A PÜNKÖSD UTÁNI 6. VASÁRNAP ÉNEKRENDJE
A most következő vasárnap (korábbi hirdetésünknek megfelelően) a Choralis Constantinus 500 sorozatba illeszkedő szakmai előadások és műhely előzik majd meg a szokásos szentmisét. A celebráns (P. Kovács Ervin Gellért egyéb irányú elfoglaltsága miatt) Ft. Juhász Csaba lesz, akinek ez az alkalom hosszú és gondos fölkészülés és rendszeres akolitusi, majd diákonusi szolgálat után mintegy régi rítusú újmiséjének tekinthető. Méltó hálát adnunk, amiért Gellért atya közel három éven át minden nyilvános szentmisénket be tudta mutatni és nem szorult helyettesítésre, de azért is, hogy lassan talán egyre többen lesznek Magyarországon, akik vele párhuzamosan vagy szükség esetén helyette celebrálhatnak. A szentmisén az alábbi gregorián és polifon tételek hangoznak majd el:
Motetta — Anon.: Laudáte, púeri, Dóminum
Asperges (gregorián)
Introitus — Heinrich Isaac: Dóminus fortitúdo (CC I.)
Kyrie — Loyset Compère: Missa Alles regrets
Gloria — Loyset Compère: Missa Alles regrets
Graduale — Convértere, Dómine (Graduale Pataviense, fol. 105v)
Alleluia — Heinrich Isaac: Omnes gentes, pláudite (CC I.)
Credo (ambrozián)
Offertorium — Pérfice gressus meos (Graduale Pataviense, fol. 24v)
Orlandus Lassus: Dómine, convértere
Sanctus — Loyset Compère: Missa Alles regrets
Agnus Dei — Loyset Compère: Missa Alles regrets
Communio — Heinrich Isaac: Circuíbo (CC I.)
Exitus — Iohannes Ockeghem: Salve, Regína (II.)
Énekel a Corvina Consort:
Opicz József, Pászti Károly, Kalmanovits Zoltán, Demjén András
« In conspectu angelorum psallam tibi: adorabo ad templum sanctum tuum. »
2010. június 30.
2010. június 24.
PÉTER-PÁL NAPI SZENTMISE
2010 június 29-én, kedden este fél 8 órai kezdettel énekelt szentmisét tartunk Szent Péter és Pál apostolokról a Belvárosi Nagybolodogasszony-Főplebániatemplomban. Bár a Szentatyaért való szolidaritási akció véget ért, ebből az alkalomból újra nyilvánosan imádkozunk XVI. Benedek pápáért, és — látva az Egyház mai helyzetét, amelyből itt inkább az örömteli híreket szoktuk megosztani — mindenkit arra buzdítunk, hogy ha teheti, ezt a mindennapi magánájtatosságok során se mulassza el. Az imádság egyik lehetséges formájaként ajánlható a liturgikus Oratio pro Pontifice, amelynek latin és magyar szövegét nemrég a Vatikáni Figyelő is közzétette.
2010. június 23.
RIPORTFILM A KÁPTALANRÓL [FRISSÍTVE 2010. június 28-án]
A káptalanról az elmúlt hetekben forgatott riportfilm első részét most vasárnap, június 27-én, délelőtt 9 óra 40 perctől vetíti a Magyar Televízió m1-es csatornája az Útmutató című műsorban. Ismételni az m2-es csatornán fogják aznap délután 12 óra 40 perckor.
A 26 perces filmet mostantól az interneten is meg lehet tekinteni az MTV videótárában, illetve a Gloria.tv-n a káptalan profilja alatt.
A káptalanról az elmúlt hetekben forgatott riportfilm első részét most vasárnap, június 27-én, délelőtt 9 óra 40 perctől vetíti a Magyar Televízió m1-es csatornája az Útmutató című műsorban. Ismételni az m2-es csatornán fogják aznap délután 12 óra 40 perckor.
A 26 perces filmet mostantól az interneten is meg lehet tekinteni az MTV videótárában, illetve a Gloria.tv-n a káptalan profilja alatt.
Labels:
Rólunk írják,
Videók
2010. június 21.
SZENTIVÁNÉJI MATUTÍNUM
E hét szerdáján, június 23-án este 8 órai kezdettel tartjuk a nyári időszak utolsó közös zsolozsmáját, a Keresztelő Szent János Születéséről megemlékező matutínumot a Váci utcai Szent Mihály-templomban (Angolkisasszonyok). A próbák és a fölkészülés 7 órakor kezdődnek. Mivel korábban már fölmerült, hogy a kevésbé gyakorlott zsolozsmázók némi segítséget kaphatnának, hogy legalább a zsoltározásba bekapcsolódjanak, velük — kellő érdeklődés esetén — egy kisebb, külön próbát tartanánk 7 órától. Szeretettel várunk mindenkit, aki szívesen ülné meg velünk ezt a mára kissé feledésbe merült, de nagy hagyományú és gazdag tartalmú ünnepünket. A zsolozsmásfüzet szokás szerint 300 Ft-os áron a helyszínen vásárolható meg. Vele teljessé válik nyilvános zsolozsmáink éves ciklusának a gloria.tv-n közzétett és magánkiadványként megjelentetett sorozata.
2010. június 18.
HÚSZEZREN BÖJTÖLTEK, IMÁDKOZTAK NEGYVEN NAPIG A PÁPÁÉRT
A két nemzeti kegyhely által május elsején meghirdetett, a Szentatya melletti szolidaritási akció az elmúlt hétvégén lezárult. Sikere minden várakozást felülmúlt. Kálmán Peregrin mátraverebély-szentkúti ferences házfőnök tájékoztatása szerint az akcióhoz 20 559 fő csatlakozott.
A görögkatolikus Máriapócs és Mátraverebély-Szentkút lelkipásztorai a pápát ért sorozatos igaztalan támadások miatt április elején elhatározták el, hogy „Mondjatok áldást” mottóval május 1-jén mozgalmat indítanak a Szentatyáért. Negyvennapos áldozatvállalásra buzdították a híveket Szent Péter szellemében: „Ne viszonozzátok a szidalmat szidalommal, inkább mondjatok áldást!” Kérték a csatlakozókat, hogy naponta gyakorolják a keresztény áldozatvállalás valamely formáját, a böjtöt, az imádságot vagy a jótékonykodást, az ezzel járó önmegtagadást pedig ajánlják fel közösen a pápáért és az őt támadókért.
A kezdeményezéshez a két nemzeti kegyhely címére eljuttatott levélben lehetett csatlakozni. Több mint húszezren jelentkeztek, valamennyien közölték nevüket és konkrét felajánlásukat. A beérkező jelentkezések összesítése megtörtént, annak szerkesztett változatát könyv alakban a nyár folyamán eljuttatják XVI. Benedek pápához, de előtte bemutatják a sajtó munkatársainak.
A Magyar Katolikus Rádió is bekapcsolódott az akcióba. A városmajori templomból közvetített hétköznapi szentmiséken naponta elimádkozták a „Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben” kezdetű imádságot.
„Köszönettel tartozunk a sajtó munkatársainak is — mondta Kálmán Peregrin kegyhelyigazgató —, mert az ő közreműködésükkel terjedt a híre a szolidaritási akciónak, amelyhez a csatlakozók kilencven százaléka e-mailben regisztrálta magát.”
Budapest, 2010. június 17.
Szerdahelyi Csongor, Ferences Sajtóközpont
A két nemzeti kegyhely által május elsején meghirdetett, a Szentatya melletti szolidaritási akció az elmúlt hétvégén lezárult. Sikere minden várakozást felülmúlt. Kálmán Peregrin mátraverebély-szentkúti ferences házfőnök tájékoztatása szerint az akcióhoz 20 559 fő csatlakozott.
A görögkatolikus Máriapócs és Mátraverebély-Szentkút lelkipásztorai a pápát ért sorozatos igaztalan támadások miatt április elején elhatározták el, hogy „Mondjatok áldást” mottóval május 1-jén mozgalmat indítanak a Szentatyáért. Negyvennapos áldozatvállalásra buzdították a híveket Szent Péter szellemében: „Ne viszonozzátok a szidalmat szidalommal, inkább mondjatok áldást!” Kérték a csatlakozókat, hogy naponta gyakorolják a keresztény áldozatvállalás valamely formáját, a böjtöt, az imádságot vagy a jótékonykodást, az ezzel járó önmegtagadást pedig ajánlják fel közösen a pápáért és az őt támadókért.
A kezdeményezéshez a két nemzeti kegyhely címére eljuttatott levélben lehetett csatlakozni. Több mint húszezren jelentkeztek, valamennyien közölték nevüket és konkrét felajánlásukat. A beérkező jelentkezések összesítése megtörtént, annak szerkesztett változatát könyv alakban a nyár folyamán eljuttatják XVI. Benedek pápához, de előtte bemutatják a sajtó munkatársainak.
A Magyar Katolikus Rádió is bekapcsolódott az akcióba. A városmajori templomból közvetített hétköznapi szentmiséken naponta elimádkozták a „Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben” kezdetű imádságot.
„Köszönettel tartozunk a sajtó munkatársainak is — mondta Kálmán Peregrin kegyhelyigazgató —, mert az ő közreműködésükkel terjedt a híre a szolidaritási akciónak, amelyhez a csatlakozók kilencven százaléka e-mailben regisztrálta magát.”
Budapest, 2010. június 17.
Szerdahelyi Csongor, Ferences Sajtóközpont
2010. június 16.
A BÉRMÁLÁS RENDJE
A PONTIFICALE ROMANUM (1595—1961) SZERINT
A vasárnapi bérmálásra készülve jónak láttuk magyar fordításban közölni annak rubrikáit és szertartásszövegeit. A fordítás különlegessége, hogy eredeti, szigorúan szöveghű változatát maga az egyik jelenlegi bérmálkozó, Németh Zsuzsanna készítette liturgikus latin tanulmányai és bérmálási előkészülete során. Fordításán, ami a szertartásszöveget illeti, csak a legszükségesebb mértékben változtattunk, a rubrikákat viszont — természetesen az eredeti tartalom megváltoztatása nélkül — gyakorlatiasabban, egyszerűbben adtuk vissza, hiszen nem az eredeti kissé emelkedett stílusának érzékeltetése, hanem a rendtartás világos, pontos bemutatása volt a célunk. Ugyanezért néhány magyarázó jegyzetben tértünk ki azokra a pontokra, amelyekben a mai és közelmúltbeli gyakorlat általában eltér a XIII. század óta (!) változatlan rubrikáktól. Az eltéréseket legitimáló forrásokra minden szükséges esetben pontos helymegadással hivatkoztunk.
A bérmálkozókról
A püspök, ha megkeresztelt csecsemőket, gyermekeket,[1] vagy felnőtteket készül megbérmálni, a rochetumra, vagy ha szerzetes, a karingre vállkendőt, stólát és fehér színű palástot vesz, majd fején püspöksüveggel az oltárközépen vagy más, alkalmas helyen előkészített faldisztóriumhoz járul. Ott az oltárnak háttal, arccal az álló gyülekezet felé leül, és a pásztorbotot bal kezében tartva figyelmezteti őket a következőkre:
Rendes körülmények között egyedül a püspök szolgáltathatja ki a bérmálás szentségét. Senkinek, aki már bérmálkozott, nem szabad újra bérmálkoznia. Nem lehet bérmaszülő az, aki maga még nem bérmálkozott, sem a bérmálandó apja, anyja, férje vagy felesége. Senki nem bérmálkozhat vagy lehet bérmaszülő, aki kiközösítés vagy felfüggesztés alatt áll, aki súlyos bűn állapotában van, vagy a keresztény hit alapjait nem ismeri. Ha felnőttek járulnak e szentség vételéhez, előbb meg kell gyónniuk, vagy legalább őszinte bűnbánatot kell tanúsítaniuk elkövetett bűneik miatt. A bérmálás szentsége lelki rokonságot létesít a bérmáló, a bérmálkozó, annak bérmaszülője, apja és anyja között; e lelki rokonság házassági akadályt jelent, és a már megkötött házasságot érvénytelenné teszi. Senki nem lehet kettőnél több bérmálkozó bérmaszülője.[2] A megbérmálandóknak előzőleg böjtöt kell tartaniuk. A megbérmált homlokát be kell kötni, és úgy kell hagyni, amíg a krizma föl nem szárad vagy le nem töröltetik. Ezért minden bérmálandónál legyen egy tiszta, lenvászonból való szalag a feje bekötésére.[3] A megbérmáltak mindegyike maradjon a helyén az áldásig, amelyet a püspök mindannyiuk megbérmálása után ad. A csecsemőket a bérmaszülők jobb karjukon tartsák a püspök előtt. A nagyobb gyermekek és a felnőttek viszont helyezzék lábukat a bérmaszülő jobb lábára[4] (aminek következtében sem férfi nőnek, sem nő férfinak nem lehet bérmaszülője).[5]
Miután a bérmálandók rendben fölsorakoztak a püspök előtt, ő ülve kezet mos, majd leveszi a püspöksüveget, fölkel, és összetett kézzel megáll a bérmálkozók előtt. Ők letérdelnek és szintén összeteszik a kezüket. A püspök mondja:
A Szentlélek szálljon le reátok, és a Magasságbelinek ereje őrizzen meg titeket a bűnöktől! R. Ámen.
Ezután keresztet vet, és mondja:
V. A mi segítségünk az Úr nevében.
R. Aki az eget és a földet alkotta.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet!
R. És az én kiáltásom jusson eléd!
V. Az Úr legyen veletek!
R. És a te lelkeddel!
Akkor kezét a bérmálandók fölé terjeszti, és mondja:
Könyörögjünk! Mindenható, örök Isten, aki ezen szolgáidat vízből és Szentlélekből megújítani méltóztattad, és aki megadtad nekik minden bűneik elengedését: bocsásd ki rájuk a te hétalakú, vigasztaló Szentlelkedet a mennyből! R. Ámen.
A bölcsesség és értelem lelkét. R. Ámen.
A tanács és erősség lelkét. R. Ámen.
A tudomány és jámborság lelkét. R. Ámen.
Töltsd be őket a te félelmednek a lelkével, és pecsételd meg őket Krisztus + keresztjének jelével, kiengesztelődvén az örök életre. Ugyanazon a mi Urunk, Jézus Krisztus által, aki veled él és uralkodik ugyanazon Szentlélekkel egységben, Isten, mindörökkön örökké. R. Ámen.
Ezután a püspök a faldisztóriumban ülve, vagy ha a bérmálkozók ehhez túl sokan vannak, és ezért a szentélylépcsőn vagy máshol helyezkednek el, állva, püspöksüvegben megbérmálja őket.[6] Akik éppen bérmálkoznak, letérdelnek, és miután egy sor bérmálkozott, fölkelnek, majd mások térdelnek le és bérmálkoznak, amíg mindenki nem részesült a szentségben. A püspök egyenként megkérdezi az éppen letérdelő bérmálkozó bérmanevét, amelyet a bérmaszülő mond meg,[7] majd jobb kezének hüvelykujját a krizmába mártva mondja:
N., megjelöllek téged a kereszt + jelével. Ezalatt hüvelykujjával a kereszt jelét rajzolja homlokára, majd folytatja: És megerősítelek téged az üdvösség krizmájával az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében. R. Ámen.
Ezután finoman arcul üti, mondván:
Béke veled!
Miután mindannyian megbérmáltattak, a püspök kenyérbéllel megtörli és lemossa hüvelykujját és egész kezét egy tál fölött. Az így keletkezett vizet és a kenyérbelet a szakráriumba kell önteni. A kézmosás alatt a következő antifónát éneklik:[8]
Erősítsd meg, Isten, azt, amit bennünk műveltél, a te szent templomodból, amely Jeruzsálemben van. V. Dicsőség az Atyának. Miképpen. Ezután visszatér az antifóna: Erősítsd meg Isten.
Az antifóna visszatérése alatt a püspök felkel, és az oltár felé fordulva, fedetlen fővel mondja:
V. Mutasd meg nekünk, Urunk, a te irgalmasságodat!
R. És add meg nekünk a te üdvösségedet!
V. Uram hallgasd meg könyörgésemet!
R. És az én kiáltásom jusson eléd!
V. Az Úr legyen veletek!
R. És a te lelkeddel!
Ezután a megbérmáltak áhítatosan térdre borulnak, a püspök pedig összetett kézzel mondja:
Könyörögjünk! Isten, aki a te apostolaidnak a Szentlelket megadtad és úgy akartad, hogy általuk és az ő utódaik által más híveknek is továbbadassék: tekints kegyesen a mi alázatosságunk áldozatára, és add, hogy azoknak szíveit, akiknek homlokát a szent krizmával megkentük és a szent kereszt jelével megjelöltük, ugyanazon rájuk leszálló Szentlélek — méltóképpen lakozván bennük — dicsőségének templomává tegye. Aki az Atyával és ugyanazon Szentlélekkel élsz és uralkodol, Isten, mindörökkön örökké. R. Ámen.
Ezután ezt mondja:
Íme, így áldatik meg az ember, aki féli az Urat.
Ekkor visszafordul a megbérmáltak felé, és keresztet rajzolván fölöttük, mondja:
Áldjon meg titeket az Úr Sionból, hogy meglássátok Jeruzsálemnek javait a ti életetek minden napján és elnyerjétek az örök életet! R. Ámen.
A bérmálás végeztével a püspök a faldisztóriumon ülve, fején püspöksüveggel inti a bérmaszülőket, hogy tanítsák lelki gyermekeiket jó erkölcsökre: meneküljenek a rossztól és cselekedjék a jót, és figyelmezteti őket, hogy kötelességük megtanítani nekik a Hiszekegy-et, a Miatyánk-ot és az Üdvözlégy Máriá-t.
___________________________________________________________
[1] Eleinte — amint a keleti rítusokban ma is — a keresztséghez kapcsolódóan bérmáltak. Később kb. 7 éves korban, a személyes, lelkiismereti döntés képességének életkorára (ætas discretionis) eljutott gyermekeknek szolgáltatták ki a szentséget; a „tridenti” pontifikále rögzítésének idejében ez a meghatározó. Újabban serdülő, sőt ifjúkorra tolódik ki a bérmálkozás, bár egyre több megfontolandó érv hangzik el amellett, hogy kerüljön ismét — a beavatási szentségek logikájának megfelelően — az elsőáldozás előttre.
[2] Ettől a szabálytól szükség esetén el lehet tekinteni, vö. CIC (1917) Can. 794. § 1.
[3] Ha erre nincs lehetőség, a krizma letörölhető erre előkészített szövetdarabbal (esetleg vattával, papírzsebkendővel) is, amelyet azután el kell égetni és hamvait a szakráriumba szórni, vö. Rituale Romanum III. 3. 7.
[4] E szokás — jóllehet a Pontificale Romanum első kiadásának föntebb is látható metszetén még megfigyelhető és ma sem tiltott — régóta kiment a gyakorlatból. Helyette a bérmaszülő jobb kezét a bérmálkozó jobb vállára helyezi. Ezt a változatot az akkori győri püspök kérdésére kifejezetten is jóváhagyta a Szent Rítuskongregáció 1794. szeptember 20-i 2404-es döntvényében, és alkalmazza a Rituale Romanum rendtartása is.
[5] Ettől a szabálytól szükség esetén el lehet tekinteni, vö. CIC (1917) Can. 796. § 2.
[6] A bérmálkozók tehát, ha kevesen vannak, egyenként letérdelnek a faldisztóriumban ülő püspök elé. Ha többen vannak, akkor sorban térdelnek le a szentélylépcsőnél (áldoztatórácsnál) vagy a templom más, erre alkalmas részén, és a püspök megy oda hozzájuk egyenként.
[7] A bérmanév lehet a bérmálkozó keresztneve, de szabadon választott más név vagy a bérmaszülő keresztneve is. Szokásban volt, hogy egy-egy bérmálás alkalmával, sőt általában is minden bérmálkozó ugyanazt a nevet kapta. A fönt leírt mód helyett sok helyen a bérmálkozó egy kártyát vagy cédulát tartott a kezében, amelyre a bérmanév föl volt írva. Ezt a szertartó vette el tőle, és ő olvasta föl a nevet a püspöknek megszólító esetben a bérmálás előtt.
[8] Ez a tétel a bérmálás egyetlen kötelező zenei mozzanata. Alkalmas (pünkösdi, szentlelkes) énekek énekelhetők még vagy zene szólhat bevonuláskor, a tulajdonképpeni bérmálás alatt és kivonuláskor.
A PONTIFICALE ROMANUM (1595—1961) SZERINT
A vasárnapi bérmálásra készülve jónak láttuk magyar fordításban közölni annak rubrikáit és szertartásszövegeit. A fordítás különlegessége, hogy eredeti, szigorúan szöveghű változatát maga az egyik jelenlegi bérmálkozó, Németh Zsuzsanna készítette liturgikus latin tanulmányai és bérmálási előkészülete során. Fordításán, ami a szertartásszöveget illeti, csak a legszükségesebb mértékben változtattunk, a rubrikákat viszont — természetesen az eredeti tartalom megváltoztatása nélkül — gyakorlatiasabban, egyszerűbben adtuk vissza, hiszen nem az eredeti kissé emelkedett stílusának érzékeltetése, hanem a rendtartás világos, pontos bemutatása volt a célunk. Ugyanezért néhány magyarázó jegyzetben tértünk ki azokra a pontokra, amelyekben a mai és közelmúltbeli gyakorlat általában eltér a XIII. század óta (!) változatlan rubrikáktól. Az eltéréseket legitimáló forrásokra minden szükséges esetben pontos helymegadással hivatkoztunk.
A bérmálkozókról
A püspök, ha megkeresztelt csecsemőket, gyermekeket,[1] vagy felnőtteket készül megbérmálni, a rochetumra, vagy ha szerzetes, a karingre vállkendőt, stólát és fehér színű palástot vesz, majd fején püspöksüveggel az oltárközépen vagy más, alkalmas helyen előkészített faldisztóriumhoz járul. Ott az oltárnak háttal, arccal az álló gyülekezet felé leül, és a pásztorbotot bal kezében tartva figyelmezteti őket a következőkre:
Rendes körülmények között egyedül a püspök szolgáltathatja ki a bérmálás szentségét. Senkinek, aki már bérmálkozott, nem szabad újra bérmálkoznia. Nem lehet bérmaszülő az, aki maga még nem bérmálkozott, sem a bérmálandó apja, anyja, férje vagy felesége. Senki nem bérmálkozhat vagy lehet bérmaszülő, aki kiközösítés vagy felfüggesztés alatt áll, aki súlyos bűn állapotában van, vagy a keresztény hit alapjait nem ismeri. Ha felnőttek járulnak e szentség vételéhez, előbb meg kell gyónniuk, vagy legalább őszinte bűnbánatot kell tanúsítaniuk elkövetett bűneik miatt. A bérmálás szentsége lelki rokonságot létesít a bérmáló, a bérmálkozó, annak bérmaszülője, apja és anyja között; e lelki rokonság házassági akadályt jelent, és a már megkötött házasságot érvénytelenné teszi. Senki nem lehet kettőnél több bérmálkozó bérmaszülője.[2] A megbérmálandóknak előzőleg böjtöt kell tartaniuk. A megbérmált homlokát be kell kötni, és úgy kell hagyni, amíg a krizma föl nem szárad vagy le nem töröltetik. Ezért minden bérmálandónál legyen egy tiszta, lenvászonból való szalag a feje bekötésére.[3] A megbérmáltak mindegyike maradjon a helyén az áldásig, amelyet a püspök mindannyiuk megbérmálása után ad. A csecsemőket a bérmaszülők jobb karjukon tartsák a püspök előtt. A nagyobb gyermekek és a felnőttek viszont helyezzék lábukat a bérmaszülő jobb lábára[4] (aminek következtében sem férfi nőnek, sem nő férfinak nem lehet bérmaszülője).[5]
Miután a bérmálandók rendben fölsorakoztak a püspök előtt, ő ülve kezet mos, majd leveszi a püspöksüveget, fölkel, és összetett kézzel megáll a bérmálkozók előtt. Ők letérdelnek és szintén összeteszik a kezüket. A püspök mondja:
A Szentlélek szálljon le reátok, és a Magasságbelinek ereje őrizzen meg titeket a bűnöktől! R. Ámen.
Ezután keresztet vet, és mondja:
V. A mi segítségünk az Úr nevében.
R. Aki az eget és a földet alkotta.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet!
R. És az én kiáltásom jusson eléd!
V. Az Úr legyen veletek!
R. És a te lelkeddel!
Akkor kezét a bérmálandók fölé terjeszti, és mondja:
Könyörögjünk! Mindenható, örök Isten, aki ezen szolgáidat vízből és Szentlélekből megújítani méltóztattad, és aki megadtad nekik minden bűneik elengedését: bocsásd ki rájuk a te hétalakú, vigasztaló Szentlelkedet a mennyből! R. Ámen.
A bölcsesség és értelem lelkét. R. Ámen.
A tanács és erősség lelkét. R. Ámen.
A tudomány és jámborság lelkét. R. Ámen.
Töltsd be őket a te félelmednek a lelkével, és pecsételd meg őket Krisztus + keresztjének jelével, kiengesztelődvén az örök életre. Ugyanazon a mi Urunk, Jézus Krisztus által, aki veled él és uralkodik ugyanazon Szentlélekkel egységben, Isten, mindörökkön örökké. R. Ámen.
Ezután a püspök a faldisztóriumban ülve, vagy ha a bérmálkozók ehhez túl sokan vannak, és ezért a szentélylépcsőn vagy máshol helyezkednek el, állva, püspöksüvegben megbérmálja őket.[6] Akik éppen bérmálkoznak, letérdelnek, és miután egy sor bérmálkozott, fölkelnek, majd mások térdelnek le és bérmálkoznak, amíg mindenki nem részesült a szentségben. A püspök egyenként megkérdezi az éppen letérdelő bérmálkozó bérmanevét, amelyet a bérmaszülő mond meg,[7] majd jobb kezének hüvelykujját a krizmába mártva mondja:
N., megjelöllek téged a kereszt + jelével. Ezalatt hüvelykujjával a kereszt jelét rajzolja homlokára, majd folytatja: És megerősítelek téged az üdvösség krizmájával az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében. R. Ámen.
Ezután finoman arcul üti, mondván:
Béke veled!
Miután mindannyian megbérmáltattak, a püspök kenyérbéllel megtörli és lemossa hüvelykujját és egész kezét egy tál fölött. Az így keletkezett vizet és a kenyérbelet a szakráriumba kell önteni. A kézmosás alatt a következő antifónát éneklik:[8]
Erősítsd meg, Isten, azt, amit bennünk műveltél, a te szent templomodból, amely Jeruzsálemben van. V. Dicsőség az Atyának. Miképpen. Ezután visszatér az antifóna: Erősítsd meg Isten.
Az antifóna visszatérése alatt a püspök felkel, és az oltár felé fordulva, fedetlen fővel mondja:
V. Mutasd meg nekünk, Urunk, a te irgalmasságodat!
R. És add meg nekünk a te üdvösségedet!
V. Uram hallgasd meg könyörgésemet!
R. És az én kiáltásom jusson eléd!
V. Az Úr legyen veletek!
R. És a te lelkeddel!
Ezután a megbérmáltak áhítatosan térdre borulnak, a püspök pedig összetett kézzel mondja:
Könyörögjünk! Isten, aki a te apostolaidnak a Szentlelket megadtad és úgy akartad, hogy általuk és az ő utódaik által más híveknek is továbbadassék: tekints kegyesen a mi alázatosságunk áldozatára, és add, hogy azoknak szíveit, akiknek homlokát a szent krizmával megkentük és a szent kereszt jelével megjelöltük, ugyanazon rájuk leszálló Szentlélek — méltóképpen lakozván bennük — dicsőségének templomává tegye. Aki az Atyával és ugyanazon Szentlélekkel élsz és uralkodol, Isten, mindörökkön örökké. R. Ámen.
Ezután ezt mondja:
Íme, így áldatik meg az ember, aki féli az Urat.
Ekkor visszafordul a megbérmáltak felé, és keresztet rajzolván fölöttük, mondja:
Áldjon meg titeket az Úr Sionból, hogy meglássátok Jeruzsálemnek javait a ti életetek minden napján és elnyerjétek az örök életet! R. Ámen.
A bérmálás végeztével a püspök a faldisztóriumon ülve, fején püspöksüveggel inti a bérmaszülőket, hogy tanítsák lelki gyermekeiket jó erkölcsökre: meneküljenek a rossztól és cselekedjék a jót, és figyelmezteti őket, hogy kötelességük megtanítani nekik a Hiszekegy-et, a Miatyánk-ot és az Üdvözlégy Máriá-t.
___________________________________________________________
[1] Eleinte — amint a keleti rítusokban ma is — a keresztséghez kapcsolódóan bérmáltak. Később kb. 7 éves korban, a személyes, lelkiismereti döntés képességének életkorára (ætas discretionis) eljutott gyermekeknek szolgáltatták ki a szentséget; a „tridenti” pontifikále rögzítésének idejében ez a meghatározó. Újabban serdülő, sőt ifjúkorra tolódik ki a bérmálkozás, bár egyre több megfontolandó érv hangzik el amellett, hogy kerüljön ismét — a beavatási szentségek logikájának megfelelően — az elsőáldozás előttre.
[2] Ettől a szabálytól szükség esetén el lehet tekinteni, vö. CIC (1917) Can. 794. § 1.
[3] Ha erre nincs lehetőség, a krizma letörölhető erre előkészített szövetdarabbal (esetleg vattával, papírzsebkendővel) is, amelyet azután el kell égetni és hamvait a szakráriumba szórni, vö. Rituale Romanum III. 3. 7.
[4] E szokás — jóllehet a Pontificale Romanum első kiadásának föntebb is látható metszetén még megfigyelhető és ma sem tiltott — régóta kiment a gyakorlatból. Helyette a bérmaszülő jobb kezét a bérmálkozó jobb vállára helyezi. Ezt a változatot az akkori győri püspök kérdésére kifejezetten is jóváhagyta a Szent Rítuskongregáció 1794. szeptember 20-i 2404-es döntvényében, és alkalmazza a Rituale Romanum rendtartása is.
[5] Ettől a szabálytól szükség esetén el lehet tekinteni, vö. CIC (1917) Can. 796. § 2.
[6] A bérmálkozók tehát, ha kevesen vannak, egyenként letérdelnek a faldisztóriumban ülő püspök elé. Ha többen vannak, akkor sorban térdelnek le a szentélylépcsőnél (áldoztatórácsnál) vagy a templom más, erre alkalmas részén, és a püspök megy oda hozzájuk egyenként.
[7] A bérmanév lehet a bérmálkozó keresztneve, de szabadon választott más név vagy a bérmaszülő keresztneve is. Szokásban volt, hogy egy-egy bérmálás alkalmával, sőt általában is minden bérmálkozó ugyanazt a nevet kapta. A fönt leírt mód helyett sok helyen a bérmálkozó egy kártyát vagy cédulát tartott a kezében, amelyre a bérmanév föl volt írva. Ezt a szertartó vette el tőle, és ő olvasta föl a nevet a püspöknek megszólító esetben a bérmálás előtt.
[8] Ez a tétel a bérmálás egyetlen kötelező zenei mozzanata. Alkalmas (pünkösdi, szentlelkes) énekek énekelhetők még vagy zene szólhat bevonuláskor, a tulajdonképpeni bérmálás alatt és kivonuláskor.
2010. június 14.
BÉRMÁLÁS ÉS SZENTMISE VÁCOTT
Június 20-án, a pünkösd utáni 4. vasárnap, délután 5 órai kezdettel Varga Lajos váci segédpüspök úr immár harmadik alkalommal szolgáltatja ki a bérmálás szentségét a Pontificale Romanum szerint a váci Karolina-kápolnában. Ez alkalommal hét, főleg budapesti közösségünkhöz kapcsolódó fiatal kérte — megfelelő fölkészülés után — a Szentlélek adományát. Kérjük értük minden olvasónk imáit. A bérmálást követően a püspök úr hagyományos rítusú szentmisét celebrál. (Mint korábban jeleztük, a szertartásról televíziós fölvétel készül.)
A Budapestről érkező szolgálattevők a Vác-Szob felé tartó zónázó vonattal indulnak 15 óra 7 perckor a Nyugati pályaudvarról. A kápolna Vácott a Gasparik utcában, a székesegyház mellett található. Szívesen vesszük más zarándokok csatlakozását is e nagy ünnepünkre. A jeles alkalom nem befolyásolja a budapesti miserendet, a Belvárosi Templomban e napon is a szokott időben és ünnepélyességgel tartunk énekelt szentmisét.
Június 20-án, a pünkösd utáni 4. vasárnap, délután 5 órai kezdettel Varga Lajos váci segédpüspök úr immár harmadik alkalommal szolgáltatja ki a bérmálás szentségét a Pontificale Romanum szerint a váci Karolina-kápolnában. Ez alkalommal hét, főleg budapesti közösségünkhöz kapcsolódó fiatal kérte — megfelelő fölkészülés után — a Szentlélek adományát. Kérjük értük minden olvasónk imáit. A bérmálást követően a püspök úr hagyományos rítusú szentmisét celebrál. (Mint korábban jeleztük, a szertartásról televíziós fölvétel készül.)
A Budapestről érkező szolgálattevők a Vác-Szob felé tartó zónázó vonattal indulnak 15 óra 7 perckor a Nyugati pályaudvarról. A kápolna Vácott a Gasparik utcában, a székesegyház mellett található. Szívesen vesszük más zarándokok csatlakozását is e nagy ünnepünkre. A jeles alkalom nem befolyásolja a budapesti miserendet, a Belvárosi Templomban e napon is a szokott időben és ünnepélyességgel tartunk énekelt szentmisét.
2010. június 11.
PAPSZENTELÉS WIGRATZBADBAN — UTAZÁSI LEHETŐSÉG!
Három hét múlva, július 3-án, szombaton papszentelés lesz a Szent Péter Papi Testvérület európai szemináriumának templomában, a bajorországi Wigratzbadban. Egy kedves olvasónk, aki Budapestről személygépkocsival utazik e kivételes (és Magyarországon bizonyára még sokáig elképzelhetetlen) alkalomra, szívesen fogadja további három útitárs csatlakozását. Érdeklődni lehet és a részletek egyeztethetők a katolikus.talalkozo@gmail.com elektronikus levélcímen.
Három hét múlva, július 3-án, szombaton papszentelés lesz a Szent Péter Papi Testvérület európai szemináriumának templomában, a bajorországi Wigratzbadban. Egy kedves olvasónk, aki Budapestről személygépkocsival utazik e kivételes (és Magyarországon bizonyára még sokáig elképzelhetetlen) alkalomra, szívesen fogadja további három útitárs csatlakozását. Érdeklődni lehet és a részletek egyeztethetők a katolikus.talalkozo@gmail.com elektronikus levélcímen.
Labels:
Hirdetés,
Papszentelés
2010. június 8.
KÖNYVAJÁNLÓ
Az Ecclesia Kiadónál megjelent P. Wilhelm Hausen SI: A papi életszentség Szent Péter apostol nyomán című könyve. A kötetet Mezei Zsolt dolgozta át az 1883-as kiadásból kiindulva, lektora P. Barsi Balázs OFM volt. A vallásos irodalomban (is) uralkodó túlkínálat és a korlátozott hirdetési, terjesztési lehetőségek miatt fontosnak tartjuk, hogy fölhívjuk különösen a papok és papnövendékek figyelmét erre az alapvető, aktualitásából közel kétszázötven év után sem vesztett munkára. Az alábbiakban a kötet előszavát közöljük előzetesként:
Ez a könyv eredetileg latinul jelent meg „Sanctitas Sacerdotalis in S. Petro apostolorum ac sacerdotum principe venerabili clero sæculari per S. Triduum proposita” c. alatt 1764-ben, Dillingenben. Szerzője Wilhelm Hausen jezsuita atya, aki a württenbergi Ellwangen városában húsz éven keresztül működött mint misszionárius és lelkigyakorlatos pap. Több munkát is írt, pl.: „Die tägliche Hausmission” (a missziók gyümölcseinek megőrzéséről), „Der königliche Weg” (tökéletességre vezérlő kalauz), „Der gute Christ” (hitoktatásra szánt kézikönyv). Jelen művét Anton Fugger hercegnek, akkori ellwangeni prépostnak ajánlotta.
Először nem a latin eredeti, csak az 1854-ben Regensburgban megjelent német fordítás jutott el a magyar fordító, egy ismeretlen győri egyházmegyés pap kezébe. A magyar fordítás, mely az ő keze munkája, özv. Sauervein Gézáné győri nyomdájában látott napvilágot 1883-ban. A megjelent magyar szöveg érthető módon magán viseli a kor terjengős, néha mesterkéltnek ható, patetikus fogalmazási stílusát. Ez a mai olvasó számára már inkább visszataszító, mint érdekes, ezért igyekeztünk a szöveget úgy átdolgozni, hogy napjaink olvasója számára érthető és befogadható legyen. Megőriztük ugyanakkor a szöveg emelkedett hangvételét, amellyel a lelkigyakorlatos atya olvasóihoz szól: ezzel is szeretnénk kifejezésre juttatni, hogy magasztos tárgyról, a papi életszentségről akarunk elmélkedni.
És hogy mi adja e mű aktualitását?
Szentséges Atyánk, XVI. Benedek pápa 2009. június 19-én, Jézus Szentséges Szívének ünnepén megnyitotta a Papok Évét. A Vianney Szent János halálának 150. évfordulójához kapcsolódóan meghirdetett ünnepi év célja, hogy papok és hívek újra felfedezzék a papi hivatás értékét. „Hivatásunk az egyház és a világ számára egyaránt nélkülözhetetlen. Alapja a feltétlen hűség Krisztushoz, az állandó egység vele; feltétele, hogy szüntelenül törekedjünk az életszentségre, mint Vianney Szent János” — mondta a Szentatya, aki a szertartás előtt a Szent Péter-bazilika kóruskápolnájában lerótta tiszteletét az arsi plébános ereklyéje előtt.
„Az Egyháznak szentéletű papokra van szüksége, akik hiteles tanúkként segítik a híveket, hogy megtapasztalják az Úr szeretetét és irgalmát” — hangsúlyozta XVI. Benedek pápa.
Krisztus helytartójának e gondolatához csatlakozva szeretnénk e szerény kötettel hozzájárulni ahhoz, hogy a magyar katolikus papság önazonosságában erősödjék, életformájában visszatérjen a megszentelt hagyomány útjára és példája nyomán sok szent hivatás ébredjen az ifjúság körében.
Labels:
Hirdetés,
Könyvajánló,
Papság Éve
KÁRMELITA ZSOLOZSMÁK A MÁRIA RÁDIÓBAN
Június elseje óta és a hónap végéig a sarutlan kármelita nővérek magyarszéki Mindenszentek-kolostorából közvetíti a Mária Rádió a reggeli zsolozsmát minden hétköznap 5.45-től kb. 7.00-ig. Túl azon, hogy a közösséghez szoros személyes szállal kötődünk, örvendetesnek tartjuk, hogy a rádióhallgatóknak közvetve ugyan, de ismét szinte minden részletében hagyományos szerkezetű zsolozsmába van módjuk bekapcsolódni (májusban elmulasztottuk fölhívni a figyelmet a gödöllői premontreiektől közvetített hórákra). A kármelita nővérek kissé rövidített matutínumot, de teljes, ötzsoltáros laudest imádkoznak magyar nyelven, figyelemreméltó összeszedettséggel és szép, egységes hangon. Jelenlegi, a gödöllői premontreiek által kiadott könyvekre épülő gyakorlatuk a hiteles kármelita hagyomány fokozatos elsajátítását készíti elő (mindkét rítus ún. galloromán, közelebbről francia egyházmegyés gyökerekből táplálkozik, így közel állnak egymáshoz). A zsolozsmákat Budapesten és környékén az FM 94,2 MHz-es frekvencián, illetve az interneten lehet hallgatni — itt a hanganyagok archiválva is megtalálhatók.
Szintén a magyarszéki kolostor adott ki nemrégiben hangoskönyvet Avilai Szent Teréz A belső várkastély című művének részleteivel. A kiváló válogatást Harmath Andrea színművésznő olvassa föl, az egyes részletek között pedig egykori éneklőkanonisszánk, a Magyarszéken jelöltidejét töltő Fehér Judit énekel gregorián szemelvényeket. A liturgikus objektivitást és lírai személyességet tökéletesen ötvöző szólóének minden fejtegetésnél beszédesebb tanúja a terézi szemlélődés és a liturgikus imádság egymást erősítő harmóniájának. A lézerlemezt példányonként 1300 Ft-os áron (postaköltséggel együtt) lehet megrendelni a kolostor címén. A vételáron felüli adományokkal minden vásárló a kolostort támogatja. Szeretettel ajánljuk olvasóink figyelmébe!
Június elseje óta és a hónap végéig a sarutlan kármelita nővérek magyarszéki Mindenszentek-kolostorából közvetíti a Mária Rádió a reggeli zsolozsmát minden hétköznap 5.45-től kb. 7.00-ig. Túl azon, hogy a közösséghez szoros személyes szállal kötődünk, örvendetesnek tartjuk, hogy a rádióhallgatóknak közvetve ugyan, de ismét szinte minden részletében hagyományos szerkezetű zsolozsmába van módjuk bekapcsolódni (májusban elmulasztottuk fölhívni a figyelmet a gödöllői premontreiektől közvetített hórákra). A kármelita nővérek kissé rövidített matutínumot, de teljes, ötzsoltáros laudest imádkoznak magyar nyelven, figyelemreméltó összeszedettséggel és szép, egységes hangon. Jelenlegi, a gödöllői premontreiek által kiadott könyvekre épülő gyakorlatuk a hiteles kármelita hagyomány fokozatos elsajátítását készíti elő (mindkét rítus ún. galloromán, közelebbről francia egyházmegyés gyökerekből táplálkozik, így közel állnak egymáshoz). A zsolozsmákat Budapesten és környékén az FM 94,2 MHz-es frekvencián, illetve az interneten lehet hallgatni — itt a hanganyagok archiválva is megtalálhatók.
Szintén a magyarszéki kolostor adott ki nemrégiben hangoskönyvet Avilai Szent Teréz A belső várkastély című művének részleteivel. A kiváló válogatást Harmath Andrea színművésznő olvassa föl, az egyes részletek között pedig egykori éneklőkanonisszánk, a Magyarszéken jelöltidejét töltő Fehér Judit énekel gregorián szemelvényeket. A liturgikus objektivitást és lírai személyességet tökéletesen ötvöző szólóének minden fejtegetésnél beszédesebb tanúja a terézi szemlélődés és a liturgikus imádság egymást erősítő harmóniájának. A lézerlemezt példányonként 1300 Ft-os áron (postaköltséggel együtt) lehet megrendelni a kolostor címén. A vételáron felüli adományokkal minden vásárló a kolostort támogatja. Szeretettel ajánljuk olvasóink figyelmébe!
2010. június 2.
A PÜNKÖSD UTÁNI 2. VASÁRNAP ÉNEKRENDJE
A Choralis Constantinus 500-sorozat keretében, június 6-án
Bevonulásra — Anon.: Laudáte, púeri, Dóminum
Asperges (gregorián)
Introitus — Heinrich Isaac: Factus est Dóminus (CC I.)
Kyrie — Heinrich Finck: Missa Dominicalis
Gloria — Heinrich Finck: Missa Dominicalis
Graduale — Ad Dóminum cum tribulárer (Graduale Pataviense, fol. 40)
Alleluia — Heinrich Isaac: Deus iudex iustus (CC I.)
Credo (ambrozián)
Offertorium — Dómine, convértere (Graduale Pataviense, fol. 54v)
Felajánlásra — Orlandus Lassus: Dómine, convértere
Sanctus — Heinrich Finck: Missa Dominicalis
Agnus Dei — Heinrich Finck: Missa Dominicalis
Communio — Heinrich Isaac: Cantábo Dómino (CC I.)
Kivonulásra — Iohannes Ockeghem: Salve Regína (II.)
Corvina Consort
(Pintér Ágnes, Gyulai Csaba, Kalmanovits Zoltán, Koncz András)
A Choralis Constantinus 500-sorozat keretében, június 6-án
Bevonulásra — Anon.: Laudáte, púeri, Dóminum
Asperges (gregorián)
Introitus — Heinrich Isaac: Factus est Dóminus (CC I.)
Kyrie — Heinrich Finck: Missa Dominicalis
Gloria — Heinrich Finck: Missa Dominicalis
Graduale — Ad Dóminum cum tribulárer (Graduale Pataviense, fol. 40)
Alleluia — Heinrich Isaac: Deus iudex iustus (CC I.)
Credo (ambrozián)
Offertorium — Dómine, convértere (Graduale Pataviense, fol. 54v)
Felajánlásra — Orlandus Lassus: Dómine, convértere
Sanctus — Heinrich Finck: Missa Dominicalis
Agnus Dei — Heinrich Finck: Missa Dominicalis
Communio — Heinrich Isaac: Cantábo Dómino (CC I.)
Kivonulásra — Iohannes Ockeghem: Salve Regína (II.)
Corvina Consort
(Pintér Ágnes, Gyulai Csaba, Kalmanovits Zoltán, Koncz András)
Labels:
Choralis Constantinus,
Egyházzene
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)