ÚJ HELYSZÍNEN A VÁCI RÉGI RÍTUSÚ SZENTMISÉK

Február 20. óta új helyszínen, a hétkápolnai kegytemplomban tartjuk a váci régi rítusú szentmiséket. A templom a korábbi helyszínhez, a Karolina-kápolnához hasonlóan szintén a Vác-Alsóvárosi Plébániához tartozik, így továbbra is excellenciás és főtisztelendő Dr. Varga Lajos segédpüspök-plébános úr fennhatósága alá tartozik, azonban ő számos elfoglaltsága miatt a jövőben csak rendkívüli alkalmakkor (bérmálás, stb.) fogja ezen szentmiséket celebrálni. A rendszeres celebráns a hétkápolnai templom expositus káplánja, főtisztelendő Dr. Stanco Attila atya lesz, aki már az elmúlt néhány alkalommal is nagy felkészültséggel mutatta be a szentmiséket.

A Hétkápolna Vác és környékének nagy múltú, igen népszerű Mária-kegyhelye és búcsújáró helye, ahol a barokk korban igen szép templom épült, a Mária-kegyképet is tartalmazó barokk főoltárral. A templomban egyelőre kéthavi-havi rendszerességgel lesznek énekelt, ünnepélyesebb formában celebrált régi rítusú vasárnapi szentmisék (a korábban a Karolina-kápolnában szokásos módon), valamint minden hétfőn 17 órakor a régi rítusban csendes szentmisét mutat be Stanco Attila atya.

A szentmisékre továbbra is nagy szeretettel várjuk a kedves híveket!

A szentmisék időpontjáról és egyéb tudnivalókról továbbra is a váci latin misék honlapján tájékozódhatnak: http://sites.google.com/site/missalatinavaciensis

ÚJRA KÉRDÉSES A NAGYHÉT HELYSZÍNE

Tegnapi, közvetett értesülésünk szerint a területileg illetékes ordinárius, Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök úr megtagadta hozzájárulását ahhoz, hogy az idei szent háromnap szertartásait a makkosmáriai kegytemplomban végezzük (amint a budakeszi plebániával egyeztetve korábbi hirdetésünk szerint terveztük). Az ügyben szeretnénk első kézből tájékozódni és értesülni a váratlan közbelépés okáról, illetve reméljük, hogy szempontjaink és tevékenységünk megismerése jobb belátásra bírhatja a püspök urat. Ugyanakkor a megkezdett előkészületek, az idő szűkössége és az egyeztetés bizonytalan kimenetele miatt ismét kérjük olvasóinkat, hogy keressenek velünk olyan alternatív helyszínt, ahol méltó és nyugodt körülmények között ünnepelhetnénk meg a liturgikus év csúcspontját.

MÁTYÁS-NAPI SZENTMISE ÉS VESPERÁS

E héten csütörtökön, február 24-én lesz Szent Mátyás apostol ünnepe, mely alkalomból este 6 órai kezdettel énekelt szentmisét és vesperást tartunk Budapesten, a Bakáts téri Assisi Szent Ferenc-plebániatemplomban. A szertartásokat Tóth Gabriella ás Kovács László végzős zeneakadémiai hallgatók egyházzenei szolgálata teszi majd ünnepélyesebbé.

SZENT PÉTER SZÉKFOGLALÁSÁNAK ÜNNEPÉN

A kép forrása

Találós kérdés (haladóknak): Mi hiányzik a képről?

A HÚSVÉTI ÜNNEPKÖR KÜSZÖBÉN

A hagyományos római liturgia naptárában a vízkereszt utáni utolsó hét lezárja a tág értelmben vett karácsonyi ünnepkört, amelyet a hetvenedvasárnappal kezdődő és egészen pünkösdig tartó húsvéti ünnepkör követ. Az elmúlt két évben ezen időszak egyes ünnepeinek több olyan liturgiatörténeti bejegyzést szenteltünk, amelyeket a húsvétra való elmélyültebb készülés jegyében most is érdemes újraolvasni. Megismételni nem kívánjuk őket, a rájuk mutató hivatkozásokat azonban egy-két mondatos leírásokba ágyazva összegyűjtöttük, s szeretettel ajánljuk ismét olvasóink figyelmébe.

Az egyházi év ünnepkörei három csomópont: húsvét, vízkereszt és karácsony körül alakultak ki a Római Birodalom különböző régióiban élő keresztények szerteágazó gyakorlatának egymásra hatásával. E bonyolult és részleteikben ma sem teljesen tisztázott folyamatok korai, meghatározó szakaszába nyújt olvasmányos betekintést William J. Tighe három egymásra épülő írása. Az első karácsony és vízkereszt időpontjának a nagypéntekből való levezetését mutatja be, a második a nagyböjti idő egyiptomi eredetét tárja fel, a harmadik pedig magának a húsvétnak a kialakulásával foglalkozik.

A böjtelő nyitónapja a mai hetvenedvasárnap, ekkor kezdi meg a római egyház a Szentírás folyamatos olvasását a zsolozsmában. A szokás kialakulását az első történeti források alapján Földváry Miklós írása mutatja be.

A nagyböjt hamvazószerdával kezdődik. Az ünnep történetét és rítusait ismerteti Szaszovszky Ágnesnek a középkori magyar forrásokra is kiterjedő ötrészes sorozata (1, 2, 3, 4 és 5).

A nagyböjt liturgiájára rányomja bélyegét a római stációk rendszere, amelyről Rihmer Zoltán tett közzé összefoglaló cikket az egyes napokhoz rendelt templomok jegyzékével. A topográfiai háttérhez Földváry Miklós bejegyzése szolgál további ismeretekkel.

HETVENEDVASÁRNAPI MATUTÍNUM

2011. február 19-én, szombaton este 7 órai gyülekezéssel és 8 órai kezdéssel ünnepélyes virrasztó zsolozsmát tartunk a Váci utcai Szent Mihály-templomban hetvenedvasárnap ünnepéről. A szövegeket és dallamokat tartalmazó füzet a Gloria.tv-ről letölthető, illetve a helyszínen 300 Ft-ért megvásárolható.

ARANYSZÁJÚ SZENT JÁNOS ISTENI LITURGIÁJA

A hagyományos római miseordó után egy tavalyi egyetemi szeminárium kedvéért elkészítettem a bizánci egyház leggyakrabban használt miseformulája, Aranyszájú Szent János Isteni Liturgiája (Hé Theia Leiturgia tu Hagiu Ióannu Chrysostomu) állandó részeinek hangfelvételét is ógörög nyelven, a bizánci (görög egyházi) kiejtés szerint. Később a szövegforrásul szolgáló, athéni kiadású, kétnyelvű (ógörög-újgörög) füzet eredeti nyelvű oldalainak digitális másolata is elkészült Tóth Márton zeneakadémiai hallgató jóvoltából. Bár mind a szöveg, mind a hanganyag megérdemelne egy jobb minőségű, kezelhetőbb és autentikusabb rögzítést a világhálón, ennek hiányában egyelőre ajánlom minden érdeklődő figyelmébe ezt a szerény hozzájárulást a keleti liturgiák gazdag örökségének jobb megismeréséhez. A szöveg pdf formátumban innen, a 45 perces hanganyag mp3 formátumban innen tölthető le.

F.M.