Nagyhét | Előkészítő lelkinap és részletes hirdetés

Kovács Ervin Gellért OPraem atya 2014. április 5-én, szombaton nagyböjti lelkinapot tart, melynek témája: a szent háromnap (triduum sacrum). A lelkinap 9 órakor kezdődik szentmisével a pesti ferences templomban, majd azt követően Gellért atya elmélkedéseket tart a Szent Ferenc közösségi teremben (Budapest V., Ferenciek tere). Minden érdeklődőt szeretettel várunk a lelkinapra, mely délután fél 2 körül ér majd véget.

Régi rítusú nagyhét, 2014
———————————
BUDAPEST—GYÖMRŐ
ÁPRILIS 16. — 20.

Amint azt már korábban hirdettük, az előző évekhez hasonlóan idén is Gyömrőn ünnepelhetjük a nagyheti szent háromnapot, melynek szertartásait a Nepomuki Szent János-öregtemplomban tartjuk. A szállást és az étkezést a korábbiakhoz hasonlóan az egykori Teleki-kastélyban tudjuk biztosítani, a templomtól néhány percre, csöndes, parkos környezetben. Azoknak, akik szeretnék a szent háromnapot velünk együtt Gyömrőn eltölteni, a húsvéti ünnepek programját követően alább teljes körű tájékoztatás nyújtunk a szállás és étkezés feltételeiről és költségeiről.
     Szeretnénk újfent hangsúlyozni, hogy a szent háromnap az egész egyházi év lényege és éltető középpontja. Szomorú tény, hogy ez katolikus hívek sokaságában mindmáig nem tudatosult, a liturgikus katekézis erőfeszítései ellenére. A szent háromnap szertartásait Magyarországon, sőt az egész térségben egyedül Gyömrőn végzik a hagyományos római liturgia szerint, sokak komoly és odaadó munkájának köszönhetően. Gyömrő Budapestről könnyen, fél óra alatt megközelíthető, a szervezők pedig mindent elkövetnek annak érdekében, hogy az odajutást minél zökkenőmentesebbé tegyék. A szállás és az étkezés lehetőségén kívül tudnak segíteni például a vasútállomás és a templom közötti közlekedésben is. Azt szeretnénk, hogy a vélt gyakorlati nehézségek senkit ne riasszanak el azok közül, akik máskülönben akár a teljes nagyhéten, akár csak egy-egy nap szertartásain részt vennének. Kérdéseikkel, kéréseikkel bizalommal forduljanak hozzánk a szentmisék után, vagy internetes levélcímünkön (clsmainfo[kukac]gmail.com). 
     Három évvel ezelőtti közleményünkből részletesen tájékozódhatnak a szertartások helyszínéről, a szálláshelyről, ezek megközelíthetőségéről és a napirend alapszerkezetéről. Javasoljuk ezek áttekintését. Az eddigi gyömrői nagyheti szertartásokról bőséges, gazdagon illusztrált beszámolót tettünk korábban közzé több részletben. Mivel idén is — kisebb eltéréssel — nagyjából ugyanígy fog zajlani minden, a program kiegészítéseként belinkeljük az egyes napokról szóló 2011-es beszámolókat, hogy aki szeretné, ezek alapján is tájékozódhasson. 
     A Gloria.tv-n hozzáférhető a a teljes idei nagyhét és a húsvéti ünnepek tervezett programja a megfelelő időpontokkal és helyszínekkel. 

———————————

Szállás

A kastély épületében a szállás költsége éjszakánként és fejenként 1 500 Ft. Természetesen lehetőség van arra is, és erre buzdítani is szeretnénk, hogy aki csak rövid időre tud lejönni, csupán egyik vagy másik éjszakára kérjen szállást. Különösen indokolt lehet ez a nagyszombatról húsvétvasárnapra virradó éjszaka.

Étkezés
Ami az étkezést illeti, csütörtökön, pénteken és szombaton a böjti időszaknak megfelelő, hústalan étkezéseket tervezünk rendelni (nagycsütörtöktől nagyszombatig: reggeli, meleg ebéd (két fogás), vacsora. Ebéd: egy adag ára 900 Ft. A reggeli és vacsora 350-350 Ft-ba kerül, mindkettő magában foglal két zsömlét, egy kis vajat, illetve naponta változóan adag tojást vagy sajtot/kefirt/joghurtot/körözöttet stb., egy böjtös reggelinek-vacsorának megfelelő mértékben.
     Az első közös étkezés tehát a nagycsütörtök reggeli, a nagyszerdán érkezők az aznapi étkezésüket legyenek szívesek otthonról megoldani. Utolsó közös rendelt étkezésünk a nagyszombati vacsora. Másnap, vasárnap az immár hagyományosnak tekinthető módon ünnepélyes húsvéti vendégséget szeretnénk rendezni a szálláson a hazaindulás előtt sonkával-tojással és borral, ehhez ki-ki hozzájárulhat, amivel tud.
     Mindazok, akik egyéni módon kívánják megoldani étkezésüket, illetve eltérő igényeik vannak, a közelben található boltban tudnak vásárolni maguknak. Hűtési lehetőség van bőven, több étkezésre is be lehet vásárolni. Ezt az utóbbi esetben mindenkinek magának kell megoldania, mivel közös ételbeszerzést nem tervezünk.

Teljes költség 
Az 1 főre eső teljes költség a nagyhéten szállással és az összes étkezéssel együtt, ha valaki minden étkezést kér és négy éjszakát tölt a szálláson, 10 800 Ft. 

Befizetés és jelentkezés
Mivel a szállás- és étkezésigényeket pontosan le kell adnunk legkésőbb egy héttel a beköltözés előtt, kérjük, legkésőbb feketevasárnapig (április 6.) adják le a jelentkezésüket. A megfelelő költségeket a számlaszámunkra (Csontos Gergely [CLSMA], AXA Kereskedelmi Bank Zrt. 17000019-12263493) való átutalással fedezhetik (a „Közlemény” rovatban a „Nagyhét” szó feltüntetésével), illetve befizethetik a belvárosi szentmisék után a sekrestyében. A szállásfoglalás és az ételrendelés miatt a befizetéseket is kérjük legkésőbb feketevasárnapig elintézni.
     FONTOS! Akinek a teljes összeg befizetése valami okból nehézségekbe ütközik a megjelölt határidőig, jelezze bátran a clsmainfo[kukac]gmail.com e-mailcímen, találunk megoldást. Senki ilyen okból el ne maradjon a nagyhétről! Ugyancsak erre az e-mailcímre várjuk a jelzést, ha valaki mások részvételének támogatására szeretne adományt adni. 

     A jelentkezéseket az alábbi online jelentkezési lap kitöltésével lehet véglegesíteni, az igényelt szállás napjainak és az étkezések adagszámának pontos feltüntetésével: 

Jelentkezési lap 

Szent József ünnepe

Március 19-én, szerdán ünnepeljük Szent József, Mária tisztaságos jegyese, az egyetemes egyház védőszentjének ünnepét, a szokott módon, énekelt szentmisével (missa cantata), a Váci utcai Szent Mihály-templomban, 17 órai kezdéssel.

Régi rítusú nagyhét, 2014

A gyömrői Nepomuki-öregtemplom, a nagyhétre felkészítve

Idén, anno Domini 2014 is a beváltnak mondható rendszerben, helyszínen és keretek között, Gyömrőn tarthatjuk meg, immár negyedik alkalommal a régi rítusú esztergomi nagyhetet, a Nepomuki Szent János titulusát viselő öregtemplomban, s a hajdani református kegyúri család, a Telekiek volt kastélyában megszállva.

     Még a szervezési konkrétumokat tartalmazó hirdetés előtt szeretnénk időben emlékeztetni mindenkit, aki tervezi, hogy a nagyhét egészén vagy egy részén jelen lesz, hogy idén a nagyhét a szokott menetrendet alapul véve a következőképpen alakul:

• április 16. | NAGYSZERDA — délután érkezés a helyszínre, este 21 órakor a nagycsütörtöki sötét zsolozsmával kezdetét veszi a szent háromnap; 
• április 17. | NAGYCSÜTÖRTÖK;
• április 18. | NAGYPÉNTEK;
• április 19. | NAGYSZOMBAT;
• április 20. | HÚSVÉTVASÁRNAP — a reggeli húsvétvasárnapi mise és a búcsúvendégség után hazaindulás.

     Ezekkel a dátumokkal érdemes számolnia tehát annak, akinek szükséges előre terveznie, hogy szabaddá tehesse magát az érintett napokon, és részt vehessen a legfontosabb ünnepen és a legfontosabb közös ünneplésben.
     Aki már előre biztosan tudja, hogy az egész hétre vagy valamely napokon jönni kíván, kérjük, jelezze előzetes részvételi szándékát a clsmainfo[kukac]gmail.com e-mail címen (vagy a belvárosi misék előtt és után a sekrestyében), hogy a létszámot illetve egyebeket nagyjából előre kalkulálhassuk. Előzetesen jelentkezni folyamatosan lehet, a végleges, már pontos adatokkal szolgáló majdani meghirdetésig is.

     Várható költség: a szállás-étkezés díja a teljes időre (szerda-vasárnap) 1 főre kb. 10 000 Ft az eddigiek szerint, erre lehet számítani. Fontos: akinek a szállás-étkezés kifizetése valami okból nehézségekbe ütközne, jelezze bátran a clsmainfo[kukac]gmail.com e-mailcímen, találunk megoldást. Senki ilyen okból el ne maradjon a nagyhétről! Ugyancsak erre az e-mailcímre várjuk a jelzést, ha valaki mások részvételének támogatására szeretne célzott adományt adni. 

     A nagyhét szertartásai természetesen nyilvánosak, minden érdeklődőt, aki akár egyes napokon, egyes szertartásokra, akár a hét folyamán végig jönni kíván, szeretettel látunk!

Recessus altaris

Atyámfiai!

A mai napon van a tizedik évfordulója annak, hogy 2004 nagyböjt első vasárnapjának előestéjén elimádkoztuk az első esztergomi rítusú matutínumot a Keleti Károly utcai Krisztus Király-templomban, és ezzel kezdetét vette az a tevékenység, amely a Szent Mihály Laikus Káptalan keretei közt kapott tartós formát.
     A mai naptól, 2014 nagyböjt első vasárnapjának előestéjétől fogva a gödöllői premontrei templomban is megkezdődnek a heti rendszerességgel celebrált, hagyományos latin rítusú szentmisék.
     Én magam ezzel családommal együtt visszavonulok a budapest-belvárosi szentmisék liturgikus szolgálatából. Döntésünk hátterében számos gyakorlati és személyes tényező, kedvező és kedvezőtlen fejlemény áll, amelyekről többekkel beszélgettem, többeknek írtam már, és amelyeket szívesen megosztok bárki érdeklődővel ezután is.
     Nyilvánosan csak annyit tartok fontosnak elmondani, hogy ha nem lennék meggyőződve arról, hogy az, amit 10 éve kezdeményeztem, a Gondviselés oltalmában áll, megfelelő emberek kezében van és jó irányba fejlődik tovább, nem tenném meg ezt a lépést.
     Ego plantavi, Apollo rigavit, sed Deus incrementum dedit. Itaque neque qui plantat, est aliquid, neque qui rigat, sed qui incrementum dat, Deus. — Én plántáltam, Apollo öntözte, de az Isten adta a növekedést. Azokáért sem aki plántál, valami, sem aki öntöz, hanem aki növekedést ád, az Isten. (1K 3,6—7)

Földváry Miklós

Időszerű olvasnivaló | „Íme, kivettetel e napon…”

Isten megfeddi Ádámot és Évát az ősbűn után (a háttérben kérub űzi ki őket a paradicsomból),
érdemes megfigyelni az Atya püspöki ornátusát. Forrás: Oxford, Bodleian Library MS. Douce 276, fol. 2v;
16. századi hóráskönyv, valószínűleg a beauvais-i egyházmegyéből (Franciaország)

Cikksorozatunkban az egyházi év időszakaihoz, eseményeihez, fordulópontjaihoz kötődő hosszabb olvasmányokat ajánlunk ízelítővel, majd a teljes változatra mutató linkkel. A sorozat első darabja FÖLDVÁRY Miklós 2013-as folyóiratcikke (Íme, kivettetel e napon…: A nyilvános vezeklők kiűzésének és visszafogadásának rítusa), megjelent az Ókor XII. évfolyamának 1. számában (83—90. o.):

—————————

Íme, kivettetel e napon…

A nyilvános vezeklők kiűzésének és visszafogadásának rítusa 

TÖRTÉNELMI HÁTTÉR
A gyónás nem az egyetlen és nem is a legeredetibb módja a keresztény (katolikus) bűnbánattartásnak. Habár régóta nem gyakorolták már, a liturgikus könyvek egészen a Pontificale Romanum 1961-es reformkiadásáig megőrizték egy másik lehetőségnek, a kánoni bűnbánatnak legalább rituális emlékezetét. Míg a gyónás, más néven az elégtételes („tarifás”) bűnbánat magánjellegű, gyakorlatilag liturgiátlan, áldozópapi hatáskörben marad és tetszőleges alkalommal megismételhető, addig a kánoni bűnbánat nyilvános, kidolgozott liturgikus keretben zajlik, püspök szolgáltatja ki, és az életben csak egyszer van rá lehetőség.
     Eredete a keresztény ókorba nyúlik vissza. Az apostoli és a patrisztikus kor a keresztséget olyan gyökeres, az egész személyiséget átformáló megtisztulásnak és megszentelődésnek érzékelte, hogy elképzelhetetlennek tartotta a keresztségi kegyelem elvesztését, vagy ha ez mégis megtörtént, komoly kétségei voltak afelől, hogy a kegyelmi állapot helyreállítható. A főbűnök, amelyek ezt a veszélyt hordozták magukban, mindenekelőtt a gyilkosság, a házasságtörés és a hittagadás voltak. Közülük leginkább az utolsónak volt nagy gyakorlati jelentősége a keresztényüldözések korában. (Ebből az a pozitív következtetés is adódik, hogy az előbbiek nem fordultak elő gyakran.) Míg a vértanúkat (martyres) nagy tisztelet övezte, az eredeti értelemben vett hitvallóknak pedig (confessores), akik vértanúhalált ugyan nem szenvedtek, de hitük megvallásáért kínzást vagy más gyötrelmet álltak ki, különleges karizmákat tulajdonítottak, az elbukottak (lapsi), akik félelemből vagy fájdalom hatására megtagadták hitüket, a keresztény közösség megvetésével találkoztak. Az üldözés elmúltával ők általában vissza akartak volna térni az Egyházba, hiszen valódi meggyőződésük ellenére, kényszerből cselekedetek, de a befolyásos teológusok közül számosan úgy foglaltak állást, hogy a föloldozás egyáltalán nem, vagy legföljebb életveszélyes helyzetben adható meg. E nézet fő képviselői Afrikában Tertullianus és Cyprianus, Rómában Novatianus voltak. Az üldözések elmúltával azonban a megengedőbb álláspont diadalmaskodott, amelyet a leghatásosabban Szent Ambrus fejtett ki a bűnbánatról tartott beszédsorozatában.
     Közmegegyezéssé vált véleménye lehetővé tette a kánoni bűnbánat intézményének és rítusainak kialakítását. A kereszténység népegyházi jellegének erősödésével azonban már korán, legkésőbb a VI. századra széles körben elterjedt az a visszaélés, hogy a súlyos bűnösök nem vállalták a kánoni vezeklés szigorú követelményeit, hanem halogatták a megtérést, és csak haláluk közeledtével vagy életveszélyes helyzetben (in articulo mortis) igényelték az ilyen esetekre fönntartott — és természetesen kevésbé megterhelő — „gyorsított eljárást”. Hiába ostorozták a zsinatok ezt a kárhozatos szokást, hatékony megoldást csak a gyónásnak az inzuláris szerzetesség révén elterjedő gyakorlata hozott, míg a kánoni bűnbánat a legsúlyosabb és kiemelten közérdekű esetekre szorult vissza. Ebből azonban az is következik, hogy a rítusok, amelyeket a liturgikus könyvek megindító állhatatossággal hagyományoztak, a IV–V. században alakultak ki és élték virágkorukat, azaz hamisítatlanul késő ókori gyakorlatot őriznek, mind ami társadalmi beágyazottságukat, mind ami legalapvetőbb szertartási gesztusaikat illeti.

A teljes cikk

Hamvazó, nagyböjti matutínum és Palestrina-mise

2014. március 5-én lesz hamvazószerda, a nagyböjt kezdete. A hamuszentelés és hamvazkodás rítusát, valamint az ünnepélyes szentmisét a Váci utcai Szent Mihály-templomban tartjuk 18 órai kezdettel. A szertartások eredetét korábban ötrészes sorozatban tettük közzé, melynek anyagát ezúttal ismét ajánljuk minden érdeklődő figyelmébe (1. rész, 2. rész, 3. rész, 4. rész, 5. rész).
     Nagyböjt első vasárnapját a szokásos módon zsolozsmával is ünnepeljük. Az elővételezett matutínum 2014. március 8-án, szombaton 19 órakor kezdődik, ugyancsak a Szent Mihály-templomban (gyülekezés és próba ugyanott 18 órától). A zsolozsma anyaga elérhető a Gloria.tv oldalán. Nyomtatott füzeteket a készlet erejéig a helyszínen a szokásos módon rendelkezésre bocsátunk. A zsolozsma nyilvános istentisztelet, minden részt venni szándékozót szeretettel látunk.
     A nagyböjt első vasárnapjának miséjén (a szokott időben és helyen: 12 órakor a belvárosi Nagyboldogasszony-főplebániatemplomban, a Március 15. téren) felhangzik GIOVANNI PIERLUIGI DA PALESTRINA Missa papae Marcelli című miséje (valamint William Byrdtől a Vigilate) az Istvánffy Kamarakórus előadásában (vezényel: Muntag Lőrinc).
     Hirdetjük továbbá, hogy mostantól elérhető a Kovács Ervin Gellért atya előadás-sorozatának legutóbbi alkalmáról („A katolikus oltár”) készült hangfelvétel a Gloria.tv oldalán.

Programajánló: A Deák–Szentes-kézirat (könyvbemutató)

KŐVÁRI Réka: A Deák–Szentes-kézirat (The Deák–Szentes Manuscript) című könyvét mutatja be Richter Pál, Szoliva Gábriel, Fáy Zoltán és a szerző (a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola egykori és jelenlegi hallgatóinak, valamint a Zeneakadémia népi ének szakos hallagatóinak közreműködésével).

• Dátum: 2014. március 13., csütörtök, 16 óra
• Helyszín: MTA BTK Zenetudományi Intézet,
  Táncsics u. 7., Bartók-terem  

A könyv fülszövege: „A régi csíki székely népénekhagyományt őrző Deák–Szentes kézirat közreadása a magyar zene- és népének-történeti kutatás jelentős eseménye. E kottás forrás XVIII. századi, „használati” feljegyzésben tartalmazza a Kájoni János szerkesztette, 1676-os Cantionale Catholicum népének-szöveggyűjtemény második – Balás Ágoston által átdolgozott –, 1719-es kiadásának legfőbb dallamait. A kéziratban a Kájoni Cantionale anyagán kívül találhatók még egyéb, a kántori használatban alkalmazott tételek is: misék, litániára való Kyriék, barokk kanciók és újabb népénekszövegek. A kézirat jelenlegi hiányai ellenére – a korábban készült másolatok felhasználásával – sikerült a teljes forrást rekonstruálni. Legfőbb ideje, hogy ez az igen fontos, kalandos sorsú és rejtély övezte, székelyföldi kottás forrás immár egészében, és nem csak egyes részleteiben napvilágot lásson. Megnyílhat így annak a lehetősége, hogy majdani kutatói végső, megnyugtató választ adhassanak arra, ki vagy kik írhatták a kéziratot (az elnevezés ugyanis nem őket jelzi), a leírás mikor történhetett (a szokásosan megadott 1774-es évszám csupán terminus ante quem), és műfaját, notációját tekintve társtalan forrásnak kell-e tartanunk, vagy akad hozzá hasonló.”
    The publication of the Deák–Szentes Manuscript is a salient event in the history of Hungarian music and hymnody. This notated source includes the most important tunes of the second part of the hymn text collection Cantionale Catholicum edited by János Kájoni in 1676, which was revised for a new edition by Ágoston Balás in 1719. These tunes preserve the old Székely folk hymn tradition of Csík, Transylvania in the “customary” notation of the 18th century. Beside the songs from Kájoni’s Cantionale, the Manuscript contains other items – masses, Kyries for litany, baroque cantiones and new folk hymn texts – to be used by cantors. Although today the Manuscript is incomplete, the entire source could be reconstructed with the help of earlier copies. It is high time for this important, somewhat enigmatic notated source of an adventurous past to be published in full. This will hopefully inspire future researchers to find conclusive answers to the questions who wrote it (the names are not of the scribes), when it was written (the usual date of 1774 is merely terminus ante quem), and whether it is a peerless source as to genre and notation or there are similar sources to be found.