja látta el (zenei osztályfőnökök: Semlyénné Menus Gabriella és Várföldi László), akiket a Szent István Énekes Iskola 20 fős kórusa egészített ki (Czifra Orsolya és Patai Péter vezetésével).


A barkaszentelési szertartás a bevonulás után Aspergesszel kezdődik. Az oltáron álló kereszt és a külön asztalra készített ágak lepellel vannak eltakarva. Az introitus helyén elhangzó Hosánna fílio David antifónát könyörgés, majd szentlecke (Ex 15, 26; 16, 1—7) követi, amely a zsidó nép pusztai vándorlásáról és az Úr által küldött mannáról szól, a szertartáshoz pedig szimbolikusan azzal a részletével kapcsolódik, amely az Elimben található tizenkét forrásról és hetven pálmafáról emlékezik meg. Ezután a szkóla graduálét énekel (Collegérunt pontífices), majd következik a virágvasárnapi bevonulás evangéliuma (Mt 21, 1—9).


A szárazmise a könyörgéssel, a prefációval és a Sanctusszal folytatódik, a kánon helyét azonban a leckeoldalon elhangzó öt könyörgés foglalja el. Ezek végeztével a pap meghinti a barkákat szenteltvízzel és megfüstöli őket. Itt következik a hatodik könyörgés, amely után a celebráns az áldoztatórácsnál kiosztja a megszentelt ágakat, miközben a szkóla az ágakról és a földre terített ruhákról szóló Púeri Hebraeórum antifónákat énekli. Végül az egyik ágat a körmeneti keresztre kötik, majd a pap az utolsó könyörgést elvégezve felveszi az oltárra neki odakészített pálmaágat, és a Procedámus in pace! felszólítással útjára indítja a körmenetet.


A körmenetben elöl halad a tömjénvivő, őt követi a szertartó a kereszttel, mellette a két gyartyavivő, utánuk az énekesek (a gyermekek és a szkóla), majd a pap, s végül a hívek, barkákkal a kezükben. A mi körmenetünk a templomból az északi mellékajtón vonult ki, jobbra fordulva áthaladt a felújított piarista ház boltívei alatt, balra kanyarodva megkerülte az épületet, majd a Március 15-e téren keresztül tért vissza a templom főkapujához. Az énekesek eközben az Ante sex dies, a Cum audísset pópulus, a Fulgéntibus palmis és a Cum appropinquáret Dóminus antifónákat énekelték, amelyek között az Üdvünknek boldog ünnepe népének versszakai hangzottak el.


Amikor a körmenet visszaér a templom főkapujához, az előénekesekként szereplő gyermekek bevonulnak rajta, a pap viszont az asszisztenciával és a néppel megáll előtte. Az ajtót becsukják, a kereszt és a gyertyák kint maradnak. A pap középre áll, két oldalán a szkóla tagjaival, és kezdetét veszi a Glória, laus et honor himnusz éneklése. Ennek verseit a gyermekek a templomban éneklik, a refréneket pedig a kint állók felelik rá. Az utolsó versszakot követően a szertartó a kereszt alsó részével megüti az ajtót, az kinyílik, és mindnyájan bevonulnak az Ingrediénte Dómino antifónát énekelve.


A szentmise a lépcsőimával kezdődik (Iudica zsoltár nélkül), amely alatt a szkóla a Dómine, ne longe fácias introitust énekli. A szentleckében (Fil 2, 5—11) Szent Pál Krisztus megalázkodását és önkiüresítését állítja példaként a hívek elé, ezt követi a graduále (Tenuísti manum).


A virágvasárnapi szentmise egyik csúcspontja a Deus, Deus meus kezdetű traktus, amely az Úr által a keresztfán is imádkozott 21. zsoltár zenei feldolgozása (a szöveg jelentőségéről és egyik konkrét verséről l. egy korábbi írásunkat). Ezt az igen hosszú és kidolgozott tételt egyetlen szólista kezdi előadni, akihez versenként mindig újabb énekes csatlakozik, míg végül az utolsó verset már az egész szkóla énekli. A traktus — a graduáléhoz hasonlóan — biblikus (ószövetségi) olvasmánynak számít, amelyet a pap és az asszisztencia ülve hallgat végig.


A traktus után hangzik el Krisztus Urunk kínszenvedése, ezen az ünnepen a Máté-passió szövegével. A celebráns az evangéliumi oldalon, a misekönyvnél énekli Jézus szavait, az Evangélista és Pilátus az oltárlépcsőkön áll, mindhárman észak felé fordulva. A hívek és a szolgálattevők ezalatt barkát tartanak a kezükben. A passió utolsó szakaszát (Mt 27, 62—66) a pap evangélium gyanánt, az ennek megfelelő tónusban egyedül énekli, tömjénezéssel, de akolitusgyertyák nélkül.


A szentmise ezután a megszokott rend szerint zajlik. Az alábbi képeken ennek egy-egy elemét: a fölajánlás rítusát (bor és víz betöltése), a prefációt, az Úrfelmutatást és a záróáldást láthatjuk.


A beszámoló végén szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak, akik e hosszú szertartás egészének vagy egyes részleteinek előkészítésében és megünneplésében segítségünkre voltak. Külön köszönjük az énekes gyermekek szolgálatát, s reméljük, hogy jövőre is viszontláthatjuk őket tanáraikkal és szüleikkel együtt.

ISMÉT ZARÁNDOKLAT ÉS FŐPAPI SZENTMISE SZENTKÚTON

Tavaly hagyományteremtő szándékkal tartottuk meg a régi római rítushoz kötődő hívek zarándoklatát nemzeti kegyhelyünkre, Mátraverebély-Szentkútra, amelynek csúcspontja az Excellenciás és Főtisztelendő Dr. Varga Lajos váci segédpüspök úr által pontifikált ünnepélyes szentmise volt (történelmi jelentőségű eseményről volt szó, hiszen a liturgikus reform óta első ízben celebrált magyar püspök magyar területen, magyar hívek számára ünnepélyes pontifikális formában szentmisét). A tavalyi emlékezetes, felemelő és kegyelmekben gazdag zarándoklat után tehát Fr. Kálmán Peregrin OFM kegyhelyigazgató úr támogatása mellett elhatároztuk, hogy évente elzarándoklunk Szentkútra, és a zarándoklatot lehetőleg minden évben pontifikális szentmisével ünnepeljük meg, amelybe Varga Lajos püspök úr is szívesen beleegyezett.

Idei zarándoklatunkat május 14-én, szombaton tartjuk, amelynek keretében 11 órakor kerül majd sor a Varga Lajos püspök úr által bemutatott ünnepélyes főpapi szentmisére.

A kegyhelyre idén is különbusszal mennénk, amely szombat reggel indulna Budapestről. A zarándoklat programja a tavalyihoz hasonlóan alakul majd:

— 7.45: A Budapestről autóbusszal induló zarándokoknak találkozó a Hősök terén, a Szépművészeti Múzeum előtt, utazás Kányáspusztáig, közben imádságos-énekes ájtatosság (húsvéti és máriás énekek, rózsafüzér, fölkészülés a szentmisére).
— 9.30: Kányáspusztán zarándokok fogadása, onnan (jó idő esetén) gyalogos bevonulás (kb. másfél kilométer, de azokat, akik nem tudnak gyalogolni, a busz továbbviszi Szentkútra), Szentkúton megérkezés, szenteltvízhintés, búcsúfeltételek kihirdetése, beköszönő ima a kegytemplomban, gyónási lehetőség.
— 10.45: Magyar nyelvű tercia (délelőtti zsolozsma) éneklése a gyülekezettel, miközben a püspök úr a sekrestyében beöltözik.
— 11.00: Pontifikális nagymise (a szertartás követéséhez és az énekbe való bekapcsolódáshoz füzetet nyomtatunk).
— 14.00: Ebédszünet (a zarándokok mindenképpen hozzanak magukkal hideg élelmet, mert a kegyhelyen nincs vásárlási és étkezési lehetőség).
— 15.00: Magányos imádság, lehetőség kötetlen beszélgetésre, sétára.
— 16.30: A budapesti buszos zarándokok indulása hazafelé, várható érkezés a Hősök terére kb. 18 órakor.

A mise utáni (délutáni) program még némiképp módosulhat, valamint rossz idő esetén (mint tavaly) a busz egészen a kegyhelyig viszi a zarándokokat. A meggyengült kegyoltár restaurálásának munkálatai miatt a kegyképet jelenleg nem a szentélyben, hanem egy külön helyen helyezték el, így a hagyományos oltárkörüljárás idén nem lehetséges, a kegyképhez azonban természetesen ideiglenes helyén is el lehet zarándokolni.

Örülnénk, ha mindazok, akik országszerte kötődnek a liturgia hagyományos formájához, minél nagyobb számban részt tudnának venni a zarándolaton.

Kérjük, hogy részvételi szándékukat jelezzék a következő e-mail címen: k i s s b e r t a l a n @ a l t a r t . h u
vagy a most vasárnapi szentmise után a sekrestyében.

Kérjük továbbá, hogy a jelentkezést legkésőbb MÁJUS 8-ig jelezzék, hogy az autóbuszt le tudjuk foglalni. Ugyancsak kérjük, hogy a nyomtatandó füzetek számának megállapítása érdekében azok is jelentkezzenek, akik esetleg nem autóbusszal, hanem külön úton szeretnének érkezni a zarándoklatra.

Tele busz esetén az útiköltség fejenként 1600 Ft/fő, kevesebb résztvevő esetén az összeg magasabb (végleges információt a jelentkezés lezárultával tudunk nyújtani az útiköltségről).

A tavalyi zarándoklat hirdetésében olvasható Földváry Miklós Istvánnak a pontifikális mise jelentőségéről a Szentkút c. újságban megjelent írása. A tavalyi zarándoklatról készült képes beszámolónk itt, itt és itt találhatók.