ÚJ HELYSZÍNEN A VÁCI RÉGI RÍTUSÚ SZENTMISÉK

Február 20. óta új helyszínen, a hétkápolnai kegytemplomban tartjuk a váci régi rítusú szentmiséket. A templom a korábbi helyszínhez, a Karolina-kápolnához hasonlóan szintén a Vác-Alsóvárosi Plébániához tartozik, így továbbra is excellenciás és főtisztelendő Dr. Varga Lajos segédpüspök-plébános úr fennhatósága alá tartozik, azonban ő számos elfoglaltsága miatt a jövőben csak rendkívüli alkalmakkor (bérmálás, stb.) fogja ezen szentmiséket celebrálni. A rendszeres celebráns a hétkápolnai templom expositus káplánja, főtisztelendő Dr. Stanco Attila atya lesz, aki már az elmúlt néhány alkalommal is nagy felkészültséggel mutatta be a szentmiséket.

A Hétkápolna Vác és környékének nagy múltú, igen népszerű Mária-kegyhelye és búcsújáró helye, ahol a barokk korban igen szép templom épült, a Mária-kegyképet is tartalmazó barokk főoltárral. A templomban egyelőre kéthavi-havi rendszerességgel lesznek énekelt, ünnepélyesebb formában celebrált régi rítusú vasárnapi szentmisék (a korábban a Karolina-kápolnában szokásos módon), valamint minden hétfőn 17 órakor a régi rítusban csendes szentmisét mutat be Stanco Attila atya.

A szentmisékre továbbra is nagy szeretettel várjuk a kedves híveket!

A szentmisék időpontjáról és egyéb tudnivalókról továbbra is a váci latin misék honlapján tájékozódhatnak: http://sites.google.com/site/missalatinavaciensis

ÚJRA KÉRDÉSES A NAGYHÉT HELYSZÍNE

Tegnapi, közvetett értesülésünk szerint a területileg illetékes ordinárius, Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök úr megtagadta hozzájárulását ahhoz, hogy az idei szent háromnap szertartásait a makkosmáriai kegytemplomban végezzük (amint a budakeszi plebániával egyeztetve korábbi hirdetésünk szerint terveztük). Az ügyben szeretnénk első kézből tájékozódni és értesülni a váratlan közbelépés okáról, illetve reméljük, hogy szempontjaink és tevékenységünk megismerése jobb belátásra bírhatja a püspök urat. Ugyanakkor a megkezdett előkészületek, az idő szűkössége és az egyeztetés bizonytalan kimenetele miatt ismét kérjük olvasóinkat, hogy keressenek velünk olyan alternatív helyszínt, ahol méltó és nyugodt körülmények között ünnepelhetnénk meg a liturgikus év csúcspontját.

MÁTYÁS-NAPI SZENTMISE ÉS VESPERÁS

E héten csütörtökön, február 24-én lesz Szent Mátyás apostol ünnepe, mely alkalomból este 6 órai kezdettel énekelt szentmisét és vesperást tartunk Budapesten, a Bakáts téri Assisi Szent Ferenc-plebániatemplomban. A szertartásokat Tóth Gabriella ás Kovács László végzős zeneakadémiai hallgatók egyházzenei szolgálata teszi majd ünnepélyesebbé.

SZENT PÉTER SZÉKFOGLALÁSÁNAK ÜNNEPÉN

A kép forrása

Találós kérdés (haladóknak): Mi hiányzik a képről?

A HÚSVÉTI ÜNNEPKÖR KÜSZÖBÉN

A hagyományos római liturgia naptárában a vízkereszt utáni utolsó hét lezárja a tág értelmben vett karácsonyi ünnepkört, amelyet a hetvenedvasárnappal kezdődő és egészen pünkösdig tartó húsvéti ünnepkör követ. Az elmúlt két évben ezen időszak egyes ünnepeinek több olyan liturgiatörténeti bejegyzést szenteltünk, amelyeket a húsvétra való elmélyültebb készülés jegyében most is érdemes újraolvasni. Megismételni nem kívánjuk őket, a rájuk mutató hivatkozásokat azonban egy-két mondatos leírásokba ágyazva összegyűjtöttük, s szeretettel ajánljuk ismét olvasóink figyelmébe.

Az egyházi év ünnepkörei három csomópont: húsvét, vízkereszt és karácsony körül alakultak ki a Római Birodalom különböző régióiban élő keresztények szerteágazó gyakorlatának egymásra hatásával. E bonyolult és részleteikben ma sem teljesen tisztázott folyamatok korai, meghatározó szakaszába nyújt olvasmányos betekintést William J. Tighe három egymásra épülő írása. Az első karácsony és vízkereszt időpontjának a nagypéntekből való levezetését mutatja be, a második a nagyböjti idő egyiptomi eredetét tárja fel, a harmadik pedig magának a húsvétnak a kialakulásával foglalkozik.

A böjtelő nyitónapja a mai hetvenedvasárnap, ekkor kezdi meg a római egyház a Szentírás folyamatos olvasását a zsolozsmában. A szokás kialakulását az első történeti források alapján Földváry Miklós írása mutatja be.

A nagyböjt hamvazószerdával kezdődik. Az ünnep történetét és rítusait ismerteti Szaszovszky Ágnesnek a középkori magyar forrásokra is kiterjedő ötrészes sorozata (1, 2, 3, 4 és 5).

A nagyböjt liturgiájára rányomja bélyegét a római stációk rendszere, amelyről Rihmer Zoltán tett közzé összefoglaló cikket az egyes napokhoz rendelt templomok jegyzékével. A topográfiai háttérhez Földváry Miklós bejegyzése szolgál további ismeretekkel.

HETVENEDVASÁRNAPI MATUTÍNUM

2011. február 19-én, szombaton este 7 órai gyülekezéssel és 8 órai kezdéssel ünnepélyes virrasztó zsolozsmát tartunk a Váci utcai Szent Mihály-templomban hetvenedvasárnap ünnepéről. A szövegeket és dallamokat tartalmazó füzet a Gloria.tv-ről letölthető, illetve a helyszínen 300 Ft-ért megvásárolható.

ARANYSZÁJÚ SZENT JÁNOS ISTENI LITURGIÁJA

A hagyományos római miseordó után egy tavalyi egyetemi szeminárium kedvéért elkészítettem a bizánci egyház leggyakrabban használt miseformulája, Aranyszájú Szent János Isteni Liturgiája (Hé Theia Leiturgia tu Hagiu Ióannu Chrysostomu) állandó részeinek hangfelvételét is ógörög nyelven, a bizánci (görög egyházi) kiejtés szerint. Később a szövegforrásul szolgáló, athéni kiadású, kétnyelvű (ógörög-újgörög) füzet eredeti nyelvű oldalainak digitális másolata is elkészült Tóth Márton zeneakadémiai hallgató jóvoltából. Bár mind a szöveg, mind a hanganyag megérdemelne egy jobb minőségű, kezelhetőbb és autentikusabb rögzítést a világhálón, ennek hiányában egyelőre ajánlom minden érdeklődő figyelmébe ezt a szerény hozzájárulást a keleti liturgiák gazdag örökségének jobb megismeréséhez. A szöveg pdf formátumban innen, a 45 perces hanganyag mp3 formátumban innen tölthető le.

F.M.

AZ ATYÁK TANÚSÁGA

A múlt pénteken a Magyar Kurír honlapján interjú jelent meg Osztie Zoltán atyával, a Belvárosi Nagyboldogasszony-templom plébánosával, amelyben röviden rólunk is nyilatkozik, sőt kiáll a régi rítus végzésének szabadsága mellett. Jóleső szavait köszönettel és hálával idézzük:

A belvárosi főplébánia-templom ad otthont a Szent Mihály Laikus Káptalan által szervezett régi rítusú miséknek, amit nemrég be is iktattak a miserendbe, délután fél négy helyett így vasárnap délben celebrálják a „tridenti” liturgiát.

A templom az imádság háza, nem mondhatom senkinek, hogy ide ne jöjjön imádkozni. Emellett nem értem az ellenkezést, amit sokszor tapasztalni a régi rítussal szemben. Miért lenne ellenség az egyház ősi rítusa? Mi kifogásolható ebben? Ráadásul XVI. Benedek Summorum pontificum kezdetű motu propriója is előírja, hogy a püspököknek fogadniuk kell az ilyen igényt, és nem tilthatják meg a régi rítusú misék celebrálását. Márpedig itt, a belvárosban komoly igény mutatkozott a hívek részéről a régi rítusú liturgiára. Legkevesebb ötven ember minden héten, rendszeresen részt vesz ezeken a szentmiséken, de sokszor előfordul, hogy akár száz felett is vannak. Amikor itt, a szomszédban, a pesti ferenceseknél egy csütörtök este John Henry Newman boldoggá avatása alkalmából régi rítusú misét tartott Barsi Balázs atya, dugig tömve volt a ferences templom, ráadásul fiatalokkal. Ez nem csak zsinat előtti öregek hobbija, rengeteg fiatal fedezte fel magának a régi rítust. Örömmel látom őket! És mivel a déli mise látogatottsága lecsökkent, szívesen ajánlottam fel a káptalannak, hogy végezzék ekkor a liturgiát, ne pedig egy lehetetlen vasárnap délutáni időpontban. Mindemellett a Liszt-év kapcsán a korábbi Haydn-sorozathoz hasonlóan eredeti liturgikus környezetben, régi rítusú mise keretében szeretnénk bemutatni Liszt miséit. Ezzel kapcsolatban még folynak a tárgyalások.

A Kairosz Kiadó Miért hiszek? című sorozatában az önnel készült interjúkötetben liturgikusként megfogalmazott némi kritikát a zsinat utáni liturgikus reformmal szemben, és szokta kritizálni a kötelezővé nem, csak lehetővé tett, azonban teljesen elterjedt szembemisézés gyakorlatát is.

Mindezt azóta is fenntartom. Vannak olyan értékek, amiket elvesztettünk, és ezek a liturgia lényegéből fakadóan fájdalmas veszteségek. Ugyanakkor természetesen vallom, hogy az egyház a Szentlélek hatása és irányítása alatt áll.

Két nappal később a Magyar Televízió M1-es csatornáján a Katolikus Krónikában Barsi Balázs OFM atya beszélt a nemrég boldoggá avatott John Henry Newman bíborosról. Szavait a szerkesztők annak az ünnepélyes szentmisének néhány részletével illusztrálták, amelyre fönti válaszában Osztie atya utalt, és amelynek asszisztenciáját szintén a káptalan adta. Örömmel idézzük most ezt a fölvételt, amely nemcsak az előző szöveg kiegészítéseként és megerősítéseként, hanem saját jogán is érdemes a figyelemre:

RÉGI RÍTUSÚ NAGYHETI SZERTARTÁSOKHOZ ELSZÁNT HÍVEK KERESTETNEK

Annuntiámus vobis gáudium magnum:
Habémus locum sacrum pro celebrándo Tríduo Sacro!

Nehezen lehetne ünnepélyesebben szavakba önteni örömünket afölött, hogy az Úr meghallgatta sokak kitartó könyörgését, és megadta, hogy megváltásunk legnagyobb misztériumait ebben az évben végre a hagyományos római rítus szerint ünnepelhessük. A budakeszi római katolikus egyházközség jóvoltából nagyszerdától nagyszombatig (április 20-ától 23-áig) rendelkezésünkre áll a Budapest határában található makkosmáriai kegytemplom, amely remélhetőleg a további években is otthont ad majd a szent háromnap hagyományos rítusú szertartásainak. (A teljes nagyhetet kezdő virágvasárnapi és lezáró húsvétvasárnapi szentmisék továbbra is a belvárosi templomban lesznek a megszokott 12 órás időpontban.)

A szent háromnap ünneplése a nagycsütörtöki zsolozsmával kezdődik, amelyet a szokásos módon elővételezve tartunk, majd folytatódik nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat összes zsolozsmaórájával (virrasztó zsolozsma előző este, aznap pedig a kis hórák), s végül a húsvéti matutínummal és laudessel fejeződik be. Az imaórák között a maguk helyén fogjuk megtartani a nagycsütörtöki szentmisét a lábmosás szertartásával, a nagypénteki ún. csonka misét, valamint nagyszombat este a teljes húsvéti vigíliát, amelyben keresztelésre is sor fog kerülni. A liturgiákhoz kapcsolódóan lesz még néhány ismert paraliturgia is, mint a búcsúbeszéd-olvasás, a keresztút, a feltámadási körmenet vagy a matutínum után következő húsvéti játék (a csillagjáték „idősebb testvére”).

Ennyi és ilyen intenzív szertartást csak úgy lehet méltón elvégezni, ha legalább az asszisztencia és a kórus tagjai vállalják, hogy erre az időre teljesen a liturgikus ünneplésnek szentelik magukat, s így nagyszerda délutántól húsvétvasárnap hajnalig elvonulnak, hogy — akárcsak egykor az Úr és a tanítványok — együtt üljék meg a húsvéti ünnepeket. Azt az időt, amelyet nem magukkal a liturgiákkal és a rájuk való technikai felkészüléssel fogunk tölteni, a szertartások tartalmán, lényegén való elmélkedésre szánjuk, ilyen formában tehát lelkigyakorlatot is tartunk.

A mai Magyarországon több olyan hely van (rendszerint szerzetesközösségek templomai, mint pl. Pannonhalma, Tihany vagy Sümeg), ahová ilyenkor éppen azért érkeznek mindenfelől nagy számban zarándokok, hogy otthoni mindennapjaikból kiszakadva jobban elmerülhessenek a nagyheti szertartások misztériumaiban. Makkosmária kegytemploma kitűnően alkalmas rá, hogy néhány napra oltára köré gyűjtse a régi rítus iránt elkötelezett híveket — azokat, akik vállalnák a teljes időre való kiköltözést, és azokat, akik csak a nagyobb liturgiákra járnának ki Budapestről.

Ezúton hirdetjük tehát, hogy várjuk olyan érdeklődők jelentkezését, akik szívesen töltenék velünk Makkosmárián a teljes szent háromnapot, osztozva a tervezett liturgikus és lelki programokban. A szállás jellegéről és költségeiről akkor tudunk majd részletesebben beszámolni, ha már látjuk, hogy kikre számíthatunk és milyen igényeknek kell megfelelni. Kérjük ezért, hogy minden kedves érdeklődő, aki valamilyen módon részt szeretne venni az április 20-ától 23-áig tartó makkosmáriai programjainkban, a blog jobb oldalsávjában „Kapcsolat” alatt megadott e-mail-címen jelezze szándékát, valamint esetleges igényeit. Ugyancsak kérjük, hogy jelezze, aki valamilyen segítséget tudna felajánlani akár a szállítás (személyek és eszközök), akár az ellátás, akár pedig a szállás tekintetében.


A makkosmáriai kegytemplom (Budakeszi-Makkosmária Angyalok Királynéja Templomigazgatóság, 2092 Budakeszi, Makkosi út 163) megközelíthető autóval Budakeszi felől közvetlenül, gyalog pedig vagy ugyanerre, a budakeszi buszmegállótól felfelé a Makkosi úton, vagy a budapesti Normafától a zöld kereszttel jelölt túristaúton az erdőn keresztül. A templom belső tere alkalmas (ill. azzá tehető) az összes szertartás lefolytatására, a padokban kb. 150 fő foglalhat helyet.


Ezt a felhívást egy középkori miniatúrával, Nagy Szent Gergely miséjének egyik megkapó ábrázolásával kezdtük, most pedig két liturgikus fényképpel zárjuk, amelyek a húsvéti szent háromnap elejét és végét örökítik meg, ahogyan azt három évvel ezelőtt az Egyesült Államok egy szerencsés helyén — a „Nyugat Rómájában” — ünnepelték (forrás: Mark Scott Abeln fotóalbuma). Legyen ez számunkra a remény jele, amely felé tartunk és amelynek megvalósulásán Isten segítségével munkálkodunk.