SZENTMISE SZEPLŐTELEN FOGANTATÁSKOR
2009. december 8-án, a Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatásának ünnepén este fél 7 órai kezdettel, Budapesten, a Belvárosi Szent Mihály-templomban tartunk énekelt szentmisét.
Előre jelezzük, hogy az idén is lesz "éjféli" misénk a Gellérthegyen, a Pálos Sziklatemplom Szent István-kápolnájában, de nem pontosan éjféli 12-kor, hanem este 10 órai kezdettel. Mint Gellért atya a mai szentbeszéd után kiemelte, Rómában a Szentatya által bemutatott "éjféli" mise is este 10 órakor fog kezdődni. Karácsony napján és másnapján - munkaszüneti napok lévén - a szokott időben és helyen tartjuk a szentmiséket.
Előre jelezzük, hogy az idén is lesz "éjféli" misénk a Gellérthegyen, a Pálos Sziklatemplom Szent István-kápolnájában, de nem pontosan éjféli 12-kor, hanem este 10 órai kezdettel. Mint Gellért atya a mai szentbeszéd után kiemelte, Rómában a Szentatya által bemutatott "éjféli" mise is este 10 órakor fog kezdődni. Karácsony napján és másnapján - munkaszüneti napok lévén - a szokott időben és helyen tartjuk a szentmiséket.
5 megjegyzés:
Miért hozta előre a Pápa az éjféli miséjét?
Nem tudom, és nem tudom azt sem, hogy egyáltalán előrehozta-e. Tudniillik csak a köznyelvben lett ez "éjféli mise", szabályosan "missa prima in nocte", régebben "in galli cantu", tehát karácsony első miséje (a háromból) éjszaka, avagy kakaskukorékoláskor. Az éjféli időpont kifejezetten nem kötődik hozzá. Egyébként ősi szokás szerint az éjféli mise a karácsonyi matutínumba volt beillesztve (hogy pontosan hová, arra eltérő megoldások léteztek), a rövidített laudes pedig az áldozásnál kapott helyet úgy, hogy a posztkommúnió volt a hóra könyörgése. A három mise és a zsolozsma hórái, Jeruzsálemben és Rómában pedig a processziók egy egész éjszakás, folyamatos virrasztást alkottak. Ehhez olykor még liturgikus játék is kapcsolódott.
Igen, itt az "ősi" (IV-VI. sz.) jeruzsálemi gyakorlat (ami sokban hatott a korai római gyakorlatra) gyakorlatilag Karácsony vigiliájától (előestéjétől) Karácsony napjának "6. órájáig" folyamatos liturgiát alkotott.
Ez meglátszik azon is, hogy magát a zsolozsmát a szentmise kiterjesztésének tartotta a hagyományos egyházi szemlélet mindig is, és ha kifejezett, részletező teológiai tudás a liturgiáról később is vált valóra (ahogy a kisgyermek öntudatosodása, organikus fejlődés a lá Newman), attól függetlenül egységben szemlélték a dolgot.
Ahogy pl. köztudott, hogy a szív a vérkeringés motorja, de az érhálózattól szét nem választható.
Azaz a középkori iskolás teológia nem hanyatlás volt (amikor elemeiben is taglalta a szentségtani kérdéseket is), hanem részletes kifejtés, azonban ez alapján nem lehet érhálózattól megfosztott szívvel élni, azaz a zsolozsmától és a miseordináriumtól elválasztani az áldozatbemutatást.
A régi magyarországi hagyományban pedig mindez így zajlott:
"Karácsony előestéjén éjjel 11 órakor harangoztak, mert ez a karácsonyi éjjeli zsolozsma éneklésének ideje volt, amit a tanítómester diákjaival együtt énekelt. Amikor a Te Deumot énekelték, újólag megkondultak a harangok, és megkezdődött az éjféli mise. Ennek befejeztével egyórás szentbeszédet tartott a
plébános, majd a hajnali mise megkezdéséig, reggel 5 óráig gyóntatott. Az ünnepélyes mise reggel 8 órakor volt, alatta a
plébános megtartotta második beszédjét, majd délután 2 órakor a harmadikat, és ezt követte a vecsernye."
Sill Aba OFM kivonata a Csütörtökhelyi krónikából (XVII. század közepéről keltezett kézirat)
A Vatikán nemrég azt jelentette be, hogy a korai éjféli misével az idősödő pápát kívánják kímélni.
Megjegyzés küldése