2010. március 23.

PONTIFIKÁLIS SZENTMISE A NEMZETI KEGYHELYEN

Amint a vízkeresztkor közzétett, éves tervezetben hirdettük, szűk három hét múlva, április 10-én, szombaton délelőtt 11 órakor ünnepélyes főpapi szentmisét celebrál a hagyományos római rítus szerint Varga Lajos váci segédpüspök úr Szentkúton. Az esemény jelentőségéről a Szentkút című újság „Meghívó” rovatába írt, rövid cikket alább mellékeljük. Annak idején kértük, hogy mindazok, akik országszerte kötődnek a liturgia ezen formájához, igyekezzenek részt venni a zarándolaton. Ha célszerűnek és szükségesnek látszik, a budapesti, illetve Budapest-környéki híveknek autóbuszt rendelünk. Ennek érdekében kérjük, hogy részvételi szándékukat jelezzék a blog jobb oldali sávjában megtalálható elektronikus levélcímen („Kapcsolat”) vagy legkésőbb személyesen a virágvasárnapi szentmise után a Belvárosi templom sekrestyéjében (a virágvasárnapi szertartás fél 3-kor kezdődik!). Ha legalább 40 fős csoportot sikerül szerveznünk, az útiköltség fejenként kb. 1500 Ft-ból fedezhető. Az indulást a kora reggeli órákra lenne célszerű időzíteni, hogy a zarándokok szentmise előtti imádságába már hamar bekapcsolódhassunk; megfelelő időzítés esetén a zarándoklat utolsó szakaszát esetleg gyalog járhatjuk végig. A napot liturgikus értelemben a káptalan rövid, póthúsvéti matutínuma fogja zárni. Nagy könnyebbség lenne, ha a Budapesttől távolabbról érkező zarándokok részéről is közölnék a szervezők, hogy hozzávetőlegesen hány résztvevőre számítanak, mert ennek arányában készítjük majd elő a miséhez és a zsolozsmákhoz szükséges nyomtatványokat.

_________________________

A HAGYOMÁNYOS RÓMAI RÍTUS HÍVEINEK SZENTKÚTI ZARÁNDOKLATA

2010. április 10-én, a húsvét nyolcadába eső, ún. fehérszombaton Excellenciás Varga Lajos váci segédpüspök úr a hagyományos római rítus ünnepélyes, pontifikális formájában mutatja be a szentmisét a szentkúti kegytemplomban. A szertartás több szempontból is történelmi jelentőségű.

Mivel a papi méltóság teljességét a püspök birtokolja, az Egyház gyakorlatában mindig is a püspöki liturgia jelentette az elsődleges mintát, amely a legtisztábban jeleníti meg Isten népének tagolt, rendezett működését a szent cselekmény során. Valójában ezt az ünnepélyes, püspöki liturgiát alkalmazza, egyszerűsíti bármely más szertartásrend, nem pedig az egyszerűbb, megszokott liturgia válik díszesebbé, bonyolultabbá a püspöki szertartásrendben. Így minden alkalom, amikor a klérus és a gyülekezet püspöke vezetésével mutatja be a szentáldozatot, kiváltságos esemény az Egyház életében.

Különösen szembeötlik ez a római rítus hagyományos (ún. rendkívüli vagy „trienti”) formájában, amelyet a nyugati egyház a II. Vatikáni Zsinatot követő reformokig gyakorolt, és amely érzékelhető közösséget teremt köztünk és e rítusban nevelkedett őseink, szentjeink között. Jóllehet ez a liturgikus forma mára háttérbe szorult, Őszentsége XVI. Benedek pápa kijelentette: érvényességét soha el nem vesztette, és kívánatos, hogy minél többen újra fölfedezzék a szépség és igazság benne rejlő bőségét.

Mindez a korábbi évtizedekben nem volt ilyen egyértelmű. Egyesek az engedetlenség jelét látták a régibb liturgikus hagyományhoz való ragaszkodásban, és valóban: ez az elkötelezettség fájdalmasan sokakban összekapcsolódott az új liturgiát végző katolikusok, így az egyházi elöljárók, köztük a püspökök, sőt a pápa éles bírálatával, a velük való közösség megtagadásával. Voltak és vannak azonban számosan, akik mindig tisztelettel és szeretettel viszonyultak főpásztoraikhoz és — sokszor nehézségek árán — hűségben és engedelmességben keresték a módját annak, hogy fönntartsák és másokkal is megosszák a római liturgia évezredes kincseit.

Közéjük tartozik a magyar liturgikus megújulási mozgalom keretei közt született Szent Mihály Laikus Káptalan, a hagyományos római rítus ma legnagyobb, szervezett hazai közössége, amely Budapesten 2007 óta heti rendszerességgel biztosítja e liturgia lehetőség szerinti legteljesebb, legünnepélyesebb végzését, és amely a szentkúti szentmise énekes- és oltárszolgálatát is ellátja majd. Éppen ezért különös öröm volt számunkra, amikor 2008 végétől kezdve havonként Varga Lajos püspök úr nyilvánosan vállalta a hagyományos szentmise bemutatását Vácott. Teljes, pontifikális szentmisét azonban évtizedek óta nem végzett magyar püspök határainkon belül, így az elkövetkezendő alkalom ünnepélyes megnyilvánulása lesz a magyar egyházvezetés és a hagyományos rítus hívei kölcsönös bizalmának.

Földváry Miklós István

Nincsenek megjegyzések: