Peregrinatio Fidei 2012

www.peregrinatio.hu

2. FRISSÍTÉS: módosult a jelentkezés végső határideje, 

szeptember 16-ára, egyszersmind ez lesz a befizetési határidő is.
Az új információ a vörössel kiemelt „Befizetés” szakaszban található!

Idén is megrendezzük azt a régi rítusú főpapi szentmisével egybekötött zarándoklatot, amelyet 2010-ben és 2011-ben Mátraverebély-Szentkútra vezettünk. Az időpont tavaszról őszre került át, és az idén Szent Mihály napjához (szeptember 29-éhez) kötődik. Egyúttal azt is szeretnénk, ha ez a program rendszeressé és minél szélesebb körűvé válnék, ezért mostantól fogva országos rendezvényként hirdetjük meg, Peregrinatio Fidei elnevezéssel. Mindenkit hívunk és várunk, aki ismeri és szereti a hagyományos római rítust, vagy ha még nem ismeri, szívesen venne részt egy ilyen szertartásokra épülő zarándoklaton. Az akció beköszöntője, az idei zarándoklat felhívása és a részletes program egy e célra létrehozott külön honlapon, a www.peregrinatio.hu-n olvasható. Alább az egyszerűség kedvéért idemásoljuk a legfontosabb tudnivalókat, a további információk a honlapon találhatók.

Általános tudnivalók

A zarándoklat fő eseménye a szeptember 29-én, szombaton, délelőtt 11 órakor tartandó Szent Mihály napi ünnepi pontifikális szentmise. A szentmisére az érdeklődésnek megfelelően Budapestről kora reggel zarándokbusz indul, valamint előreláthatólag más településekről is szerveznek buszokat (ezekről egyelőre az info@peregrinatio.hu e-mail címen tudunk egyéni felvilágosítást adni).

A zarándoklat keretében már előző este, azaz szeptember 28-án, pénteken elimádkozzuk a Szent Mihály-napi virrasztó zsolozsmát (matutínum és laudes), amely szintén nyilvános program. Azok számára, akik nemcsak a szombati szentmisén, hanem ezen az előző esti zsolozsmán is részt szeretnének venni, lehetőség van a kegyhely zarándokszállásán való megszállásra (1500 Ft), valamint a vacsora (700 Ft) és a másnapi reggeli (700 Ft) is megoldható. Ezen résztvevők számára nem tudunk különbuszt indítani, de terveink szerint együttesen, távolsági autóbusszal érkezünk a kegyhelyre (a távolsági buszjegy ára jelenleg 1860 Ft). A zsolozsmán résztvevők, akik vacsorát, szállást és reggelit is igényelnek, összesen 4100 Ft-os költséggel számolhatnak (+ a távolsági buszjegy ára).

A zarándokoknak szombaton a szentmise után ebédet tudunk biztosítani egységáron (1200 Ft), megrendelés szerint. A program a délutáni órákban a kegyhelyen végzett litániával és vesperással zárul, a buszok ezek végeztével indulnak vissza. A csak a zarándoklaton résztvevők, akik ebédet igényelnek, összesen 1200 Ft-os költséggel számolhatnak (+ a zarándokbusszal jövők számára annak 1 főre eső ára, ez a végleges létszámtól függően 1200—2500 Ft között várható).

A mátraverebély-szentkúti kegyhelyen az év minden napján, így zarándoklatunk alkalmával is teljes búcsú nyerhető, amelynek a szokásos feltételek (szentgyónás, szentáldozás, majd a megszentelő kegyelem állapotában végzett búcsúimádság). A búcsú intézményéről és részletes szabályairól bővebben a kegyhely honlapján lehet olvasni.

Jelentkezés

 

Minthogy pontosan tudnunk kell, hány jelenlévőre számíthatunk, nagyon fontos, hogy mindazok, akik részt kívánnak venni a zarándoklaton, az alábbiakban letölthető jelentkezési lapot e-mailben vagy postán visszaküldve jelentkezzenek.

Kérjük, hogy azok is jelentkezzenek, aki egyénileg kívánnak érkezni-távozni, és nem kívánják igénybe venni a helyszínen igényelhető étkezéseket!

Ha valamely helyszínről, nem budapesti plébániáról önállóan indul zarándokcsoport (saját szervezésű busszal), csak az indulók pontos összlétszámára van szükségünk (valamint arra az információra, hogy kérnek-e a helyszínen ebédet), és a kapcsolattartó nevére, aki a csoportot szervezi. Kérjük, hogy a kapcsolattartó jelentkezzen be az alább megadott e-mailcímen elérhetőségeivel, a kiindulási helyszín megjelölésével, hogy el tudjuk látni friss információkkal, plakáttal stb.

Végső jelentkezési határidő:
2012. szeptember 16.

Befizetés

Szeptember 16-a egyszersmind befizetési határidő is, tehát aki az utolsó napokban jelentkezik, legyen szíves a jelentkezésével egyidejűleg az alábbi számlaszámra „TELJES NÉV, zarándoklat” közleménnyel átutalni a szállás és/vagy étkezés (fent közöltek szerint) kiszámolt teljes összegét, valamint — ha a központi szervezésű zarándokbuszon is igényelt helyet — 1000 Ft előleget is, külön a buszra (a buszköltség hátralevő részét később kell majd befizetni, értesítés szerint).

Számlaszám:

Csontos Gergely — CLSMA
AXA Kereskedelmi Bank Zrt.
17000019-12263493

Közlemény rovatba: „TELJES NÉV, zarándoklat” (csoportos befizetés esetén a részletes névsort az info@peregrinatio.hu címre kérjük)! Aki nem biztos a befizetendő teljes összeg mértékében, annak ugyancsak a szervezési e-mail címen szívesen segítünk.

• Jelentkezési lap letöltés
• Szervezési e-mail: info@peregrinatio.hu
• Az esemény Facebook-oldala

SZEGED-ALSÓVÁROSI BÚCSÚ

Örömmel hirdetjük, hogy ismét lesz hagyományos rítusú szentmise Szegeden, az alsóvárosi búcsúban. A celebráns és az ünnepi szónok ezúttal Fr. Barsi Balázs OFM lesz, a szertartást augusztus 7-én, vasárnap délután 4 órakor tartják. Tavalyi híradásunk itt olvasható, az idei esemény plakátja letölthető innen.

ISMÉT ZARÁNDOKLAT ÉS FŐPAPI SZENTMISE SZENTKÚTON

Tavaly hagyományteremtő szándékkal tartottuk meg a régi római rítushoz kötődő hívek zarándoklatát nemzeti kegyhelyünkre, Mátraverebély-Szentkútra, amelynek csúcspontja az Excellenciás és Főtisztelendő Dr. Varga Lajos váci segédpüspök úr által pontifikált ünnepélyes szentmise volt (történelmi jelentőségű eseményről volt szó, hiszen a liturgikus reform óta első ízben celebrált magyar püspök magyar területen, magyar hívek számára ünnepélyes pontifikális formában szentmisét). A tavalyi emlékezetes, felemelő és kegyelmekben gazdag zarándoklat után tehát Fr. Kálmán Peregrin OFM kegyhelyigazgató úr támogatása mellett elhatároztuk, hogy évente elzarándoklunk Szentkútra, és a zarándoklatot lehetőleg minden évben pontifikális szentmisével ünnepeljük meg, amelybe Varga Lajos püspök úr is szívesen beleegyezett.

Idei zarándoklatunkat május 14-én, szombaton tartjuk, amelynek keretében 11 órakor kerül majd sor a Varga Lajos püspök úr által bemutatott ünnepélyes főpapi szentmisére.

A kegyhelyre idén is különbusszal mennénk, amely szombat reggel indulna Budapestről. A zarándoklat programja a tavalyihoz hasonlóan alakul majd:

— 7.45: A Budapestről autóbusszal induló zarándokoknak találkozó a Hősök terén, a Szépművészeti Múzeum előtt, utazás Kányáspusztáig, közben imádságos-énekes ájtatosság (húsvéti és máriás énekek, rózsafüzér, fölkészülés a szentmisére).
— 9.30: Kányáspusztán zarándokok fogadása, onnan (jó idő esetén) gyalogos bevonulás (kb. másfél kilométer, de azokat, akik nem tudnak gyalogolni, a busz továbbviszi Szentkútra), Szentkúton megérkezés, szenteltvízhintés, búcsúfeltételek kihirdetése, beköszönő ima a kegytemplomban, gyónási lehetőség.
— 10.45: Magyar nyelvű tercia (délelőtti zsolozsma) éneklése a gyülekezettel, miközben a püspök úr a sekrestyében beöltözik.
— 11.00: Pontifikális nagymise (a szertartás követéséhez és az énekbe való bekapcsolódáshoz füzetet nyomtatunk).
— 14.00: Ebédszünet (a zarándokok mindenképpen hozzanak magukkal hideg élelmet, mert a kegyhelyen nincs vásárlási és étkezési lehetőség).
— 15.00: Magányos imádság, lehetőség kötetlen beszélgetésre, sétára.
— 16.30: A budapesti buszos zarándokok indulása hazafelé, várható érkezés a Hősök terére kb. 18 órakor.

A mise utáni (délutáni) program még némiképp módosulhat, valamint rossz idő esetén (mint tavaly) a busz egészen a kegyhelyig viszi a zarándokokat. A meggyengült kegyoltár restaurálásának munkálatai miatt a kegyképet jelenleg nem a szentélyben, hanem egy külön helyen helyezték el, így a hagyományos oltárkörüljárás idén nem lehetséges, a kegyképhez azonban természetesen ideiglenes helyén is el lehet zarándokolni.

Örülnénk, ha mindazok, akik országszerte kötődnek a liturgia hagyományos formájához, minél nagyobb számban részt tudnának venni a zarándolaton.

Kérjük, hogy részvételi szándékukat jelezzék a következő e-mail címen: k i s s b e r t a l a n @ a l t a r t . h u
vagy a most vasárnapi szentmise után a sekrestyében.

Kérjük továbbá, hogy a jelentkezést legkésőbb MÁJUS 8-ig jelezzék, hogy az autóbuszt le tudjuk foglalni. Ugyancsak kérjük, hogy a nyomtatandó füzetek számának megállapítása érdekében azok is jelentkezzenek, akik esetleg nem autóbusszal, hanem külön úton szeretnének érkezni a zarándoklatra.

Tele busz esetén az útiköltség fejenként 1600 Ft/fő, kevesebb résztvevő esetén az összeg magasabb (végleges információt a jelentkezés lezárultával tudunk nyújtani az útiköltségről).

A tavalyi zarándoklat hirdetésében olvasható Földváry Miklós Istvánnak a pontifikális mise jelentőségéről a Szentkút c. újságban megjelent írása. A tavalyi zarándoklatról készült képes beszámolónk itt, itt és itt találhatók.

HAGYOMÁNYOS RÍTUSÚ SZENTMISÉK A BACSFAI BÚCSÚJÁRÓHELYEN

A bacsfai — korábbi nevén szantantali — búcsújáróhely a csallóközi magyarság legnagyobb búcsújáróhelye.

Az 514 lelket számláló község Pozsonytól 25 km-re keletre található. A faluban 1660-ban kezdett templom- és kolostorépítésbe Lippay György érsekprímás. Az építkezéseket Szelepcsényi György fejezte be, a kolostorba ferences szerzetesek költöztek. 1718-ban, majd 1720-ban vihar pusztította a templomot és a kolostort. 1724-ben, október 1-én a templomot Ghyllányi György püspök szentelte föl Páduai Szent Antal tiszteletére. A templom főoltárát gróf Apponyi György emeltette 1782-ben. Maga a kripta, vagyis a templom alatti sírbolt az Apponyi család temetkezőhelye volt.

II. József reformjainak eredményeképpen a kolostort 1789-tól magtárnak, a templomot szénatárnak használták. I. Ferenc császárnak köszönhetően 1809-től a templomot újra eredeti rendeltetésének megfelelően használják. A kolostorba 1811-ben költöztek vissza a ferences szerzetesek.

A XX. század 50-es éveiben a kolostort internálótábornak használták számos pap és szerzetes számára. Többek között itt voltak elzárva Gojdics Péter Pál eperjesi püspök, Hopko Vazul eperjesi segédpüspök és Trčka Domonkos Metód szerzetes, akiket II. János Pál pápa boldoggá avatott.

A kegykép története

A képet egy doborgazi ifjú, bizonyos Liszkay Márton ajánlotta föl Szűz Máriának a gyógyulás reményében. Miután meggyógyult, egy számunkra ismeretlen pozsonyi festővel elkészíttette, és a szentantali templomnak adományozta 1703-ben. A Boldogasszony kegyképe könnyezett a következő dátumokon: 1715. június 19-én hajnali 5 órakor és ezután, 20-án hajnali 3 és 4 óra között, majd 21-én déli 12 órakor, és ismét 23-án hajnali 4 és 5 óra között. A csodás eseményeket követő vizsgálatok után az esztergomi érsek 1716. október 16-án engedélyezte a kép nyilvános tiszteletét. A kép könnyezése egy hónappal előzte meg a második máriapócsi kegykép könnyezését, amely összefüggésbe hozható az előző évek háborúságaival és járványhullámaival. A kép kultusza eljutott az óbuda-újlaki Segítő Mária-kápolnába csakúgy, mint a törökbálinti Mária-kápolnába, valamint a pozsonyi jezsuita templomba is, ahol másolatát tisztelik. Másolatát találjuk továbbá a német Windischeschenbach Gleißenthal nevű városnegyedében és Premenreuthban. A sírás vérkönnyeit egy kendőcskébe felitatták, s ezt az ereklyét máig is őrzik. A búcsú napján az ereklye ki van téve közszemlére és hódoló csókra. A zarándokok az oltárt megkerülve vonulnak az ereklye tiszteletére.

A Szent Szűz tiszteletére évente több alkalommal zarándokolnak ide a hivők, főképpen júniusban, a könnyezések évfordulójára, és szeptember 8-án, Kisboldogasszony ünnepére.


A hagyományos rítusú szentmise a kegyhelyen

A kegyhelyen immár kezd megszokottá válni, hogy a búcsújásárok alkalmával hagyományos rítusú szentmisét is bemutatnak. Ezeket a szentmiséket Józsa Attila galántai, vagy Balogh Károly perbetei plébánosok celebrálják. Kisboldogasszony ünnepén a szentmisén ceremonár, turifer és két akolitus is szolgált. Rajtuk kívül eljött néhány ministráns Pozsonyból, hogy a hagyományos rítust megismerje, tanulja. A szentmise éjfélkor kezdődött, a szombat esti szentségimádás után. A fiatal bacsfai plébánosnak, Srankó László atyának köszönhetően a hívek a kiosztott lapokról tudták követni a latin ordináriumokat, így be tudtak kapcsolódni a szentmisébe. A helyi plébánosról tudni érdemes, hogy szorgalmasan tanulja az 1962-es szentmisét.

A magyar ajkú hívek nagy számban vesznek részt ezen az éjféli hagyományos rítusú szentmisén. Bízunk abban, hogy a búcsújárásról magukkal visznek valamit a régi rítus szépségéből és szeretetéből.

G.I.

HIT ÉS HAGYOMÁNY
A szeged-alsóvárosi búcsú

A ferences testvérek a sümegi után a szegedi búcsú nyilvános szertartásrendjébe is fölvették a hagyományos rítusú szentmisét, amelyet a következő vasárnap — Alácsi Ervin János elfoglaltsága miatt — Juhász Csaba fog bemutatni. Az alsóvárosi búcsúról Miklós Péter írását közöljük:

A szeged-alsóvárosi búcsú évszázados ünnepe a délvidéki katolicizmusnak. Szeged-Alsóváros a középkorban — amikor még a zabolátlan Tisza vízjárásos területei között jöttek létre a települések — önálló városka volt Alszeged néven. Saját önkormányzattal, élén a választott bíróval. Alszeged akkoriban elkülönült a Vártól (nagyjából a mai szegedi Belvárostól), amely akkoriban a királyi hatalom és az uralkodónak a sókereskedelem fölötti monopóliumának biztosítására hivatott erősség volt (hiszen az erdélyi só szállításának utat adó Maros Szeged fölött folyik a Tiszába) éppúgy, mint Asszonyfalvától — ami a mai Szeged-Fölsőváros területén volt —, ahol többnyire kereskedők, kézművesek, halászok, vízi emberek éltek.

Szeged-Alsóvárosnak — Alszegednek — a középkorban Szent Péter tiszteletére szentelt temploma volt, amely mellett a johannita rendnek működött kórháza és szegényháza (ispotálya). Ez a templom azonban a török időkben elpusztult. A mai szeged-alsóvárosi templom a tizenötödik–tizenhatodik századi magyar gótika sajátos remeke. A templom patrónája Szűz Mária, búcsúünnepe pedig augusztus ötödike, Havi Boldogasszony (újabb kori, elterjedt nevén Havas Boldogasszony) napja. Az 1503-ra elkészült templomot hat évvel később, augusztus ötödikén szentelték föl.

Augusztus ötödike eredetileg a híres római Mária-templom, a Santa Maria Maggiore-bazilika fölszentelésének napja volt. A székesegyház hagyománya, hogy alapítói — egy előkelő és gazdag, de gyermektelen római házaspár — templomot akartak építeni. Egy meleg augusztusi éjszakán álmukban megjelent nekik Szűz Mária és azt mondta, hogy ott építtessenek templomot, ahová reggelre hó esik. Erre emlékezve a középkorban a Mária-ünnepeken a Santa Mária Maggiore-templomban mise közben fehér rózsaszirmokat szórtak a hívek közé.

A csodatévőnek tartott Fekete Mária-kegykép (amely a lengyel katolicizmus jelképének tekintett częstochowai Fekete Madonna alapján készült) vonzotta Szegedre a délvidéki búcsújárókat. De a Havi Boldogasszony alsóvárosi búcsúja nemcsak spirituális esemény volt. A török utáni újjáéledés idején a Délvidék számos településére került szegedi kirajzás — a Bálint Sándor által olyan csodásan leírt szögedi nemzet — számára az összetartozás ünnepe, s a szegedi eredet és a szegedi származás kifejezésének alkalma lett. A búcsúsok — legtöbben egykor szegedi családok sarjai — már szombaton délután megérkeztek, a templom körül a parkban (az egykori temetőben) keresztaljanként elkülönültek és énekeltek, imádkoztak, másnap pedig részt vettek a búcsú szentmiséjén. Ezt a szegedi rokonokkal és ismerősökkel való találkozás követte, vagy ebédet és szegedi borokat fogyasztottak valamelyik alkalmi borkimérésben — duttyánban. Ezeket az alsóvárosi házak szárazkapui alatt a búcsú idején még a huszadik század közepén is működtették a hagyományőrző családok.

A nagy szegedi költő, Juhász Gyula Havi Boldogasszony (1928) című versében így írt a virrasztó búcsúsokról:

Az öreg templom füvellő tövében
A nyári éjben ott hevernek ők,
Parasztok, barnák, csöndes és komoly nép,
Mint hajdan őseik, a
bessenyők.

Móricz Zsigmond pedig Rózsa Sándor a lovát ugratja (1941) című regényében a következő szavakkal örökítette meg a Havi Boldogasszony napi búcsút:

Erre a napra megindul a tanyák népe, a puszták túró, törő, nyüzsgő lakossága, és tízezres tömegben vándorol be gyalogszerrel a városba. Ahogy a görög kolóniák népe, ahogy a keleti vallások hívei mindig az anyafészek után esengenek: a szegedi pásztor, gazda és munkásnép minden tagja ide vágyik be, a havi búcsúra, az ős otthonba, ahonnan jöttek, ahova hazamenni egyértelmű a földi boldogsággal, üdvösséggel: Szegedre. Szent énekeket énekelve gyalogolnak a puszta avarjában, torzsájában, forróságában s éjszakájában. Mert a távolról jövők már előtte való este indulnak, s egész éjszaka rójják mezítlábbal még ebben az időben az utat. Toronyiránt. Ha lehet. Ha nem állja útjukat a vadvíz.

Keresztet visznek magukkal. Elöl megy a keresztvivő. A keresztet legtöbbször maga faragta. Különös alkotások ezek. Az idvességre vezető akasztófának csodálatosan egyszerű és szimbolikus emléke.

És énekeket énekelnek, amelyek ezerévesek, s ha újabban költek is, teljesen az ezer és másfélezer év előtti énekek szellemében.

RÁADÁS A SZENTKÚTI BESZÁMOLÓHOZ

Annak, aki ennyi kortárs kép után szívesen nézne inkább régi búcsúkat és zarándoklatokat, amilyen az előző bejegyzésben szereplő filmhíradó-részlet is volt, íme, egy kis válogatás.


Búcsú Csíksomlyón 1934-ben (körmenet):




Csángó búcsú Istensegítsfalván 1935-ben (körmenet, tömegkeresztelés):




Búcsú Boldogon 1935-ben (körmenet):




Búcsú Selypen 1937-ben (körmenet):




Zarándokat és búcsú Csíksomlyón 1943-ban (körmenet):