AZ ISTENSZÜLŐ SZÜLŐJÉRŐL
Két évvel ezelőtt egy misetételt, közelebbről szekvenciát közöltünk Szent Annáról az ún. Szegedi kódexből, avagy Premontrei kancionáléból; ma egy olyan liturgikus szöveget szeretnénk közzétenni, amely inkább a zsolozsmához kapcsolódik (az ünnepélyes szentmisét egyébként 8 óra 30 perckor tartjuk Szegeden, a latintábor keretében). Íme tehát az Anna mater matris Christi kezdetű motetta John Plummer (1410 k. — 1483 k.) többszólamú feldolgozásában, a Hilliard Ensemble Medieval English music című lemezéről:
A mű úgy, ahogy az iménti videón hallható, leginkább egy himnuszra emlékeztet, amely öt, egyenként négysoros versszakból áll, a versszakokat pedig egymással váltakozó, felező 8-as, ill. 7-es szótagszámú sorok alkotják abab rímképlettel. A teljes latin szöveg és szótagszámláló (bár rímtelen) magyar fordítása a következő:
| Anna, mater matris Christi, nos pie considera, quae Mariae meruisti propinare ubera. O quam digne veneraris ab humano germine, quae Mariam mundo paris magno Dei munere. Nam tu confers spem medelae sacro puerperio, esto memor clientelae huius in exilio. Anna felix, ascendisti supra cuncta sidera; tu in hora mortis tristi nos ab hoste libera. Sic matrona singularis digneris succurrere, extans mater salutaris fac nos Christo vivere. Amen. | Anna, Krisztusnak nagyanyja, tekints kegyesen miránk, ki Máriának méltó voltál felkínálni kebleid. Ó mily méltóképpen tisztel az emberi sarjadék, ki Máriát nekünk szülöd Isten nagy jutalmából. Orvosság reményét nyújtod szent gyermekszüléseddel, emlékezz meg híveidről számkivetettségükben. Boldog Anna, feljutottál minden csillagok fölé, a halálnak végóráján ments meg ellenségünktől. Kivételes asszonyunk, hát méltóztass segíteni, üdvösséges anya lévén tedd, hogy éljünk Krisztusnak. Ámen. |
Némi problémát okoz, hogy ilyen himnuszt nem találunk a latin liturgikus hagyományban, sőt az Anna mater matris Christi incipitet a megfelelő helyeken Ulysse Chevalier monumentális jegyzéke sem tartalmazza (Repertorium hymnologicum. Catalogue des chants, hymnes, proses, séquences, tropes en usage dans l’Église Latine depuis les origines jusqu’à nos jours, I, Louvain 1892, 68—69; III, Louvain 1904, 39—40; IV, Louvain 1912, 24). Ismert viszont Szent Annának egy rímes zsolozsmája, amelyben a fenti versszakok némileg eltérő szöveggel és más sorrendben ugyan, de megtalálhatók (vö. Guido Maria Dreves SI: Analecta hymnica medii aevi V: Historiae rhythmicae. Lateinische Reimoffizien des Mittelalters. Erste Folge, Leipzig 1889, 119—121): az 1. és a 4. strófa a matutínum III. nokturnusának 2. responzóriuma, a 3. strófa ugyanitt az 1. responzórium második négy sora, végül a 2. és 5. strófa a II. nokturnus 3. responzóriuma. Az Analecta hymnica szövegkiadása forrásként egy aberdeeni egyházmegyés zsolozsmáskönyvet és egy velencei kiadású domonkos breviáriumot jelöl meg, de ugyanezt a kiosztást találjuk meg a Sarum-úzus breviáriumában is július 26-án.
A szöveg tehát Plummer idejében elég elterjedt lehetett Angliában és Skóciában, alighanem a maga monódikus dallamával együtt, igazán híressé azonban az ő polifónikus feldolgozása tette, amelynek modern kiadását Brian Trowell készítette el a Plainsong and Medieval Music Society számára (Four motets by John Plummer, Banbury 1968). A motetta igazi karrierje a Hilliard Ensemble első lemezfelvételével indult meg (Medieval English music [Harmonia Mundi, 1983], n. 10): ezt vették át a későbbi válogatások (pl. Ars subtilior. The dawn of the renaissance [Harmonia Mundi, 2005], n. 9), és ezzel versenyezve készültek újabban más együttesek felvételei (The Orlando Consort: The call of the phoenix. Rare 15th-century English church music (Harmonia Mundi, 2002), n. 11 [a művet itt „votív antifónának” nevezik], ill. Harry Christophers & The Sixteen: Voices of Angels, the Eton Choir Book vol 5 [Coro, 2006], n. 5). A legújabb reprezentatív albumon Plummer e motettája (L’Europe Musicale au Moyen Age: France, Angleterre, Espagne [Harmonia Mundi, 2009], CD 2, n. 10) a középkori angol polifónia további két olyan darabjával szerepel együtt, amelyről egy-egy korábbi bejegyzésben ezen a fórumon is megemlékeztünk (Thomas gemma Cantuariae és Singularis laudis digna).
Az Anna mater matris Christi azonban nemcsak szubjektív alapon került a kedvenceink közé. Hasonlóan szól a mai zenetudomány értékítélete is (Nigel Saul: Introduction, St George's Chapel, Windsor, in the fourteenth century, ed. by Nigel Saul, Woodbridge 2005, 8): „one of the finest pieces of its kind to have come down to us.” Ezért bátorkodtunk ilyen hosszan figyelmébe ajánlani azoknak, akik a forró nyárban erre az oldalra tévedtek.
R.Z.