Benedictio herbarum

Füvek, fűszernövények, virágok szentelése Nagyboldogasszony napján

Közép-Európában a XI. század óta dokumentált szokás, hogy Nagyboldogasszony napján megáldják a füveket és virágokat; akár az emberi fogyasztásra szánt fűszernövényeket, akár azokat, amelyeket megszárítva függesztenek ki a házakban. A szokás Magyarországon az újkorra is fönnmaradt: utoljára az 1909-ben kiadott Pázmány-rituáléban találjuk meg. 

A kisebb szentelmények témáiban való elmélyedésnek köszönhetően ez évtől fölújítjuk ezt az elfeledett szokást, amint már sikerrel megtettük például a János-napi borszenteléssel. A szentelő imák forrása az 1490-től 1560-ig kilenc fönnmaradt kiadásban megjelent Obsequiale Strigoniense; a bevezető verzikulusokat Telegdi Miklós Agendarius-ából kölcsönöztük, amelyet változtatás nélkül vett át Pázmány Péter is 1625-ben. A szövegek gondozott latin átírása és magyar műfordítása alább olvasható. Az internetes közlésben megőriztük a szöveg kólonokra (retorikai tagokra) tördelését is, mert az imádságok szövege ritmikus próza, amit a fordításnak és a recitációnak messzemenően érdemes figyelembe vennie, és amit a legkönnyebben így érzékeltethetünk. 

In Assumptione beatae Mariae Virginis benedictio herbarum 

Fűszentelés a Boldogságos Szűz Mária Mennybevételének napján 

V. Adiutórium nostrum in nómine Dómini.
R. Qui fecit caelum et terram. 

V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat. 

V. Dóminus vobíscum.
R. Et cum spíritu tuo. 

Orémus. 

V. A mi segítségünk az Úr nevében.
R. Ki a mennyet és a földet alkotá.

V. Uram, hallgasd meg az én könyörgésemet!
R. És az én kiáltásom jusson eléd!

V. Az Úr legyen veletek!
R. És a te lelkeddel!

Könyörögjünk! 

Súpplices tuam atque obnóxiis précibus,
Deus, deprecámur cleméntiam,
qui mirabíliter cuncta creásti ex níhilo,
quique, terra édita,
divérsa proférre gérmina praecepísti,
atque uniuscuiúsque semen
in semetípso manére superindídisti,
atque divérsa in eis medicamentórum génera,
ad sanánda humáni géneris córpora, tribuísti,
ut bene+dícere et sancti+ficáre
has divérsi géneris herbas tua almitáte dignéris,
ut, quicúmque ex eis in hac venerábili sollemnitáte
sanctae Dei Genitrícis, Maríae sunt sumptúri,
tam animae, quam corporis sanitátem recípiant,
et, intercedénte beáta María,
de univérsis terrárum germínibus sumámus salúbriter,
quátenus in tuórum odóre ungentórum
paradísi mereámur adíre iánuas.
Praestánte Dómino nostro, Iesu Christo,
qui tecum vivit et regnat in unitáte Spíritus Sancti,
Deus, per omnia sáecula saeculórum. Amen. 

Esedezve és alázatos könyörgéssel kérjük,
Isten, a te kegyelmedet,
ki a semmiből mindeneket csodálatosan teremtettél,
és ki, miután a földet megalkottad,
úgy rendelted, hogy sokféle növényt teremjen, 
és bennük az emberi nem testi gyógyulására
az orvosságok sokféle faját adtad:
áldd + meg és szenteld + meg
e különféle fajtájú füveket a te gondoskodásoddal,
hogy mindazok, kik a Szent Istenszülő
Szűz Máriának e tiszteletreméltó ünnepén azokat magukhoz veszik,
úgy lelkük, mint testük egészségét elnyerjék,
mi pedig mindnyájan
a Boldogságos Szűz Máriának közbenjárására
a föld minden növényét épségünkre és üdvösségünkre vegyük magunkhoz,
hogy a te keneteidnek illatát követve
érdemesnek találtassunk belépni a paradicsomnak ajtaján.
Ezt adja meg nekünk a mi Urunk, Jézus Krisztus,
aki veled és a Szentlélekkel egységben él és uralkodik,
Isten, mindörökkön örökké. Ámen. 

Béne+dic, Dómine, creatúram istam herbárum,
ut sit remédium salutáre humáno géneri,
et praesta per invocatiónem nóminis tui
et sanctae tuae Genitrícis, Maríae,
ut, quicúmque ex ea súmpserint,
córporis sanitátem et ánimae tutélam percípiant.
Qui cum Patre et Fílio vivis et regnas,
Deus, in sáecula saeculórum. Amen. 

Áldd + meg, Urunk, a füveknek e teremtményét,
hogy legyen üdvösséges orvosságul az emberi nemnek,
és add meg a te szent nevednek
és a te Szent Szülőd, Szűz Mária nevének segítségül hívása által,
hogy mindazok, akik vesznek belőle,
elnyerjék testük egészségét és lelkül oltalmát.
Aki az Atyával és a Szentlélekkel együtt élsz és uralkodol,
Isten, mindörökkön örökké. Ámen. 

____

Telegdinél és Pázmánynál az első oráció így módosul, föltehetően azért, mert idővel az elfogyasztható fűszernövényekről a szárítva megőrzött csokrokra került a hangsúly:

Béne+dic, Dómine, creatúram hanc florum herbarúmque,
ut sit remédium salutáre humáno géneri
per invocatiónem tui sancti nóminis,
et, quam nobis tua lárgitas pro consolatióne tríbuit,
profíciat habéntibus et conservántibus
in sanitátem et felicitátem córporis et ánimae.
Per Christum, Dóminum nostrum. Amen. 

Áldd + meg, Urunk, a füveknek és virágoknak e teremtményét,
hogy legyen orvosságul az emberi nemnek
a te szent nevednek segítségül hívása által,
és amit a te bőkezűséged a mi vigasztlásunkra megadott,
váljék testi és lelki egészségére és boldogulására
mindazoknak, kik azokat bírják vagy megőrizik.
Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.